Fico mindent vihet

2012.01.15. 15:53
Szlovákiában két hónap múlva parlamenti választások lesznek, az óriásplakátok a karácsony utáni leárazások helyett ismét politikusok ígéreteivel telnek meg, a politikai elemzőktől a bulvársajtóig mindenki azt találgatja, ki hány százalékot illetve hány parlamenti helyet kap. A fejtegetések nem arról szólnak, hogy ki nyer, mert egyértelmű, hogy Fico baloldali szocialista pártja lesz a befutó, hanem arról, hogy mekkora frakciója lesz: képes lehet majd az egyedüli kormányzásra, vagy koalíciós kényszerbe szorítható?
Az SDKÚ plakátja: Együtt sokra leszünk képesek
Az SDKÚ plakátja: Együtt sokra leszünk képesek
Fotó: Komka Péter

A jobboldali kormány bukása a Smernek kedvezett leginkább. A négy koaliciós párt labilis másfél évet tudhat maga mögött, állandón vitáztak, a döntések elhúzódtak, Radicova miniszterelnök többször fenyegetett lemondással, végül, jóval idő előtt, beváltotta ígéretét.

"Így nem lehet kormányozni" - jelentették ki sorra a koaliciós pártok politikusai. Fico hátradőlve követte a négy párt vitáját. "Az embereknek biztonságra van szükségük" - hirdetik a napokban megjelent óriásplakátjai. A Polis ügynökség közvéleménykutatásának január elején nyilvánosságra hozott decemberi adatai szerint továbbra is a Smer a legerősebb szlovákiai párt, akikre a választók 40,2 százaléka adná le voksát, így hetvenöt képviselőt ültethetne a törvényhozásba, ami az összes parlamenti képviselő fele.

Parlamenti kormánytöbbség így Ficóék nélkül nem jöhetne létre, de koalíciós partnert kell találnia. A velük való együttműködést a hétvégén hárman is kizárták: a Dzurinda vezette Szlovák Kereszténydemokrata Unió – Demokrata Párt (SDKU - DS), a Szabadság és Szolidaritás (SAS) pártja és a Bugár Béla vezette Híd is. A kereszténydemokraták politikusai viszont továbbra sem válaszolnak az ezzel kapcsolatos kérdésekre.

Annak ellenére, hogy az eddig kormányzó jobboldali pártok választóik megtartása érdekében kizárták a Smerrel való együttműködést, ha nem lesz más választásuk, összeállhatnak. Szlovákiában nincsenek olyan mély árkok a pártok közt, mint Magyarországon, az esetleges koalíciók kapcsán a szavazók burkolt felkészítése már el is kezdődött. "A politika a kompromisszumok játéka" - ilyen és ehhez hasonló címekkel van tele a szlovákiai sajtó.

Az sem kizárt, hogy az előrehozott választásokon Fico és emberei olyan eredményt érnek el, hogy nem lesz szükségük koalíciós partnerre és ezzel az összes most csiszolt kombináció is bukik.

A SMER párt választási plakátja Ficoval.  Felirata: Az emberek biztonságot érdemelnek
A SMER párt választási plakátja Ficoval. Felirata: Az emberek biztonságot érdemelnek
Fotó: Komka Péter

Dzurinda pártja sokat vesztett

A legerősebb jobboldali párt az SDKÚ maradt, viszont Dzurindáék – az előbb említett felmérés szerint - már csak 9,6 százalékon állnak, közel hat százalékot vesztettek népszerűségükből 2010 nyara óta.

Iveta Radicova kiszáll a politikai életből és a híresztelések ellenére nem alakít új pártot. A csúnyán megbukott miniszterelnök visszatér a katedrára, politikai karrierje előtt szociológiát és politológiát oktatott a pozsonyi Comenius Egyetemen. A párt fő személyiségei Radicova kivételével a régiek, Zitnanska igazságügyminiszter reformjai és Ivan Miklos pénzügyminiszter különösen népszerűek maradtak.

