Orosz választás: Putyin vagy Putyin?

Vlagyimir Putyin miniszterelnök győzelméhez nem fér kétség az Oroszországban tartott elnökválasztáson, csak az a kérdés, hogy már március 4-én, vagy csak a második fordulóban lesz harmadszorra is az ország elnöke. Ennek ellenére nagy nemzetközi figyelem kíséri a szavazást, mivel a decemberi parlamenti választásokat kísérő visszaélések miatt kirobbant utcai megmozdulások azóta is folytatódnak, és az új ellenzék már hétfőre újabb óriástüntetést szervez.

Helycsere Medvegyevvel és a parlamenti választás

Néhány hónapja még úgy tűnt, hogy Putyin majd könnyedén, minden probléma nélkül győzhet megint már az elnökválasztás első fordulójában. Először tizenkét éve választották meg Oroszország elnökének, és sok orosz szemében neve egybeforrt a stabilitással és az ország gazdasági növekedésével.

A növekedés azonban azóta lelassult, a gazdasági problémák sokasodnak, és az elégedetlenség először akkor került a felszínre, amikor az elmúlt években megerősödő középosztályból már azt is egyre kevesebben nézték jó szemmel, hogy a kormányfő Putyin és Dmitrij Medvegyev elnök a párt szeptemberi kongresszusán bejelentették: Medvegyev a márciusi elnökválasztás után posztot cserélnek. Ez önmagában még nem vezetett kiterjedt utcai megmozdulásokhoz, de a decemberi parlamenti választások új helyzetet teremtettek.

Putyin Egyesült Oroszország pártja csalódással felérő eredménnyel győzött, és elveszítette kétharmados többségét a Dumában; a választást ráadásul megfigyelők szerint számos visszaélés kísérte, ezért tüntetések robbantak ki. Február 4-én egy tüntetésen Moszkvában százezren vettek részt, egy héttel az elnökválasztás előtt pedig 34 ezren tiltakoztak élőlánccal a fővárosban Putyin ellen. Az utcára vonuló ellenzék március 5-ére, a szavazás másnapjára újabb demonstrációt jelentett be.

Az új ellenzék képviselői kiszorultak

A bírálatokra válaszul a kormányzat elrendelte, hogy kamerákat szereljenek fel a március 4-i elnökválasztáson a 96 ezer szavazóhelyiségben, emellett a választási bizottságoknak is szigorú szabályok szerint kell működniük. A parlamenti választások óta az állami tévékben is nagyobb teret engedtek az ellenzéki hangoknak.

Hiába állt fel ugyanakkor több független megfigyelőcsoport is a választásokra, az ellenzékiek szerint a legtöbb megfigyelő a nagyvárosokban lesz, a vidéki körzetekre már nem jutnak. A Golosz megfigyelő szervezet irodáira lecsaptak a hatóságok, és fokozódott a nyomás például az Eho Moszkvi liberális rádióállomáson, valamint a Novaja Gazeta ellenzéki lapon is. Sokan azt is a demokratikus verseny arculcsapásaként értékelték, hogy Putyin miniszterelnöki teendőire hivatkozva lemondta az elnökjelöltek tévévitáját.

Az utcára vonuló valódi ellenzék képviselői ráadásul nem indulhatnak vasárnap az elnökválasztáson, pedig az újságírókból, bloggerekből, parlamenti és Parlamenten kívüli ellenzékiekből álló mozgalom a rendszerváltás utáni Oroszország legnagyobb tüntetéseit szervezte meg. Ezekből eddig négy zajlott le, válaszul a csalásokkal fémjelzett decemberi Duma-választásokra. Az ellenzékről bővebben itt olvashat>>>

Jósnővel Putyin mellett

Az elnökválasztáson az elmúlt hónapok rendszeres utcai megmozdulásai ellenére csak az lehet a kérdés, hogy Putyin már a vasárnapi első fordulóban győzni tud-e, vagy második fordulóra lesz szükség, ahová a két legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül. Ehhez 50 százalék felett kell végeznie, miközben a közvélemény-kutatások 45-50 százalék körüli eredményeket mértek neki.

