Moszkva nem hisz a könnyeknek

Seremetyjevón reggel fél ötkor félméteres hó, a taxis hiénák, mint a világ bármely más reptérén, inkább iszunk egy sört, hogy átgondoljuk a városba jutást.

Az egyik taxis, akit elhajtottunk a pofátlan árajánlata miatt, vigyorogva odajön, tőle sajnáljuk a pénzt, sörre bizony nem. Megalkuszunk vele, helyi telefonkártya-vásárlás az internethez, irány az otthonról kapott cím, ahol állítólag várnak ránk. Az út a hófúvásban majd egy óra, legalább három baleset okozta dugó, a szállásadónk nem veszi fel a telefont.

A sofőr nagy Putyin- és Pink Floyd-rajongó, a lagymatag „ágyas” lemez dübörög mp3-ról. Szállásadónk egy hatalmas lakótelep egyik toronyházában lakik, a 17. emeleten. A négyzetméterárak ebben a negyedben egymillió forintnyi rubelnek felelnek meg.

Huszonegy éve, amikor utoljára Moszkvában jártam, három napot bolyongtunk szállást keresve, a taskenti vonat indulását vártuk, amelyre vasárnapi érkezésünkhöz képest csak szerdára kaptunk helyjegyet. Az első éjszakát a Kijevszkaja pályaudvar csomagmegőrzőjében töltöttük a polcokon, egy jólelkű vasutas jóvoltából, a másodikat egy parkban a bokrok között, valahol a Puskin tér környékén.

Performansz az elfoglalt trolibuszon

Még egy éjszakát kellett valahogy kihúznunk, az egyik járókelő tanácsára kikötöttünk egy római katolikus templom kertjében, abban bízva, hátha ott befogadnak éjszakára. A templomban éppen egy zarándokutat szerveztek Czestochowába, efelől érdeklődött Szása, akit hirtelen ötlettől vezérelve megszólítottam, nem tud-e valahol egy olcsó szállást. Szása csak intett, menjünk vele, ő festőművész, mondta, és el tud vinni egy barátja műtermébe, ami egy szabadművészek által elfoglalt házban volt, az első helyi  McDonalds-tól két trolimegállónyira.

A ház előtt előtt este tíz óra tájban megállt egy, a moszkvai szabadművészek által lopott és átmázolt trolibusz. A buszt díszletnek használva egy performance társulat előadott egy részletet a Hamletből, majd továbbindultak, Szása szerint egy másik foglalt ház elé, újabb előadást tartani.
A pincében szintén egy Szása nevű srác élt, 17 évesnek vallotta magát, Odesszából szökött a katonaság elől.

A pince fala fekete fotópapírral volt bevonva, neonbetűk világítottak, és a konyha plafonja sátánista szeánszok füstös nyomait őrizte. Korai Nick Cave lemez szólt egy kopott magnóból. Szása végigvezetett a birodalmán, a kékesen vibráló kérdőjelek és cirill betűkkel „díszített” fekete falak között. Szása művésznek vallotta magát, megmutatta nagyszabású alkotását, amelyen már fél éve dolgozott, kinyitott egy lezárt helyiséget, ezt játékteremnek nevezte, a helyiség közepén állt büszkesége, egy rulettasztal, amely valójában meghatározhatatlan szerkezetek, relék, kidobott kávéfőzőalkatrészek halmaza alatt roskadozó közönséges étkezőasztal volt.

Szása búcsúzóul még bemutatta, hogy lehet transzba esni egy patkánybőrrel bevont gömbakvárium segítségével, csak fel kell húzni a fejünkre, és egyenletesen mormogni, ez jobb, mint akármelyik kábítószer, mondta, van, amikor hónapokig nem nyitja rá senki az ajtót, olyankor ezzel szokta magát vigasztalni.

Szolgálati Hummerek is feltűnnek

Szállásadónk szerencsére nem Szása-típus. Pár óra alvást tervezünk, közben szakadatlanul esik a hó. Ébredés után próbálok emailt olvasni, a telefontársaság blokkolta a friss kártyát, szállásadónk félórás küzdelme után legalább telefonálni lehet vele.

A külvárosban nyoma sincs, hogy választások lennének. A Vörös tér felé haladva egyre több a rendőr, a térre csak ellenőrzés után lehet bejutni, a Kreml falánál egész regiment katonák menetelnek, minden látszólagos rendszer nélkül.  A rendőri egységek a tértől nem messze, a Bolsoj Szinház környékén gyülekeznek, szolgálati Hummerek is feltűnnek, az egyik közeg ránk szól, ne fotózzunk.

Az egyetlen független választási központ a Golos, amelyet számos külföldi alapítvány is támogat, és alternatív szavazati számlást végez. Ezért Putyin a 2011-es választások után „árulással” vádolta meg őket, akik az „arab tavasz” moszkvai változatát készítik elő. Munkatársaikat számos atrocitás érte.

Negyedik útlevelével szavazó csecsen

A viszonylag szerény GOLOS sajtóirodában „véletlenül” érkezésünk előtt szállt el a WIFI, a telefonos internet a többi újságírónak sem működik a körzetben. Pár óra alatt áll fel újra a rendszer.
Nemrég sajtótájékoztatót tartott két megvert megfigyelőjük, akiket állítólag civil rendőrök kaptak el egy Moszkva közeli kisvárosban. A kivetítőn választási hivatal kameráival felvett különböző, ötletes, illetve ötlettelen választási csalásokról készült felvételei futnak.

Számos választási helyiségbe ugyanis hivatalosan webkamerákat telepítettek, amelyek felvételeit élőben közvetítik interneten. Hivatalosan nem lehet tudni, a kamerák felvételeivel később mit kezdenek, mindenesetre a lelkes aktivisták videomegosztó honlapokon terjesztik a mulatságosabb eseteket, a most futó videón épp egy csecsen választópolgár a negyedik útlevelével szavaz le valahol Groznij mellett.

Még ma estére ígérnek hivatalos eredményt, jelenlegi állás Putyin 62, Zjugonov 17,77,    Zsirinovszkij 7,92 Prohorov, 7,56  Mironov 3,69 százalék.

És holnap legalább négy helyre tüntetéseket jelentett be az ellenzék, ma még csak százezer putyinista ünnepel a Kreml tövében.