Dzurinda a korrupciós botrányai miatt nem áll jól a jobboldali szavazók körében, ezért kellett Radicova, aki makulátlan múltja miatt elnyerhette a szavazók bizalmát. „Látom Iveta Radičová pozitív hozadékát, és személy szerint sajnálatosnak tartom a távozását. De azt is látom, hogy az SDKÚ más felállásban is képes jó dolgokat csinálni” – jelentette ki Jurzyca, a párthoz tartozó oktatási miniszter.

A KDH fehér színnel vág neki

A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke Ján Figel, aki jelenleg a közlekedésügyi miniszter, nem zárta ki a Smerrel való koalíciót, és annak ellenére, hogy több nyilatkozatában élesen kritizálta Fico pártját, a kormánybukást követően több politikai vitaműsorban is nyitottan viselkedett vele.

A pártelnök kifejtette, hogy a KDH újra a “fehér színnel vág neki a kampánynak, és mint ismeretes, az SDKÚ színe a kék, míg a baloldali pártoké, így a Smeré a vörös. Ez a három szín egyúttal a szlovák lobogót is idézi, ami a hazafiasság szimbóluma. A józan hazafiasságot a KDH mindig is vállalta. A nacionalizmussal ellentétben ez nem a kizárólagosságon és a másokkal szembeni gyűlöleten alapul, hanem inkább az Európával való együvé tartozáson“ - nyilatkozta Figel a Tasr hírügynökségnek. A pártja 8,7 százalékos támogatottságot élvez, népszerűsége nagyjából megegyezik a 2010-es választási eredményével.

Szvatopluk a helyén maradt

A kormány bukásáért a szlovákiai választók egy része a Szabadság és Szolidaritás Pártját (SAS) okolja. A négy pártból álló kormánykoalíció nem tudott megegyezni az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) bővítésében. "Ne az eurózóna egyik legszegényebb országával fizettessék ki Görögország adósságát" - érvelt Richard Sulik pártelnök, aki az első pillanattól hangoztatta, hogy "ilyen disznóságot nem ír alá".

Az SAS támogatottsága jelentős mértékben gyengült, jelenleg 8,3 százalékon áll a 2010-es 12,14 százalékhoz képest. A negatív előrejelzés köszönhető annak is, hogy az előző kampányukban hirdetett konkrét pontokat, mint például a Szvatopluk szobor eltávolítását a pozsonyi vár elől nem valósították meg. "Túl zöldfülűek" - hangzott a kritika a nagyobb gyakorlattal rendelkező politikusoktól és elemzőktől is. A liberális, homoszexuálisok jogait és a marihuána legalizálását hirdető párt szavazóinak jó része átpártolt az előző választásokon náluk induló Matovichoz.

A SaS plakátja: 1989: kiharcoltuk a szabadságot. miért hagynánk most veszni?
A SaS plakátja: 1989: kiharcoltuk a szabadságot. miért hagynánk most veszni?
Fotó: Komka Péter

Tolvaj mind

Az SAS-ból kivált Igor Matovič maga köré gyűjtött ismert arcokat, többek között Euden Kordát, a Sme című legolvasottabb szlovák napilap videoriporterét, Stefan Buckot, a nemzeti színház szinészét, de listájukon szerepel számos további művész, egyetemi tanár, diák és civil szervezetek aktivistái is. A felmérések szerint Matovic és pártjának (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) 4,1 százalékos a jelenlegi támogatottsága.

Matovic szerint pártja szimpatizánsai egyértelműen a korábban nem szavazók körében tarolnak, szerinte ezek protestszavazatok. „Ezek az emberek rendszeresen csalódnak a politikai pártokban, érzik és látják, hogy a nagy pártok gyakorlatilag egy kaptafára járnak, tolvaj mind. Ezek az emberek tudatosítják, hogy a politikai pártok kudarcot vallottak, és díjazzák, hogy független személyiségeket választhatnak” – írta le a politikus pártjának potenciális szavazóit.

Pusztulást hozna a Smerrel kötött koalíció

Bugár Béla, a Híd elnöke szerint az SDKÚ-nak, a KDH-nak és pártjának tudatosítania kell: ha egyikük szövetségre lép a Smerrel a márciusi választások után, az az adott párt pusztulását jelenti.

