Nem a magyarokat sújtotta leginkább Fico

Szlovákiában kikézbesítették az első olyan hivatalos értesítéseket, amely már papíron is bizonyítja, hogy egy, a magyar állampolgárságot megszerző személyt töröltek a lakcímnyilvántartásból. Az első ilyen értesítést Kassai Gyula lévai református lelkész kapta, a lévai Városi Hivataltól. Ebben az állt, hogy személye bejelentett lakhely nélküli idegen Szlovákiában.

Kassai Gyula azon szlovákiai magyarok egyike, aki, miután megszerezte, hivatalosan is vállalta magyar állampolgárságát. A kikézbesített igazolás előzménye, hogy a református lelkész február 15-én személyesen ment be a Lévai Városi Hivatalba, hogy tájékoztatást kérjen, miért nem kapott értesítőt a választásokról és kérte állandó lakhelyének igazolását.

A lévai lelkész esete nem az egyetlen Szlovákiában, többen jártak igy, de feltételezhető, hogy a valós szám jóval felülmúlja azokét, akik ezt be is jelentették a szlovák hatóságoknak. Gyakori törvénykijátszás, hogy felveszik a magyar állampolgárságot és egyszerűen nem jelentik be a másik megszerzését  a szlovák hivataloknak. Abban biznak, hogy azok önszorgalomból nem kérvényezik más országok intézményeit, hogy nyilatkozzanak arról, hogy hány szlovák állampolgár szerzett állampolgárságot az utóbbi időben.

Annak ellenére, hogy a törvénymódosítás a felvidékiek tömeges magyar állampolgársági kérelme ellen készült, mégsem rajtuk csattant az ostor. Még 2010-ben tiltakoztak a Kanadában és Ausztráliában élő szlovákok, mert ők sem akartak megválni a szlovák állampolgárságuktól, annak ellenére, hogy legtöbbjük hosszú távra tervezett új hazájában.

A Szlovák Kereskedelmi Kamara elnöke, Jozef Burza így nyilatkozott a Sme napilapnak: „Nem logikus helyzet az, hogy az a törvény, ami egy konkrét állam ellen született, az a más országokban élők életét is megnehezítse.”

A belügyminisztérium 2012 január végi adatai szerint 2010. július 17-e – ekkor lépett életbe a kettős állampolgárságot kizáró módosított szlovák állampolgársági törvény –, és 2012. január 20-a között összesen 206-an, 93 férfi és 113 nő veszítette el szlovák állampolgárságát más állampolgárság felvételével. Közülük 103-an cseh, 24-en német, 23-an magyar, 22-en pedig osztrák állampolgárságot vettek fel. A szlovák belügyminisztérium saját maga nem vizsgálódik, ki vett fel más állampolgárságot, a számokat az érintettek bejelentése alapján állították össze, írta a Bumm.sk.

Kapóra jött Ficónak az állampolgársági ügy

A kettős állampolgárság Budapesten felvetett témája pont kapóra jött Ficónak a 2010-es szlovák parlamenti választásokkor. Az akkori választási kampányban elfogadott módosítás a szlovák állampolgársági törvényben a mai napig hatályban van, több száz szlovákiai veszítette el állampolgárságát, és Fico nem csak a magyaroknak tört borsot az orra alá.

2010-ben a szlovák parlamenti választások kezdeti kampánya a Smer pártfinanszirozási botrányától volt hangos. Azzal vádolták őket, hogy 2002-es kampányköltségeik több mint hússzorosan meghaladták a törvényben megszabott határt. Ficót is azzal vádolták, hogy több milliós nagyságrendű adományokat szerzett, amiért cserébe állami posztokat és megrendeléseket, képviselői helyeket ígért az adományozó vállalkozóknak.

Az akkori választások előtt már körvonalazódott az esetleges négyes Radicova, Figel, Sulik és Bugár kormánykoaliciója, ami gyengítette Fico esélyeit a közelgő választásokon. Így nézett ki a szlovákiai helyzet, amikor a Fidesz beterjesztette a magyar Országgyűlés elé a kettős állampolgárságról szóló törvénytervezetet. Ez nagyszerű lehetőséget nyújtott Ficonak arra, hogy a mélyen nemzeti érzelmű választóinak bizonyítson.

„Nem mi húztuk elő a magyar témát a választások idején, a magyar oldalon indult minden“ –  jelentette ki Robert Kalinák, akkori belügyminiszter a Markiza kereskedelmi tévé vitaműsorában a kampány idején. Az akkori szlovák kormány módosította a kettős állampolgárságról szóló törvényt, a jogszabály július 17-én, szimbolikusan a Szlovák Köztársaság függetlenségének kikiáltása napján lépett érvénybe.

