Fenyő Miki beszállt a szlovák választásba

A határt Komáromnál lépjük át. Nem akarunk ünneprontóak lenni, így, lassan öt évvel a schengeni csatlakozásunk után, valaki már igazán elbonthatná a régi, remegő gyomrú, szocializmus-korabeli határátkeléseket idéző KGST-dizájnú határállomásokat, amik ma üresen, betört ablakkal emlékeztetnek a múltra.

Slota a magyarokat ijesztgeti

Szlovákia szombaton választ. Az utakat ellepték az óriásplakátok, ez jó alkalom arra, hogy beleássuk magunkat a helyi politikába. A választás nagy esélyese, a Smer plakátjairól Szlovákia legnépszerűbb politikusa, a baloldali-populista, 2006-10 között a miniszterelnöki posztot betöltő Robert Fico néz le ránk.

Egykori koalíciós partnerei közül Meciarral ma már sehol sem lehet találkozni, a bejutási küszöbön táncoló Slotával viszont annál inkább, még itt, a masszív magyar többségű Dél-Szlovákiában is. Az egyiken például egy karikatúrán maga Orbán Viktor evez a ladikjában át a Dunán, a szöveg: "140 éve óvjuk a szlovák földet. Orbán hajója elsüllyed." Egy szlovák színekre festett nyelvvel ábrázolt plakáton pedig ez: "A Tátrától a Dunáig csak szlovákul!". Amúgy nem feltétlenül kidobott pénz a szélsőségesen magyarellenes pártnak magyar területen kampányolni, az átutazó szlovákok gondolhatják: milyen tökös gyerek ez a Slota.

A Dzurinda-féle SDKÚ óriásplakátjaiból alig látni egyet-kettőt, mintha már eleve feladták volna, a 2010 utáni vezető kormánypárt nem biztos most, hogy bejut a parlamentbe. KDH-s plakátból - a Smer után a második legnagyobb párt lehet, eddig kormányon volt - szintén alig-alig jutott a Csallóközbe. A 2010-ben parlamentbe jutott és kormányra került liberális SAS, az abból kivált Egyszerű Emberek, és a heccpártnak indult, az ajánlásait valószínűleg csalással megszerzett 99 százalék egyáltalán nem kampányol óriásplakáton.

Piros-fehér-zöld kontra narancssárga

Nem úgy a Dél-Szlovákiában magát hazai pályán érző Magyar Koalíció Pártja és a megbékélést fontosnak tartó szlovákok szavazataira is számító Híd. Előbbi piros-fehér-zöld pántlikával kínálja a megoldást a választóknak, az utóbbi a gondosan kitalált narancssárga színnel.

Nyilvánvalóan olyan színt kerestek, amelyik nincs benne se a szlovák, se a magyar zászlóban. A narancssárga Híd különben kifejezetten nincs jóban a szintén narancs Fidesszel.

Who the fuck is Kolár?

Mielőtt Dunaszerdahelyre érnénk, beugrunk Gútára, ahol szombaton nemcsak az országos politikáról, hanem a kisváros nevéről is döntenek a választók. "Who the fuck is Kolár?" - olvasható néhány tűzfalon, ami a falu 1948-as, nem túl szerencsés névadására utal, amikor a település nevét Kolárovóra változtatták. Hogy ki lehet az a Kolár, azt senki sem tudja, jellemző, hogy még a helyi szlovákok is inkább Gútának nevezik városukat. Van ugyan egy klasszicista költő és lelkész, akit Kollár Jánosnak hívtak, dehát ő két l-lel írja a nevét.

A Janosik kocsmában három öreg issza a korsó Zlaty Bazant, egy korsó csapolása vagy tíz percbe is beletelik, cserébe olyan kemény és vastag habú sört kapunk, hogy öröm nézni. A minőséggel nem lehet baj, a Zlaty Bazant zöldre festett gyárépületei itt vannak egy köpésre, Ógyallán.

