Martonyi: Jó, baráti a magyar–francia viszony

Teljes mértékben lezártnak tekinthető Magyarország és Franciaország között az új alaptörvény kapcsán nyilatkozatok formájában korábban kialakult konfliktus, mondta Párizsban Martonyi János külügyminiszter francia kollegájával folytatott megbeszélése után.

„Abszolút jó és baráti viszonyban vagyunk Franciaországgal, Alain Juppé külügyminiszterrel különösen. Semmi probléma nincsen". Elmondta azt is, hogy a nézeteltérés már korábban megoldódott levelezés útján. Elismerte, hogy „nagy a nyomás a (francia) sajtó részéről", ugyanakkor azt tartja elsősorban fontosnak, amit a francia kormány képviselői mondanak.

Alain Juppé a diplomáciai újságíróknak tartott újévi fogadásán arról tájékoztatott: elmondta magyar partnerének, hogy „Magyarországnak meg kell értenie, mit kért tőle a Bizottság." Azt, hogy legyen nyitott és tegye meg a szükséges változtatásokat, hogy elkerülje az eljárás  elindítását azért, mert nem tartja tiszteletben az Európai Unió értékeit. A megbeszélés alapján úgy tűnt neki, hogy Magyarország készen áll a változtatásokra.

Martonyi azt is elmondta, Magyarország és Franciaország sem tartaná szerencsésnek, hogy ha az uniós állam- és kormányfők testülete, az Európa Tanács elkezdene foglalkozni az elmúlt időszak magyar törvényalkotási folyamata nyomán kialakult vitás kérdésekkel.

A három Benelux-ország kezdeményezte, hogy az Általános Ügyek Tanácsa vegye napirendre a Magyarországgal kapcsolatos kérdéseket. Ezt a soros dán elnökség elhárította, de az egyéb kérdések sorában mégiscsak fel fogják vetni. Martonyi szerint ezt sem ő, sem Franciaország nem tartja szerencsésnek, miután az Európai Unióban a politikai viták színtere az Európai Parlament. „Az ideológiai és politikai értékvitákat az Európai Parlamentben kell lefolytatni, ahogy az a Magyarországgal kapcsolatos viták esetében is történt" – fogalmazott. Szerinte nem jó, hogy a tagállamok közti megosztottságot ilyen típusú politikai kérdésekkel erősítjük, mert a Tanács nem erre van. Ugyanakkor jelezte, hogy amennyiben lesz vita, abban Magyarország természetesen részt vesz.

A külügyminiszter veszélyes dolognak tartja, ha egy tagállamban az ellenzék a belpolitikai vitáit az európai intézmények, és azon belül is a Tanács elé viszi. Jelezte, hogy nem kizárólag Magyarországról beszél, a kérdés ugyanis már felmerült Romániában és Bulgáriában is. Szerinte el kéne kerülni egy ilyen, politikai vonalak mentén folytatott általános európai vitát, függetlenül a politikai hovatartozástól. „Fontos, hogy ebben a francia diplomácia is egyetért velünk" – tette hozzá.

Az uniós közösségi joggal való megfelelés témaköre és az esetleges jogsértések kérdése pedig, mint utalt rá, az Európai Bizottsághoz tartozik. Arra is emlékeztetett, hogy három ügyben meg is indult az eljárás Magyarország ellen, és azon kívül is vannak még „további kérdések az igazságszolgáltatás kapcsán", amelyről a magyar kormány jelenleg tárgyalásokat folytat és kész megállapodni egy sor kérdésben.

Szólt arról is, hogy a délutáni Barroso-Orbán találkozón Magyarország nyitottnak fog mutatkozni, és egy sor ügyben már tud megoldást mondani, illetve el tudja fogadni a Bizottság javaslatait, más kérdésekben pedig további egyeztetésekre van szükség. „Keressük a megoldást, mi meg akarunk állapodni" – hangsúlyozta. A magyar kormány célja, hogy a lehető legtöbb ügyben megtalálja a megegyezést. Mint utalt rá, a tagállamomnak, köztük első helyen Franciaországnak is ez a legfőbb szempont.

Martonyi azt is jelezte francia kollegájának, hogy a magyar kormány támogatja a készülő új kormányközi szerződést, és amennyiben a parlament felhatalmazást ad rá, a magyar miniszterelnök azt alá fogja írni.