Örökké válságcsúcs

Informális, vagyis végleges nagy döntést nem hozó, rendkívüli csúcstalálkozóra hívta össze hétfő délutánra az EU állam- és kormányfőit Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. Az elmúlt években az ilyen típusú válságcsúcsok inkább szabályt mint kivételt jelentettek: az európai adósságválság mélyülése soha nem látott egyeztetési folyamatot indított el. A tagállamok pénzügyminiszterei szinte kéthetenként, az első számú vezetők pedig szinte havonta találkoznak már.

A mostani, délután fél négytől este hétig tervezett csúcsnak is annyi témája van, hogy előzetes egyeztetések ellenére most is hatalmas viták várhatók, és persze ilyenkor mindig erős a kockázat, hogy Orbán Viktor 26 kollégájával éjszakába nyúlóan ülésezik majd.

A görög csődgondnokság

Nincs az ülés hivatalos napirendjén, de minden bizonnyal fontos téma lesz Görögország legújabb regulázása. Pénteken szivárgott ki egy német terv, ami lényegében EU-s gyámság alá helyezné a görög kormányt. Az EU diplomáciai köreiben már megfuttatott javaslat szerint a görög kormány nem költhetne semmire se jelentősebb összeget, az EU Athénba telepített képviselőjének jóváhagyása nélkül.

A terv ellen élesen tiltakozott már a görög kormány, ahogy az is valószínű, hogy több más tagállamnak is lehetnek kifogásai egy ilyen szintű beavatkozással szemben. Miközben a görögök megmentését eddig legnagyobb tételben finanszírozó Németországnak is van erős érve: kőkemény ellenőrzés nélkül az adófizetőik pénzét ugyan miért öntsék a Balkán a déli csücskébe?

Görögország helyzete egyébként is téma lehet, hiszen újabb hitelrészletre lesz hamarosan szüksége Athénnak, és az eddigi feltételek teljesítésével korántsem elégedett sem az EU, sem pedig az IMF. Az újabb részlet folyósításáért pedig újabb megszorításokat kérnének, például 150 ezer állami alkalmazott elbocsátását három éven belül.

Munkát, hatékonyságot

A hétfői tanácskozás egyik fő programja elmélkedés lesz az európai versenyképesség növelésének és új munkahelyek teremtésének lehetőségein. A probléma egyáltalán nem új, az EU 2000-2010 közötti nagy terve, az úgynevezett lisszaboni stratégia is erről szólt, de konkrét intézkedésekkel a meghirdetett célokat nem sikerült túl hatékonyan összekapcsolni.

Most azonban lesz néhány elég konkrét vetülete ennek: az Európai Bizottság felvetette, hogy a strukturális alapokból 82 milliárd eurót munkahelyteremtésre, és a gazdaság élénkítésére csoportosítsanak át. Oktatási, útépítési, vasútépítési és zöld beruházásoktól vinnék át a pénzt. A bizottság javaslatát minden bizonnyal jóvá fogják hagyni.

Külön ügy lesz a pályakezdők munkanélkülisége elleni küzdelem. Konkrét javaslatként gyakornoki programok és uniós befektetési hitelek merültek fel, biztos ezekről is szó lesz. Az egyik fontos kérdés ebben az ügyben az lehet még, hogy a tagállamok mennyit enyhítsenek munkásvédelmi törvényeiken. Ugyanis sok országban azért különösen nehéz a fiataloknak munkához jutnia, mert a munkaadók nehezen próbálnak ki új embereket, mert nehéz őket kirúgni, ha nem felelnek meg. E törvények lazítása viszont a szakszervezetekkel ugraszthatja össze a tagállamok kormányait.

Szuperállami költségvetés

A mostani csúcs alapvető témája a fiskális unió lesz. Ez az az új szerződés, amelynek kidolgozását az előző, decemberi csúcson határozták el. Akkor – sok félreértés után – úgy tűnt, hogy Nagy-Britannián megvétózza tervet. Ezért egy különös jogi mutatványban, úgynevezett kormányközi szerződésben rögzítenék a minden eddiginél szigorúbb, eladósodást tiltó megállapodást. A fiskális unió terve az eddigi három helyett már csak fél százalékban határozná meg a GDP-arányos költségvetési hiány maximális mértékét, és tovább szigorítaná a tagállami költségvetések közös felügyeletét.

Ez már önmagában nagyon komoly fegyelmet követelne meg minden tagállamtól, hiszen a most előírt 3 százalékos határt sem tudja teljesíteni a tagállamok többsége. Fél százalék alatti hiány pedig csupán két tagállamban (Észtország, Svédország) volt tavaly. A fiskális unió nem követelné meg, hogy azonnal ilyen alacsonyra csökkenjen a hiány, ám a túlköltekezőknek Brüsszel szigorú takaréskodási tervet írhatna elő.

Az eddigi tervek szerint az eurót használó tagállamoknak kellene mindneképpen csatlakozni a szerződéshez, a többiek pedig önkéntes alapon csatlakozhatnának. Orbán Viktor a legutóbbi csúcs után azt mondta, hogy Magyarország csatlakozásáról a parlamentnek kell döntenie, mert a fiskális unió az ország szuverenitásának csorbulását jelenti. Ugyanakkor egyelőre nem került a magyar parlament elé a téma. A miniszterelnök később cseh kollégájával egyetértésben arról beszélt, hogy akkor csatlakozhatunk a szerződéshez, ha abban nem lesznek adóharmonizációs előírások.

Martonyi János külügyminiszter és Győri Enikő EU-ügyi államtitkár több olyan megjegyzést is tett, hogy szerintük jobb lenne, ha Magyarország csatlakozna a fiskális unióhoz. Ilyen irányba hatalmas nyomás van az összes európai kormányon, Berlin, Párizs és a bizottság is nagyon erőlteti az új szerződést. Az eurózónán kívüli országok közül Románia és Dánia jelezte eddig egyértelmű elköteleződését a szerződés mellett.

A terv az, hogy márciusban aláírhassák a tagállamok a fiskális unióról szóló szerződést. Ehhez most elvi igent kellene mondania a kormányfőknek, hiszen az elmúlt egy hónapban rengeteg éjszakába nyúló tárgyaláson vitatták meg a tagállamok diplomatái a szerződés szövegét. Ugyan végleges változatról hétfőn sem dönthetnek még, de a legfontosabb irányt, és annak támogatottságát legkésőbb kedd hajnalra biztosan fel lehet mérni.

Egyszerűbb ügy lehet az ESM (Európai Stabilizációs Mechanizmus) nyári beindításának ügye, mert erről a decemberi csúcson már döntöttek. Az új pénzügyi válságkezelő eszköz (ami az EFSF avagy eurósánc utódja lesz) életre hívásához szükséges ratifikációs kérdések kerülnek még hétfőn elő. Várhatóan a tagállamok vezetői biztosítják egymást, hogy nyárra minden parlamenten átmegy a döntés.