Megszavazták az EU stabilitási tervét
További Külföld cikkek
- Harminckét ember meghalt egy buszbalesetben Brazíliában
- Legalább 13 ember meghalt Nigériában, amikor tömegverekedés alakult ki a karácsonyi adományok elosztása miatt
- Terror Magdeburgban: egy kilencéves gyerek is a támadás áldozata
- Hatvan év után végleg kivonul az egyik legnagyobb európai ország Csádból
- Fidesz−KDNP EP-delegációja: A fizikai bántalmazás nem fér be a véleménynyilvánítás szabadságának keretei közé
Jóváhagyták az európai uniós tagországok állam- és kormányfői hétfőn Brüsszelben azt a szerződést, amely az állandó euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus (ESM) létrehozásáról rendelkezik.
Mint a csúcstalálkozó helyszínén uniós források megerősítették, a mechanizmus - az ideiglenes mechanizmussal eleinte párhuzamosan működve - idén júliusban kezdi meg működését, várhatóan 500 milliárd eurós hitelezési és garanciakerettel.
A szigorú költségvetési fegyelmet előíró új pénzügyi unióról szóló szerződéshez Nagy-Britannia mellett Csehország sem csatlakozik egyelőre, a többi 25 EU-ország, azonban a csatlakozás mellett döntött - közölte Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök hétfő este Brüsszelben. Eszerint a kezdeti lebegtetés után Magyarország is aláírja a szerződést.
Diplomáciai források szerint a csehek parlamenti eljárásrendi okokra hivatkozva mondtak egyelőre nemet, de elképzelhető, hogy később még meggondolják magukat.
Az EU-csúcs helyszínén név nélkül nyilatkozó diplomaták azt is elmondták: létrejött a kompromisszum abban a kérdésben, hogy részt vehessenek-e az egyelőre az euróövezeten kívüli, de a pénzügyi unióról szóló új szerződéshez csatlakozni kívánó államok az euróövezeti csúcstalálkozókon.
Az új szerződés kidolgozását az előző, decemberi csúcson határozták el. Akkor – sok félreértés után – úgy tűnt, hogy Nagy-Britannia megvétózza tervet. Ezért egy különös jogi mutatványban, úgynevezett kormányközi szerződésben rögzítenék a minden eddiginél szigorúbb, eladósodást tiltó megállapodást. A fiskális unió terve az eddigi három helyett már csak fél százalékban határozná meg a GDP-arányos költségvetési hiány maximális mértékét, és tovább szigorítaná a tagállami költségvetések közös felügyeletét.
Ez már önmagában nagyon komoly fegyelmet követelne meg minden tagállamtól, hiszen a most előírt 3 százalékos határt sem tudja teljesíteni a tagállamok többsége. Fél százalék alatti hiány pedig csupán két tagállamban (Észtország, Svédország) volt tavaly. A fiskális unió nem követelné meg, hogy azonnal ilyen alacsonyra csökkenjen a hiány, ám a túlköltekezőknek Brüsszel szigorú takaréskodási tervet írhatna elő.
Az eddigi tervek szerint az eurót használó tagállamoknak kellene mindneképpen csatlakozni a szerződéshez, a többiek pedig önkéntes alapon csatlakozhatnának. Orbán Viktor a legutóbbi csúcs után azt mondta, hogy Magyarország csatlakozásáról a parlamentnek kell döntenie, mert a fiskális unió az ország szuverenitásának csorbulását jelenti. Ugyanakkor egyelőre nem került a magyar parlament elé a téma. A miniszterelnök később cseh kollégájával egyetértésben arról beszélt, hogy akkor csatlakozhatunk a szerződéshez, ha abban nem lesznek adóharmonizációs előírások.
Az elnöklő Herman Van Rompuy egy internetes üzenetben azt is bejelentette, hogy egyetértettek abban: korábban fel nem használt uniós forrásokat csoportosítanak át a fiatalok foglalkoztatásának ösztönzésére, valamint a kis- és középvállalkozások további támogatására.
Utóbbi témáról kiadott közlemény szerint az uniós vezetők a gazdasági stabilizálódás jeleit látják az unióban, ugyanakkor a piacokon továbbra is feszültség és bizonytalanság tapasztalható. A tagországok komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy kiegyenlítsék államháztartásuk egyenlőtlenségeit, és fenntartható módon konszolidálják pénzügyeiket, de a növekedés és foglalkoztatás terén is további erőfeszítésekre van szükség - áll a közleményben.
A nyilatkozat megerősítette, hogy három területen sürgős előrelépést tartanak fontosnak: a fiatal korosztályok munkanélkülisége elleni fellépésben, az egységes uniós belső piac kiterjesztésében, valamint a kis- és közepes vállalkozások segítésében.
Megállapodtak a tagországok vezetői abban is, hogy minden tagállamban külön programokat állítanak össze a fiatal korosztályok foglalkoztatási gondjainak enyhítésére.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a kormányfői tanács előtt ezzel kapcsolatban egyebek között azt hangoztatta, hogy az uniós adatbázisban jelenleg is több mint egymillió üres állás található, amelyre ezekből a csoportokból keresnek jelentkezőket. A bizottsági elnök felsorolta azokat az országokat, ahol a fiatalkori munkanélküliség magasan az uniós átlag fölött van: Spanyolország, Görögország, Szlovákia, Lettország, Olaszország, Portugália, Litvánia, Írország.