Három öreg issza benn a sörét, elmennek szavazni, de félnek, nem lesz meg a szükséges többség, mivel a fiatalokat ez a kérdés már nem érdekli. Pedig 1992-ben, Csehszlovákia fennállásának utolsó évében, ők is részt vettek azon a helyi népszavazáson, ahol 62 százalékos részvétel mellett a helyiek 97 százaléka a névváltoztatásra szavazott, csakhogy Meciár nem volt hajlandó tudomást venni a helyiek akaratáról, így nem történt semmi. Bezzeg, ha maradt volna Csehszlovákia, mondják, akkor visszakapta volna a település hivatalosan is a Gúta nevet. Nem véletlen, hogy még maga Vaclav Hável akkori csehszlovák elnök is Gútára repült helikopterével, a focipályán szállt le, és a helyben gyártott Babetta kismotort kapott ajándékba. A gyár, akárcsak Csehszlovákia, megszűnt, Hável halott.

Dunaszerdahelyen már nincs egypártrendszer

Dunaszerdahely Komárommal vetekszik a Felvidék legnagyobb magyar városa címért, mindkét városban nagyjából húszezer magyar élhet, csakhogy Dunaszerdahely kisebb, vagyis jóval kevesebb a szlovák. A városban ennél fogva a tiszta szlovák pártok a rendszerváltás óta nem rúgnak labdába. A Híd megalakulása előtt gyakorlatilag egypártrendszer volt, az MKP nagyjából azt csinált, amit akart. Most azonban hiába MKP-s a polgármester, a testületben 13:12 az arány a Híd javára, ami a várost gyakorlatilag működésképtelenné teszi.

A parlamenti választás előtt készült felmérések szerint a Híd biztos megőrzi parlamenti tagságát, az MKP pedig valószínűleg megint kimarad. Megy is a negatív kampány. Az MKP-t valószínűsítik a Szlovákiai Magyar Fiatalok aláírásával ellátott szórólap mögött, amely arra kéri a választókat, ha már nincs Híd-MKP közös lista, akkor a már biztos bejutó Híd mellett támogassák az MKP-t.

Ennél is durvább az a telefonos felmérés, amit a Rákóczi Szövetség nevével visszaélve készítenek. Azt tudakolják, hogy tehet-e Bugár Béla a felvidéki magyarok számának csökkenéséről, illetve összefüggésbe hozzák az országot megrengető Gorilla-üggyel. A titkosszolgálat által készített és kiszivárogtatott felvétel egy konspirációs lakásba enged bepillantást, ahol évekkel ezelőtt szinte a teljes szlovákiai politikai elit megfordult. Ennek köszönhető olyan heccpártok várható mandátumhoz jutása, mint az Egyszerű Emberek és a 99 százalék, vagy a Dzurinda-féle SDKÚ 5 százalék körülire zsugorodása, miközben az aktákban leggyakrabban szereplő Fico népszerűsége változatlan. (Azt mondják, ennek az az oka, hogy a botrány kipattanása előtt saját választóik előtt már az SDKÚ sem volt teljesen hiteles, Ficónak viszont mindent elhisznek a hívei.)

Keresztes Ildikó kontra Tolvai Renáta

Dunaszerdahely új sportcsarnoka (a régi is áll még, bár egy kissé lerohadt) zsúfolásig megtelik a Híd dunaszerdahelyi kampányzárójára, még Batman is eljött, egy fogyatékos férfi, aki egy hónappal ezelőtt Batman-jelmezbe bújt, és azóta ebben jár-kel a városban, a helyiek pedig fotózkodnak az új látványossággal.

A Híd magyar sztárokkal járja hónapok óta az országot, a szlovák többségű területekre egy-két szlovákot is visz magával, miközben az MKP - többek között - a Fideszhez közeli Keresztes Ildikót és Balázs Fecót mozgósította.

Az estet az Erdély legszebb virágszálaként felkonferált Megasztár-győztes Tolvai Renáta kezdi, a választóknak se a dalaival, se a számok közötti szövegeivel az égvilágon semmit sem üzen, de nyilván nem is ez a cél. (Hacsak annyit nem, hogy a végén azt ígéri, szurkolni fog március 10-én.)

Itt volt a Fenyő Miki

Az őt követő Fenyő Miki - különben az idő múlásával egyre jobban hasonlít Latabár Kálmánra - önnön nagyságával van elfoglalva, nagy ívben tesz a politikára. Teheti, a helyiek imádják, legszívesebb a színpad előtti kordonnál rokiznának, de ezt valamilyen rejtélyes oknál fogva a biztonsági erők nem engedik. Ilyeneket mond: "Ha hazamentek, mondjátok el, hogy itt volt a Fenyő Miki." Vagy: "A magyar házibulik himnusza, a Csavard fel a szőnyeget." A két leggyakrabban használt szava, amit minden szám közé becsempész a taps és a műfaj. A műfaj alatt a rock'n'rollt tessék érteni, amiről Fenyő elhiszi, hogy fingunk nem lenne az egészről, ha ő nem hozta volna haza gyerekként az Egyesült Államokból.