Nem módosítottak minden jogszabályt

A Smer gyorsított eljárásban, végrehajtó rendelkezések nélkül reagált. Tette mindezt úgy, hogy az állampolgársági törvény megváltoztatása miatt a törvényhez kapcsolódó más jogszabályokat módosították volna.

„A 2010-es Fico-féle törvény a 1993-as állampolgársági törvényt módosította. E szerint a szlovák állampolgár csak akkor veszíti el szlovák állampolgárságát, ha a külföldi állampolgárságot 2010. július 17-e után szerezte meg. Csupán két kivételt ismer a törvény: ha a szlovák állampolgár születésénél fogva (alanyi jogon) szerzi meg, vagy ha külföldi államolgárral kötött házasságot. A szlovák hatóságok nem adnak ki külön határozatot a szlovák állampolgárság megszűnéséről, az automatikusan szűnik meg, mégpedig azon a napon, amikor a szlovák állampolgár külföldi állampolgárságot szerzett” – fejtegette Lancz Attila a Jogsegely.sk jogásza az Indexnek.

A törvény nincs tekintettel arra, hogy az adott személy esetleg tíz vagy húsz éve él Magyarországon, vagy éppen Ausztráliában. Ha külföldi állampolgárságot szerez, minden további nélkül megszűnik a szlovák állampolgársága.

Lancz szerint a hivatalok nincsenek felkészülve arra az esetre, hogy a szlovák állampolgárságukat elveszítettek esetében jogi értelemben nem olyan külföldiekről van szó, akik Szlovákiába jöttek, hanem olyanokról, akik Szlovákiában maradtak: az idegenrendészeten a külföldi személy szlovákiai állandó lakhelyének bejegyzésénél használt szoftver egyszerűen nem engedi tovább futni a programot, ha nem töltik ki a „külföldi” utolsó külföldi lakhelyére vonatkozó részt. Márpedig a „Szlovákiában maradt külföldiek” esetében nincs és nem is volt külföldi lakhely. Az egyik ilyen konkrét esetben az idegenrendészeti  hivatalban még mindig azt vizsgálják, hogy mit lehet ezzel kezdeni és az ügyfelünk ügye a „majd visszahívjuk” stádiumban van a hivatal részéről" – mondta Lancz.

Szerinte azért is érthetetlen a kettős állampolgárságot elutasító magatartás Szlovákia részéről, hiszen 97-ben Szlovákia megalkotta a határon túli szlovákokról szóló törvényt, amely többek között arról szólt, hogy a határon túli szlovákoknak nem szükséges szlovákiai lakhely ahhoz, hogy szlovák állampolgárságot szerezzenek. „Az évek alatt közel tízezer határon túli szlovák szerzett így szlovák állampolgárságot. Ezt a törvényt 2005-ben eltörölték. Érthetetlen, hiszen Dzurinda külügyminiszterként pont azt kritizálja, amit kormányfőként elfogadott" - mondta

Változatlan törvény

A 2010-es választások után hatalomra került jobbközép kormánykoalíció a kettős állampolgárság eredeti visszaállítását beiktatta a kormányprogramjába. Több alkalommal próbálkoztak az ellentörvény módosításával, de sikertelenül, mert ebben a témában a koalíció soraiban sem volt egység.

A megbuktatott kormánypárti törvénytervezettel egyidejűleg az ellenzéki Smer is benyújtott egy tervezetet, amelyben enyhítették a korábbi saját szigorításukat, de ezt sem szavazta meg a parlament. Fico és pártja olyan koncepcióval álltak elő, miszerint csak azok veszítik el a szlovák állampolgárságukat, akik úgy szerezték meg a külföldit, hogy azzal nem volt élő kapcsolatuk, vagyis bejelentett lakhelyük, munkahelyük, vagy diákstátuszuk. Nemsokára a koalició pártjai saját újabb közös kormányközi javaslatot dolgoztak ki a Fico-féle javaslatotból merítve. Az ebben a javaslatban megfogalmazott koncepció ellentmondott a kormányprogramnak, amely a kettős állampolgárság teljes visszaállítását célozta meg.

„Egyértelmű, hogy a jelenlegi szlovák kormány – a Híd párton kívül – nem megszüntetni akarja a Fico-féle módosításokat, hanem csak enyhíteni szeretnék.  E megoldásban a jelképes okok miatt magyar álampolgárságot szerző szlovákiai magyarok továbbra is 'tűz alatt maradnának', de a Kanadában, Csehországban, Németországban élők megmenekülnének" – foglalta össze Lancz Attila.