Előrehozzák az egyiptomi elnökválasztást

Az egyiptomi hadsereg bejelentette, felgyorsítják az elnökválasztási folyamatot, vagyis teljesítik a tüntetők egyik legfontosabb követelését. Mohamed Huszein Tantavi,a  katonai tanács vezetője az állami tévében azt mondta, a választás 2012. június 30. előtt megtörténik. Elfogadták az átmeneti kormány lemondását is és bejelentették, nemzeti egységkormány alakul.

A bejelentés azután következett, hogy folytatódtak a több tízezres tüntetések Kairóban a Tahrír téren, ahova ellenzéki csoportok keddre óriástüntetést hirdettek. A katonai tanács lemondását követelő tüntetők összecsaptak a biztonsági erőkkel.

Az egyik egyiptomi újságíró szerint a rendőrök többeket gumibotokkal vertek össze, könnygázt és éles lőszert is bevetettek. A tüntetők között gázmaszkokat osztottak a Mohamed Mahmúd utcában és a belügyminisztérium közelében.

A BBC tudósítója szerint 60-70 ezren mentek a térre, más források ennél több résztvevőről számolnak be, de folyamatosan érkeznek a tiltakozók. A hatóságok három amerikait is őrizetbe vettek, akik Molotov-koktélokkal dobálták a belügyminisztérium épületét, előállításukkor pedig nem volt náluk az útlevelük.

Az egészségügyi minisztérium hivatalos tájékoztatása szerint eddig 28-an haltak meg az erőszak kirobbanása óta az elmúlt négy napban, a legtöbben, húszan vasárnap vesztették életüket az összecsapásokban. A tüntetők állítása szerint többeket éles lőszerrel öltek meg, ezt ugyanakkor a hatóságok tagadták.

Elkezdtek párhuzamokat vonni

Lyse Doucet, a BBC egy tudósítója szerint a Tahrír téren kedden hasonló volt a hangulat, mint a Mubarak megbuktatásához vezető tüntetéseken – annyi különbséggel, hogy ezúttal Tantavi távozását követelik, nem Mubarakét. Sokan második forradalomként élik meg az eseményeket.

A tömegben sokan el is kezdtek párhuzamokat vonni a februári eseményekkel. Elterjedt a pletyka, hogy a katonai tanács már lemondott, mások azzal viccelődtek, hogy Mohamed Tantavinak ez lesz az első beszéde, utána kell még neki kettő, Mubarak ugyanis összesen háromszor beszélt a forradalom alatt lemondásáig. Februárhoz hasonlóan most is sokan azt állítják, hogy addig nem hagyják el a teret, amíg a követeléseik nem teljesülnek.

Ahogy a Mubarak bukását hozó februári tüntetéseknél, a tiltakozások ezúttal sem korlátozódtak kizárólag Kairóra. A főváros mellett több nagyvárosban is utcára vonultak az emberek: Iszmalijában három ember meghalt, hatvan megsebesült az összecsapásokban, Alexandriában a biztonsági erők negyven tagja sérült meg hétfőn. Szuezből is tüntetésekről érkeznek hírek.

Több ellenzéki csoport Baradeit akarja

A jelenlegi kabinet az új kormány megalakulásáig folytatja a munkát. Emad Abu Ghazi kulturális miniszter a hatóságok erőszakos fellépése miatt már korábban, hétfőn nap közben lemondott posztjáról, és ezt már el is fogadta a katonai vezetés. Kedden Munir Fakhri Abdel Núr turisztikai miniszter is bírálta a katonai tanácsot.

A katonai tanács kedden egyeztetésre hívta a legfontosabb politikai erőket, köztük a Muzulmán Testvériséget is. Több egyiptomi lap is úgy tudja, hogy a katonai tanács több elnökjelöltet, köztük a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (NAÜ) volt főigazgatóját, Mohamed el-Baradeit is bevonná az új kormányba, hogy ezzel enyhítse a kialakult helyzetet.

Baradei ugyanakkor jelezte, hogy nem vesz részt a tárgyalásokon, viszont hajlandó közvetíteni a Tahrír tériek és a katonai tanács között. Több ellenzéki csoport is bejelentette, hogy addig nem tárgyalnak, amíg a katonai tanács nem vet véget az erőszaknak, és egy nemzeti kormányt támogatnának inkább Mohamed el-Baradei vezetésével. A kormányellenes tüntetéseket szervező April 6 mozgalom azt javasolta, hogy a hadsereg egy civilekből álló elnöki tanácsnak adja át a hatalmat.

Három napja tart

Már pénteken is több tízezren vonultak utcára a katonai tanács ellen tüntetve, de akkor még csak a hatalomátadás pontos menetrendjét követelték. Szombaton csaptak át erőszakba a tüntetések, vasárnap pedig különösen véres összecsapások voltak. Éjszaka a rendőrök állítólag egy a helyszínen felállított rögtönzött kórházon is rajtaütöttek.

Szombaton részben azért szabadultak el az indulatok, mert a katonai tanács kidolgozott egy javaslatot az új alkotmányhoz, amely alapján a hadsereg és annak költségvetése felett nem gyakorolna lényegi ellenőrzést a civil vezetés. Azon is sokan felháborodtak, hogy a hadsereg javasolta az elnökválasztás elhalasztását 2012 végére vagy 2013 elejére.

Hétfőn nap közben is folytatódtak a véres összecsapások Kairóban, ráadásul a harcok nem korlátozódtak a fővárosra: Alexandriában és Szuezben is utcára vonultak az emberek. A fővárosban a rendőrség könnygázzal és gumilövedékekkel támadt a gyülekezőkre, akik válaszul feltörték az úttestet és az így szerzett betondarabokkal, illetve Molotov-koktélokkal dobálták meg a rendőröket. Az ellenzéki pártok hétfőn követelték, hogy 2012. áprilisában tartsák meg az elnökválasztást.

A tüntetők állításuk szerint aggódnak, hogy az Egyiptomot Mubarak februári bukása óta vezető katonai tanács a közelgő választások ellenére továbbra is megpróbálja a kezében tartani a hatalmat. Pénteki követeléseikkel ellentétben már a katonai tanács azonnali lemondását követelték.

A hatósáégok erőszakos fellépését elítélte a nemzetközi közvélemény. Az Amnesty International friss jelentésében súlyosnak minősítette az emberi jogi helyzetet, és bírálta a katonai vezetést, amiért nem tartották be az ígéreteiket. A katonai főtanács sajnálkozott az áldozatok miatt, és mindenkit maximális önmérsékletre intett.

Bizonytalan a választás sorsa

Egyiptomban az eredeti menetrend szerint jövő hétfőn, november 28-án kezdődtek volna a parlamenti választások, amelyek több lépcsőben egészen márciusig tartottak volna. A katonai tanács még hétfőn is azt állította, hogy az eredeti terveknek megfelelően megkezdik a választást, de a legtöbb elemző szerint ehhez túl bizonytalan a helyzet.

Ramy Jakub politikai elemző azt mondta a BBC-nek, hogy még a jelöltlistákat sem véglegesítették minden tartományban, nem nyomtatták ki a szavazólapokat, a biztonsági helyzet pedig láthatóan túlságosan bizonytalan.

A hadsereg is kényszerhelyzetbe került ugyanakkor: vagy a teljesen autokrata hatalomátvétel felé mozdulnak el, vagy pedig jelentősen veszíthetnek az elmúlt ötven évben élvezett befolyásukból a civil kormányzattal szemben.