További Külföld cikkek
- Harminckét ember meghalt egy buszbalesetben Brazíliában
- Legalább 13 ember meghalt Nigériában, amikor tömegverekedés alakult ki a karácsonyi adományok elosztása miatt
- Terror Magdeburgban: egy kilencéves gyerek is a támadás áldozata
- Hatvan év után végleg kivonul az egyik legnagyobb európai ország Csádból
- Fidesz−KDNP EP-delegációja: A fizikai bántalmazás nem fér be a véleménynyilvánítás szabadságának keretei közé
Mértékadó forrás eddig nem erősítette meg, hogy a katonai junta el is fogadta volna az egyiptomi kormány hétfő este benyújtott lemondást. "Az országban tapasztalható nehézségekre tekintettel a kormány addig folytatja a munkát, amíg a lemondást el nem fogadják" - közölte Mohammed Hegazi kormányszóvivő
Emad Abu Ghazi kulturális miniszter a hatóságok erőszakos fellépése miatt már korábban, nap közben lemondott posztjáról, ezt már el is fogadta a katonai vezetés.
A BBC tudósítója szerint a katonai tanácsnak most mérlegelnie kell, hogy kinevez-e egy nagyobb jogkörökkel felruházott új kormányt. A legtöbben azért bírálták az elmúlt napokban a katonai vezetőket, hogy túl sok hatalmat tartottak meg. A Reuters katonai forrásból úgy tudja, hogy a tanács most egyezkedik az új miniszterelnök személyéről.
Még mindig ezrek a Tahrír téren
Ezrek áramlanak a Tahrír tér felé, jelentette a BBC tudósítója. Az al-Dzsazíra tudósítója, Sherine Tadros szerint a többezres tömeg énekelve követeli Mohamed Huszein Tantavi, a katonai tanács fejének lemondását. Az arab hírcsatorna úgy értelmezi, hogy a tüntetők arra készülnek, hogy megütközzenek a rendőrökkel.
Hétfőn este több politikai mozgalom, köztük a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (NAÜ) volt főigazgatójának, Mohamed el-Baradeinek a támogatói azzal vádolták a katonai tanácsot, hogy ellenforradalmat vezényel. Keddre óriástüntetést hirdettek a Tahrír térre.
Szombaton csaptak át erőszakba a tüntetések, és vasárnap különösen véres összecsapások voltak, éjszaka a rendőrök állítólag egy helyszínen felállított rögtönzött kórházon is rajtaütöttek. Hétfőn egy közeli lakóház is kigyulladt a harcokban.
Hétfőn nap közben is folytatódtak a véres összecsapások Kairóban, ráadásul a harcok nem korlátozódtak a fővárosra, Alexandriában és Szuezben is utcára vonultak. A fővárosban a rendőrség könnygázzal és gumilövedékekkel támadt a gyülekezőkre, akik válaszul feltörték az úttestet és az így szerzett betondarabokkal, illetve Molotov-koktélokkal dobálták meg a rendőröket.
Az egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint huszonnégyen haltak meg, közülük húszan vasárnap, miközben már 1800-nál is többen sebesültek meg szombat óta. Ugyanakkor a kairói Zajnhum kórházban azt állították, hogy harmincöt holttestet szállítottak az összecsapások után a halottasházukba. Állítólag több tüntető halálát éles lőszer okozta, miközben a hatóságok tagadták, hogy éles lőszert is bevetettek volna.
Nem akarnak kiváltságokat
Szombaton részben azért szabadultak el az indulatok, mert a katonai tanács kidolgozott egy javaslatot az új alkotmányhoz, amely alapján a hadseregre és annak költségvetésére nem lenne lényegi befolyása a civil vezetésnek.
Azon is sokan felháborodtak, hogy a hadsereg javasolta az elnökválasztás elhalasztását 2012 végére vagy 2013 elejére. Az ellenzéki pártok hétfőn követelték, hogy 2012. áprilisában tartsák meg az elnökválasztást.
Egyiptomban több lépcsőben tartanak majd parlamenti választásokat, amelyek első fordulója jövő hét hétfőn, november 28-án lesz, de három hónapig is eltart majd a folyamat.
A kormány lemondásával nem érnék be
A tüntetők állításuk szerint aggódnak, hogy az Egyiptomot Hoszni Mubarak februári bukása óta vezető katonai tanács a közelgő választások ellenére továbbra is megpróbálja a kezében tartani a hatalmat.
A BBC egyik helyszíni tudósítója szerint a tüntetők követelései változtak a hétvégén, pénteken még azt sürgették, hogy a hadsereg határozza meg a hatalomátadás pontos időpontját, míg most már a katonai vezetők azonnali lemondását követelik.
A BBC-nek az egyik tüntető azt mondta, hogy nagy hiba volt Mubarak megbuktatása után a hadseregnek adni a hatalmat. "Nem szabadott volna hazamennünk az utcáról. Tálcán adtuk át a hatalmat a hadseregnek" - mondta.