Nem beszélhetnek oroszul a lett önkormányzatokban sem
Miután a lakosság szombaton nagy többséggel elutasította az orosz második hivatalos nyelvként való elismerését, a lett kormány önkormányzati szinten sem fogja megengedni a hivatalos használatát – hangsúlyozta egy hétfői televíziós nyilatkozatában Valdis Dombrovskis miniszterelnök. A szombati lettországi népszavazáson a szavazásra jogosultak több mint 75 százaléka utasította el az orosz második hivatalos nyelvvé tételét.
Nincs szükség az országban egy külön regionális orosz nyelvhasználatra – mondta Dombrovskis annak ellenére, hogy az ország bizonyos körzeteiben és településein többségben vannak az orosz anyanyelvűek. A kormányfő ugyanakkor hozzátette, hogy senkit sem fognak elutasítani csak azért, mert orosz nyelven fordul a hatóságokhoz. Emiatt aztán nincs is miről vitázni – hangoztatta.
Lettország 1991-es függetlenné válása után az állampolgárság megszerzésének feltételéül szabták a lett nyelv ismeretét, és emiatt a balti állam lakói közül 300 ezer orosz anyanyelvűnek a mai napig nincs választójoga, és nem vállalhat állást a közszférában sem. Lettország jelentősebb orosz származású lakossággal rendelkező körzeteiben a többség szombaton is a népszavazási kezdeményezés mellett foglalt állást.
A volt szovjet köztársaság keleti, Oroszországhoz közelebb eső részein a helyi politikusok a főváros, Riga példájára hivatkoztak, ahol a városvezetés lehetővé teszi az orosz nyelv használatát a helyi hatóságokkal való ügyintézésben. A balti állam 2,3 millió lakosának egyharmada orosz származású, Rigában pedig a lakosság többsége orosz anyanyelvű.
A szombati lettországi népszavazásról itt írtunk bővebben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
