Választásokat tartanak a Balkánon
További Külföld cikkek
- Elraboltak egy csecsemőt egy bécsi kórház szülészeti osztályáról
- Pattanásig feszült a hangulat a Külügyi Tanács brüsszeli ülése előtt
- Szijjártó Péter szerint szégyenletes, abszurd és elfogadhatatlan ez a döntés
- Oroszország azzal támadja az Egyesült Királyságot, hogy Ukrajna oldalán belépett a háborúba
- Vlagyimir Putyin belebukhat, ha meghozza ezt a súlyos döntést
Szlovéniában előrehozott parlamenti választások kezdődtek vasárnap. A szavazóhelyiségek reggel - helyi idő szerint - hét órakor nyitottak és este 19 óráig tartanak nyitva.
Közvélemény-kutatások adatai szerint Janez Jansa volt miniszterelnök jobbközép Szlovén Demokrata Pártja a legnépszerűbb politikai erő az országban. Második a Zoran Jankovic ljubljanai polgármester, az ország egyik leggazdagabb embere vezette balközép (Új Szlovénia) tömörülés, míg Jansa egykori minisztere, a Gregor Virant által vezetett jobbközép Polgári Lista a harmadik. Szlovénia Szociáldemokrata Pártjának, amelynek élén Borut Pahor kormányfő áll, csak a negyedik helyet sikerült megszereznie a népszerűségi listán.
A Borut Pahor vezette kormány idén szeptemberben bukott meg. A kudarc hátterében gazdasági okok állnak. A Pahor vezette koalíció azután került kisebbségbe a parlamentben, hogy pártjai között nézeteltérés támadt a reformpolitikát illetően, amelyet a választópolgárok idén tavasszal több népszavazáson nagy többséggel elutasítottak. A koalíciós viszály nyomán előbb a DeSUS (nyugdíjasok pártja), majd a Zaresz nevű liberális párt fordított hátat Pahor kormányának, amely így már csak két párt 33 képviselőjére számíthatott a 90 tagú törvényhozásban.
Nem kaptak bizalmat
Pahor öt új miniszter tervezett kinevezését összekapcsolta a kormánya iránti bizalom kérdésével, így akarván támogatást szerezni vitatott reformjaihoz. A DeSUS és a Zaresz képviselői azonban az ellenzékkel együtt szavazva megbuktatták a kisebbségi kormányt.
Janez Jansa 2004 és 2008 között volt miniszterelnök, s ő vitte be Szlovéniát az eurózónába. Kampánya során a politikus kiadáscsökkentést, némi adómérséklést, a banki hitelezés bátorítását, a privatizáció felgyorsítását és nyugdíjreformot ígért választási győzelme esetére.
Szlovénia nagyban függ az exporttól, közel áll a recesszióhoz, az országban az elmúlt három évben megduplázódott a munkanélküliek aránya, az alapkamat pedig az euróválság hatására, különösen a szomszédos Olaszország gazdasági nehézségei miatt, 7 százalékosra emelkedett. Szakértők szerint bárki is lesz a választások győztese nem lesz könnyű dolga Szlovéniában megvalósítani a megszorítások politikáját.
Megkezdődtek a választások Horvátországban is
Horvátországban - helyi idő szerint - reggel hét órakor megnyíltak a szavazóhelyiségek, a szavazásra jogosultaknak arról kell dönteniük a vasárnapi parlamenti választáson, milyen kormány vezesse be az országot jövőre az Európai Unióba. Horvátország függetlenedése óta ez lesz a hetedik parlamenti választás.
A választások után öt nappal, december 9-én írja alá Horvátország az uniós csatlakozási szerződést, és az ország várhatóan 2013. július 1-jén válik az EU-tagjává. A választás kimenetelét mégis az elmúlt hónapok szenzációszámba menő, rendre a hatalmon lévő Horvát Demokratikus Közösséghez (HDZ) és korábbi vezetőihez köthető korrupciós botrányok döntik majd el. Minderről részéletesen ebben a cikkünkben olvashat.