A Híd, amelynek két minisztere van a jelenlegi kormányban továbbra is számít a szlovák szavazókra, mégha az elmúlt másfél évben erről az oldalról erős kritikát is kapott, mondván, hogy a párt a "magyar ügyekre" fókuszál. A felvidéki magyarok viszont éppen ellenkezőleg, nem tartották erősnek a szlovákiai magyar kérdések kezelésében.

A szlovák–magyar megbékélést hirdető párt az ismert arcokkal indul, nincs kapcsolatban a Fidesszel és 8,1 százalékos a támogatottságuk, pont annyi, mint 2010-ben. Helyi szinten a párt az MKP-hoz képest alig vert gyökeret, az önkormányzati választásokat csúnyán elbukta az előző parlamenti választásokon aratott siker után.

Az MKP nem tért magához

A szlovákiai magyar választók legnagyobb része várhatóan a Híd és a Magyar Koalició Pártja között dönt majd. Mindkettő párt tudatosítani igyekszik jelenleg a magyar szavazókban, hogy aki most kiesik, annak nem túl nagy esélye marad a túlélésre.

A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) kétnyelvű választási plakátja Losoncon
A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) kétnyelvű választási plakátja Losoncon
Fotó: Komka Péter

Az előző parlamenti választásokon a párt kudarca miatt – az MKP nem került be a parlamentbe – Csáky Pált, az akkori elnököt Berényi József váltotta fel, és rajta kívül sok új arc szerepel a választási listán. A párt támogatottságán a megújulás nem látszik, decemberben 3,6 százalékra mérték, ennél 0,7 százalékkal jobban szerepeltek 2010-ben.

Slota, a jó Mikulás

A botrányairól, nacionalista kijelentéseiről és a pártelnök Ján Slota részeg parlamenti felszólalásairól ismert párt a Focus szerint szintén bejutna a törvényhozásba, és 5,7 százalékos eredménnyel kilenc képviselői helyet szereznének. (2010-ben 5,07 százalékot szereztek.) Még akár kormányra is kerülhetnek. A Smer ugyan elsősorban euróbarát pártokkal akar egyezkedni, koalíciós kényszer esetén a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) lesz az utolsó szóbajövő lehetőség.

Az SNS karácsony előtti óriásplakátjain a gonosz krampusz a négy koalíciós párt logóját viseli, akik elveszik a szlovákok pénzét, ezzel szemben a jó Mikulás, akinek SNS felirat van a kabátján, szétosztja azt.

Futottak még

A korábbi miniszterelnök, Vladimír Meciar pártja, a HZDS jelenleg 3,6 százalékon áll, ha nem jut be a parlamentbe, véget ér a történetük. (Igaz, 2010-ben, amikor a HZDS először nem került be a parlamentbe, akkor is ezt mondták róluk.) Az innen eljött szavazók a Smerrel vagy az SNS-szel szimpatizálnak.

A Jog és Igazságosság párt választási plakátja:  1989: Csak jót akartunk mindannyiunknak 2011: de elvették tőlünk. Kiáltsunk megálljt, követeljünk jogot és igazságot.
A Jog és Igazságosság párt választási plakátja: 1989: Csak jót akartunk mindannyiunknak 2011: de elvették tőlünk. Kiáltsunk megálljt, követeljünk jogot és igazságot.
Fotó: Komka Péter

A 99 százalék – Polgári Hang nevű új  csoportosulás már karácsony előtt kiterjedt és költséges kampányba kezdett, azt állítva, hogy “mi mindannyian” – a szlovák nép – a korrupt, gazdasági érdekcsoportok irányítása alatt álló politikusok által kihasznált kilencvenkilenc százalékhoz tartozunk.

Az ő potenciális szavazóik azok lehetnek, akik a baloldali populizmusra fogékonyak, így a 99 százalék a Smertől vehet el szavazókat.

Emellett arra a 41,17 százaléknyi szavazópolgárra fog a párt fókuszálni, akik 2010 júniusában valamilyen oknál fogva otthon maradtak. Az önmagát protest mozgalomként meghatározó szerveződés pozícióját erősítheti az előrehozott választások miatti általános csalódottság és kiábrándultság a hagyományos pártokból. jelenleg 2,4 százalékon állnak.