A Neoton Famíliára várni kell, most jön a politika, nem hülyék a legvégére hagyni.

38 perc alatt Pozsonyba

"Zavarkeltés folyik, és nemcsak itt" - mondja nevetve Bugár Béla egy sapkás Szalacsi-szerű figurára mutatva, aki folyton felemeli a kezét és beszél. Később már keményebb: "Uram, ha nem ül le, akkor én ülök le." Az eredményeket sorolja, az államnyelv-törvény módosítását, a helyiségnévtáblák ügyét (egyre több helyen jelennek meg a magyar feliratok), a dél-szlovákiai gyorsforgalmi utat, amiből ugyan még egy méter nem készült el, de egyes szakaszainak már teljesen készen vannak a tervei, valamint a Pozsony és Dunaszerdahely között a napokban átadott új, egy cseh magántársaság által üzemeltetett vonatokat, amikkel 38 perc alatt lehet elérni Pozsonyt.

Az első tapsot akkor kapja, amikor ezt mondja: "Aki elutasítja a felajánlott munkát, az nem kap segélyt."

Az elmúltnyolcévezés Szlovákiában is megy, csakhogy ez itt elmúltnégyévezés, és az országot 2006 és 2010 között irányító Ficót kell rajta érteni, aki alatt nyolc százalékosra nőtt a költségvetési hiány.

A közönség kérdéseiből a legszórakoztatóbb az egy nappal korábbi, Berényi József (MKP-elnök) és Bugár Béla közötti új szós vitára vonatkozott: - A tegnapi kerekasztal-beszélgetés után hogyan fogja majd hívni a Jóskát? (Berényi kifogásolta, hogy Bugár mindig lejóskázza, ahelyett, hogy elnök urazná.) Bugár válasza: Ő kikérte magának, de a baráti kapcsolatok nem itt érnek véget.

A végén színpadra szólítják a Híd jelöltjeit, eljöttek vagy negyvenen Szlovákia minden részéből, miniszterek, államtitkárok, valamint több szlovák is, például Túrócszentmárton polgármestere, akit maga Jan Slota hívott fel, amikor megtudta, hogy hidas lett, és ezt mondta neki: "Az rendben van, ha az ördöggel cimborálsz, na de a magyarokkal?"

Lehet-e miniszterelnök Bugárból?

Bugár szlovákul is mond néhány szót, ugyanolyan flottul és persze papír nélkül, mint magyarul. Nem véletlen, hogy Szlovákiában Gasparovic köztársasági elnök (súlyát tekintve hasonlít a mi Schmitt Pálunkhoz, de neki még plágiumgyanús doktorija sincs), Fico és a leköszönő miniszterelnök Radicová mellett ő a legnépszerűbb politikus. Elemzők szerint az sem kizárt, ha Fico kormányra kerül, a Híd pedig ellenzékbe, akkor a jobboldal agóniája miatt akár a legerősebb ellenzéki párttá nőheti ki magát a Híd (különösen, ha még több befolyásos szlovák csatlakozik), és Bugárból egészen nagy ember lehet. Ehhez azonban nem lenne szabad most koalícióra lépni a biztos győztes Ficóval, aki az udvarlását már megkezdte. A Ficóval való esetleges együttműködésre a mostani fórumon se adott egyértelmű választ, sőt azt mondta: hat-hét pártból álló kormánynak nincs értelme.

Meglepetésre sokan pont a politikai blokk után mentek el, de még maradtak elegen a Neoton Famíliára, élőben nyomták Csepregi Évástul, Végvári Ádámostul, Baracs Jánosostúl, olyan volt az egész, mint egy időutazás. És Csepregi végre politizálni se félt, mert elénekelte a Caligulát, ami akár a mai Szlovákiáról is szólhat kormánybukással, Gorillával, mindennel:

Az ügyet könnyen vették és a népet lóvá tették, / Rómában minden megtörténhetett. / Az ügyet könnyen vették, a fű árát jól felverték, / Rómában ez is megtörténhetett.