Putyin azzal érvelt, hogy már az is a stabilitást veszélyezteti, ha második fordulóra lesz szükség. A kampányban leginkább arra helyezték a hangsúlyt, hogy Putyin mentette meg Oroszországot a káosztól az 1990-es évek végén. Az állami tévé szerint olyan erős vezető, aki mind belföldön, mind külföldön képes megvédeni Oroszország érdekeit, és a nagyhatalmi státuszt is erősítette.

Az interneten terjedő választási kisfilmekben egyrészt éhínséget, az ország széttagolódását és utcai erőszakot jósolnak, ha nem Putyin marad Oroszország elnöke, de támogatói külön hangsúlyt fektettek az első választókat megszólító reklámokra. Az egyikben egy fiatal lány az orvosi rendelőben beszéli meg áthallásosan a doktorral, hogy mennyire fontos az első alkalom, egy másikban pedig még a jósnő is Putyint jósolja meg neki.

A többség régi motoros

Sem az új ellenzék képviselői, sem igazán komolyan vehető ellenfelek nem lesznek versenyben, de Putyin mellett több örökös ellenjelölt, és Oroszország harmadik leggazdagabb embere is szerepel majd a szavazólapokon. A győzelemre ugyanakkor egyiküknek sincs a legkisebb esélye sem, életképes ötletekkel sem igazán álltak elő, és a bírálók szerint csupán azért indulhatnak, hogy keretbe foglalják Putyin győzelmét.

A kommunistákat vezető Gennagyij Zjuganov szerezheti meg a második legtöbb szavazatot 11 százalékkal, az elnökválasztáson már negyedszerre induló 65 éves jelölt számíthat ugyanis a Szovjetunió iránt nosztalgiát érző idősebb rétegek támogatására. Szerinte Putyin újraválasztása az ország összeomlásához vezetne, saját győzelme esetén pedig azonnal nagy államosításba kezdene.

A rendszeres kifakadásai ellenére a Kreml egyik lojális támogatójának tartott Vlagyimir Zsirinovszkij,  az Orosz Liberális Demokrata Párt alapítója és vezetője már négy korábbi elnökválasztáson is ott volt a szavazólapon. A populista és nacionalista szlogeneket ötvöző nagy politikai túlélő kampányígéretei között például a munkanélküliség teljes felszámolása és az illegális bevándorlás megszüntetése is szerepel.

Szergej Mironov sokáig Putyin egyik nyíltan vállalt szövetségese volt, amit a BBC szerint jól mutat, hogy a 2004-es kampányban annak ellenére jelentette be, hogy Putyinra szavaz majd, hogy ő maga is elnökjelölt volt. 2006-ban hozta létre az Igazságos Oroszország pártját, és tíz éven át a felsőház elnöke volt, 2011-ben azonban megromlott a viszonya Putyin Egyesült Oroszország pártjával. Azóta ő is a vezetés nagy kritikusa lett.

A legérdekesebb jelölt a milliárdos Mihail Prohorov lehetne, aki a Forbes listája alapján Oroszország harmadik leggazdagabb embere 18 milliárd dollárra becsült vagyonával. Övé az Onexim Group és a Polyus Gold, emellett a New Jersey Nets amerikai kosárcsapat is, és a pénzügyi szektorban, illetve a médiában is vannak érdekeltségei. Független jelöltként sikerült elindulnia az elnökválasztáson, de már jelöltségének bejelentésekor is sokan azt gyanították, hogy a Kreml csak a Putyintól elforduló középosztálybelieket próbálja egy megnyerő fiatal jelölt mögé gyűjteni. A társadalom nagy része ugyanakkor idegenkedik az oligarcháktól, támogatottságát csak 3 százalékra mérték, és igazán formabontó ötletekkel sem állt elő a kampányban.

Putyin már nem megkérdőjelezhetetlen

Putyin tehát vasárnap vagy a második fordulóban újra Oroszország elnöke lesz, ezúttal harmadszorra, immár hat évre. Ugyanakkor az is biztos, hogy az eredménye jelentősen elmarad majd a 2004-ben már az első fordulóban szerzett 71 százaléktól. A választások után pedig új helyzet áll elő, a reformokat ígérő Putyinnak el kell döntenie, hogy kemény kézzel lép-e fel a folytatódó tüntetések ellen, vagy megindul egyfajta liberalizációs folyamat.