Bombameglepetés a szerb elnökválasztáson

Boris Tadić, Szerbia köztársasági elnöke elismerte vereségét a szerb elnökválasztás második fordulója után. A napközbeni nyilatkozataikban még mindkét jelölt biztos volt saját győzelmében, a haladók jelöltje viszont este nem sokkal 10 óra előtt bejelentette győzelmét. Nikolić azt ígérte, hogy Szerbia nem tér le az európai útról.

A szavazóhelyiségekben végzett mintavétel alapján a haladópárti Tomislav Nikolić nyert a szerb elnökválasztás második fordulójában, jelentette be a független Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ a B92-n. A szavazatok 75 százalékának összeszámolása után 49,76 - 47 az állás Nikolić javára.

A volt radikális Nikolić győzelme, aki már két elnökválasztáson alulmaradt Tadić-tyal szemben, óriási meglepetés. A Szerbiát 2004 óta vezető Tadić győzelmét mindenki biztosra vette, és ez most ütött visza, mivel Nikolić szavazói fegyelmezettebbek, Tadićéi pedig elhitték, hogy megvan a győzelem, ezért sokan otthon maradtak. Jellemző, hogy a fogadóirodáknál már napokkal korábban nem lehetett a győzelmére tenni. A közvéleménykutatások Tadić 58 százalék körüli győzelmét valószínűsítették.

Jellemző, hogy viszonylag nagy érdektelenség mellett tartották meg a szerbiai elnökválasztás második fordulóját. A választási részvétel 46,87 százalékos volt,. A szavazóhelyiségek este 8-kor zárultak.

Leginkább választási csalásokról szóló vita töltötte ki a szerbiai elnökválasztás két fordulója közti két hetet, emellett a jelöltek között Koszovó, és az EU-csatlakozás kérdésében feszül ellentét. Bővebben itt>>>

Az elemzők biztosra vették Tadić sikerét, mivel az első fordulóban elvérzett jelentősebb jelöltek, mindenekelőtt a 14 százalékot szerzett szocialista Ivica Dačić a regnáló köztársasági elnök támogatására szólított fel.

Mi vár most Szerbiára?

A 60 éves Tomislav Nikolić, a háborús bűnökkel vádolt, és 2003 óta Hágában őrizetét töltő Vojislav Šešelj egykori szerbiai helytartója még az előző elnökválasztáskor is a Szerb Radikális Párt színeiben indult, de nem sokkal később szakított egykori mentorával és a pártvezetéssel.

Felismerte, hogy nem tudnak szélesebb tábort megszólítani, és egy fokkal szalonképesebb formációra van szükség, ha hatalomra akarnak kerülni, valamint lehetséges koalíciós partnereket akarnak megszólítani.

Nem utasítja el élből Európát, sőt, szavakban az Európai Unió hívévé vált. Ez igen éles fordulat azok után, hogy 2007-ben még egy orosz-belarusz szuperállam harmadik tagjaként látta volna szívesen Szerbiát. Akkoriban orosz katonai támaszpontot is szívesen látott volna Szerbiában.

A függetlenségét évekkel ezelőtt kikiáltó Koszovó elvesztésébe nem tud beletörődni. A kampányban tett is egy vitatható kijelentét: "Ha az észak-koszovóiak ismét úttorlaszokat emelnek, én leszek az első, aki csatlakozik hozzájuk. Először engem verjenek, csak utána verhetik a népet." Ez kísértetiesen emlékeztet a politikai karrierje kezdetén járó Slobodan Milošević egy 1987-es hírhedt mondatára, amit a koszovói szerbeknek címzett: "Senki sem verhet titeket!"

Egy szerencsétlen, és Szerbiában a mai napig sokat idézett kijelentést tett Zoran Đinđić miniszterelnök 2003-as meggyilkolása előtt 20 nappal. Azt mondta, hogy Đinđićnek, akárcsak a halála előtt Titónak, a lábával vannak problémái.

Nehéz megjósolni, hogy hatalomra kerülése után mi vár Szerbiába. A biztatóan alakuló szerb-horvát kapcsolatokban bizonyára törés áll be. A horvátokkal a kapcsolatok normalizálására törekvő Boris Tadićot például egyszer leusztasázta, igaz, ez is még a „régi Nikolić" volt.

Az új Nikolić bizonyára tisztában van azzal, hogy az európai integráció nélkül nehéz sors vár Szerbiára. Az Európai Unió viszont a volt radikális hatalomra jutásával feltételei teljesítését még komolyabban számon kéri majd.

