A svájciaknak nem kell több szabadság
További Külföld cikkek
- Stratégiai változás előtt Észak-Korea hadserege, Kim Dzsongun rakétaindító rendszert vizsgált
- Karabah után örmény területek felé fordulhat Azerbajdzsán
- Élő adásban késelte halálra riválisát egy youtuber Dél-Koreában
- Váratlan helyen bukkant fel Novák Katalin
- Súlyos kijelentést tett az Egyesült Államok: Izrael megsérthette a nemzetközi jogot
A svájciak vasárnap népszavazáson elutasították azt a szakszervezeti kezdeményezést, hogy négy hétről hatra nőjön a minimális évi fizetett szabadság, miután sok cég felhívta a figyelmet arra, hogy ezáltal csökkenhet az ország versenyképessége, és veszélybe kerülhetnek az állások.
A hosszabb szabadságról szóló javaslatot a Travail.Suisse a következő indokkal terjesztette elő: az utóbbi évtizedekben annyira megnőtt a dolgozók munkaterhe, hogy az egyre nagyobb stresszt és több egészségügyi problémát okoz nekik. A szavazás első eredményei szerint azonban a szavazók egyértelmű többsége, 67 százaléka nemmel szavazott a kérdésre, illetve mind a 26 kantonban elutasító az eredmény.
A svájciak szorgalmasan és hatékonyan dolgozók hírében állnak Európában, és ez a jellegzetesség sokban hozzájárul ahhoz, hogy az ország vonzani tudja a nemzetközi cégeket, valamint hogy folyamatosan előkelő helyet foglal el a nemzetközi versenyképességi listán.
A Travail.Suisse azzal magyarázta kampánya sikertelenségét, hogy a szavazást kedvezőtlen időpontra tűzték ki a hatóságok, mert az eurózóna válsága miatt nagy az emberekben a gazdasági bizonytalanság. „Érthető, hogy sok szavazónak a saját állása miatti aggodalma fontosabb, mint a dolgozók és a svájci cégek hosszú távú jóléte. A kezdeményezés ellenzői a dolgozók félelmére és bizonytalanságára építették kampányukat" – írta a szakszervezet közleményében.
A svájci dolgozók már most is átlagosan öt heti fizetett szabadságot élvezhetnek, mert sok cég többet nyújt, mint amennyi kötelező. A svájciak 2002-ben elutasították azt a kezdeményezést, hogy 42 óráról 36-ra csökkenjen a heti munkaidő. A népszavazások gyakorlata egyébként az egyik központi eleme a közvetlen demokráciára épülő svájci politikai rendszernek, és a lakosságnak feltett kérdések a témák nagyon széles skáláját ölelik fel.
Szintén vasárnap éppen hogy csak megkapta az 50 százalékos jóváhagyást az a felvetés, hogy korlátozzák az üdülőhelyi nyaralók számát. A kezdeményezés a 84 éves Franz Weberé, aki újságíróból lett környezetvédelmi aktivista, és elképzelése szerint így lehet gátat szabni a természeti erőforrások kizsákmányolásának, valamint az ingatlanárak egekbe szökésének.
Genfben, az ENSZ európai székhelyén, ahol rendszeresek a tüntetések, a választópolgárok megszavazták, hogy szigorítsák a tüntetéshez való jogot, és akár 100 ezer frank pénzbüntetést kaphassanak – a korábbi maximum 10 ezer helyett - azok, akik előzetes engedély nélkül vagy egyéb szabályok felrúgásával demonstrálnak. Az ENSZ ellenezte a kérdésfeltevést, mondván, hogy annak jóváhagyásával indokolatlanul korlátoznák a szólásszabadságot.
Zürichben az emberek kis többséggel megszavazták, hogy a prostituáltak nem nyújthatják szolgáltatásaikat a lakónegyedekben, hanem külön körzetet jelöljenek ki számukra.