Szomália-konferencia: légicsapással kalózok ellen?

A brit kormány által kezdeményezett, 40 ország és számos nemzetközi szervezet - összesen 55 küldöttség - részvételével összehívott rendezvény napirendjén Szomália problémáinak lehetséges megoldási módjai szerepeltek. Az értekezleten jelen volt mások mellett Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, Hillary Clinton, valamint az érintett térség számos országának vezetői.

A konferenciáról csütörtök este kiadott záróközlemény szerint a részvevők hitet tettek a szomáliai kalózkodás felszámolása mellett. A kommüniké  megállapítja, hogy e probléma "átfogó megközelítést igényel szárazföldön és tengeren egyaránt".

A közleményben nem esik szó az esetleges közvetlen fegyveres beavatkozás lehetőségéről, azt azonban a nyilatkozat leszögezi, hogy a szomáliai kalózkodás problémája csak katonai eszközökkel nem oldható meg.

A csütörtöki londoni Szomália-konferencia előtti napon azonban a The Guardian című vezető baloldali brit napilap azt írta, hogy a brit kormány más EU-tagállamokkal együtt szomáliai kalózok és iszlám csoportok logisztikai központjai és kiképzőtáborai elleni légicsapások lehetőségét tanulmányozza.

A The Guardian forrásai szerint London olyan helyszínek elleni támadásokat fontolgat, ahol az al-Kaida terrorhálózathoz társult al-Shabaab iszlamista milícia és a kalózok a jelek szerint együttműködnek. A lap értesülései szerint katonai szakértők azt tanácsolják, hogy a támadásokat hadihajókról felszálló harci helikopterekkel hajtsák végre.

Hillary Clinton a londoni konferencia után tartott csütörtök esti sajtóértekezletén mindazonáltal ezt gyakorlatilag megcáfolta, kijelentetve, hogy nem tartaná célravezetőnek a légicsapásokat az al-Shabaab ellenőrizte szomáliai térségekben. Kérdésre válaszolva az amerikai külügyminiszter közölte, hogy ő ugyan nem katonai stratéga, de annyi ismerete van, hogy kijelenthesse: légitámadások végrehajtása "nem lenne jó ötlet".

Hozzátette: nincs tudomása arról, hogy bárki ilyen jellegű beavatkozást fontolgatna, "az Egyesült Államok legalábbis biztosan nem".

A csütörtöki londoni konferencián felszólalva David Cameron brit miniszterelnök kijelentette: a nemzetközi közösségnek egyezségre kell jutnia a szomáliai kalózok felelősségre vonásáról, és létre kell hozni egy nemzetközi munkacsoportot, amely a kalózoknak fizetett váltságdíjak ügyével foglalkozik. Végső célként ki kell tűzni e váltságdíjak kifizetésének leállítását, mivel biztosítani kell annak az elvnek az érvényesítését, hogy "a bűncselekmény nem lehet kifizetődő tevékenység" - mondta Cameron.

Hillary Clinton a konferencián ugyanerről a problémáról kijelentette: alapvető fontosságú, hogy a jelenleginél több külföldi ország vállalja az elfogott szomáliai kalózok büntetőjogi felelősségre vonását és bebörtönzését. Hozzátette: az Egyesült Államok támogatja azt a brit kezdeményezést, amelynek célja nemzetközi munkacsoport létrehozása a váltságdíjfizetés gyakorlatának felszámolására.

A szomáliai terrorizmus visszaszorításával kapcsolatban a londoni konferencián megállapodás született egy olyan programról, amely a fegyveres milíciákból kilépőket hivatott segíteni.

Hillary Clinton a rendezvényen kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fogja eltűrni a terrorizmus elleni fellépés akadályozására, a jelenlegi szomáliai helyzet fenntartására irányuló kísérleteket. Az amerikai külügyminiszter közölte: Washington további szankciókra - például beutazási tilalom elrendelésére és vagyonbefagyasztásra - ösztönzi a nemzetközi közösséget azok esetében, akik Szomália békéjének és biztonságának aláásására, a politikai átmenet késleltetésére vagy megakadályozására törekszenek.

David Cameron szerint meg kell erősíteni az Afrikai Unió békefenntartó tevékenységét a biztonság megteremtése érdekében. A brit miniszterelnök hozzátette: az Afrikai Unió békefenntartó missziójának rendelkeznie kell azokkal az erőforrásokkal, amelyekkel "folyamatos visszavonulásra" tudja kényszeríteni az al-Shabaab milíciát.

Cameron szerint az al-Shabaab máris veszít támogatottságából Szomáliában, különösen annak nyomán, hogy megpróbálta megakadályozni az életfontosságú élelmiszerszállítmányok eljuttatását a lakossághoz.