Az első fordulóban, két héttel ezelőtt Tadić minimális előnyt szerzett, a szavazatok 25,31 százalékát szerezte meg, Nikolić pedig 25,05 százalékot ért el.

Az előző két, a 2008-as és a 2004-es elnökválasztáson is ugyanez a két jelölt jutott a második fordulóba, csakhogy Nikolić akkor még az EU-t elutasító, Vojislav Šešelj-féle radikálisok jelöltje volt. Nikolić a 2008-as elnökválasztás után hajtotta végre az éles fordulatot, létrehozta a Szerb Haladó Pártot, és ugyanúgy Európa-párti lett, mint Tadić.

A parlamenti matek még hátra van

Nikolić elnökválasztási győzelme után az egyik legfontosabb kérdés, hogyan alakul a parlamenti matematika, amely egészen idáig Tadićnak kedvezett. Nikolic Szerb Haladó Pártja nyerte ugyan a május 6-i parlamenti választásokat, pártszövetsége így 73 képviselőt küldhet a 250 fős parlamentbe, miközben Tadić Demokrata Pártjának 67 képviselője lesz.

Az elnökválasztás két fordulója között Tadić megegyezett a harmadik helyen végző szocialistákkal, akik 44 képviselőjükkel megkerülhetetlen erőt alkotnak a törvényhozásban. A szocialisták vezetője, Ivica Dačić ugyanakkor pedzegette, hogy a miniszterelnöki tisztséget is kérheti támogatásáért cserébe. Az már biztos, hogy az elnökválasztáson elszenvedett vereséget elismerő beszédében Tadić kijelentette, hogy nem lesz miniszterelnök. Az elnökválasztás második fordulójában hivatalosan is Tadićot támogató Dačić egyelőre nem jelezte, hogy az elnökválasztás eredményének ismeretében nyitott-e koalícióra lépni a Szerb Haladó Párttal is.

Ugyanakkor a helyzetet tovább bonyolítja, hogy bármelyik párttal áll is össze, még így is szükségük lesz egy harmadik erőre a kormányképes parlamenti többség megszerzéséhez. Nikolić mellett ott áll természetes szövetségesként a korábbi jugoszláv elnök és szerb miniszterelnök Vojislav Koštunica 21 képviselőjével, ugyanakkor ők nem feltétlenül felelnek meg könnyen a szocialistáknak.

Egyelőre kérdéses, hogy a liberálisok (19 képviselő) a Tadić hatalomra kerülésekor a Demokrata Pártból távozó Čedomir Jovanović vezetésével, vagy az elmúlt héten egy demokrata-szocialista koalíció harmadik tagjának jósolt Szerbiai Egyesült Régiók pártja (16 képviselő) kit választanak, és melyik párt, mit hajlandó feladni törekvéseiből a kormányzati pozícióért.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) öt képviselője a Tadić Demokrata Pártja körül szerveződő koalícióban érdekelt, előző szombaton elvi megállapodást is kötöttek, hogy szerbiai, vajdasági és önkormányzati szinten is stratégiai partnerei maradnak egymásnak. A párt elnöke, Pásztor István vasárnap éjszaka bejelentette, hogy Tomislav Nikolić győzelme nem változtat a VMSZ pozícióin.

A VMSZ a köztársasági parlamentben öt képviselőjével a Demokrata Párt (DS) köré csoportosuló többség része kíván lenni, de politikusai nem vállnak személyes szerepet a kormányban – mondta az elnök a választási eredményeket értékelő sajtótájékoztatóján. A tartományi parlamentben a VMSZ nyolc képviselőjével szintén együtt kíván működni a DS-szel, ráadásul a politikai helyzet bonyolultsága miatt a párt súlya némileg fölértékelődik – fogalmazott Pásztor.

Vajdaságban Tadić nyert

A Vajdaságban is választást tartottak vasárnap, a tartomány parlamentjének hatvan képviselőjét választják meg. Az országban – talán a helyi választás miatt is – a Vajdaságban volt a legmagasabb a részvétel. A tartományban végül fölényes győzelmet aratott a Demokrata Párt, az első fordulóval együtt 58 képviselőt küldhet a vajdasági parlamentbe a 120-ból.

A Tomislav Nikolić megválasztott köztársasági elnök vezette Szerb Haladó Pártnak összesen 26 képviselője lesz a törvényhozásban. A Vajdasági Magyar Szövetség 8 képviselői helyet szerzett, és továbbra is a demokratákkal akar együttműködni. A Vajdaságban a szavazók 53 százaléka Tadićot, 47 százalékuk Nikolićot támogatta.