Aggódik Irakért az amerikai vezérkari főnök
Szenátusi meghallgatásán ismerte el Martin Dempsey, az amerikai egyesített vezérkar főnöke, hogy aggódik Irak jövője miatt. Az Egyesült Államok az év végéig kivonja katonáit Irakból.
Az amerikaiak a kivonulás után is az országban állomásoztattak volna csapatokat, de nem sikerült megállapodniuk az iraki kormánnyal katonáik jogi immunitásáról, vagyis arról, hogy az iraki hatóságok ne vonhassák felelősségre őket büntetőügyekben.
Dempsey szerint a Szaddám Huszein diktátor-elnök rezsimjének 2003-as megdöntése óta eltelt években a két ország viszonya a véráldozatok és az amerikaiak hatalmas anyagi kiadásai miatt kibogozhatatlanul összefonódott. A tábornok szerint a kivonulás nem jelent majd végleges válást, az amerikaiak a jövőben is vállalnak kiképző és tanácsadói szerepet.
Az amerikai védelmi miniszter, Leon Panetta a bizottság előtt viszont úgy vélte: Irak már képes saját biztonságát szavatolni jelentős amerikai katonai jelenlét nélkül is.
Az ülésen résztvevő vietnámi háborús veterán, John McCain republikánus párti szenátor, volt elnökjelölt viszont alapvetően elhibázott lépésnek nevezte az amerikai kivonulást. Szerinte azt követően, hogy a harcoló amerikai katonák - jelenleg a Pentagon szerint 24 ezren vannak - elhagyják Irakot, az arab ország a belső ellenállás mellett egy újabb és veszélyes kihívással, az iráni befolyás erősödésével találja magát szemben.
Panetta nem így látja, szerinte az irakiak folyamatosan tanújelét adják annak, hogy nem hajlanak meg az iráni nyomásgyakorlás előtt, s november elején Bagdad visszautasította azokat a teheráni és ankarai ajánlkozásokat, hogy az amerikaiak távozása után iráni, illetve török kiképzők kapcsolódjanak be az iraki fegyveres erők felkészítésébe.