Szíria miatt szorongatja a nyugat Putyint

2012.06.01. 19:11
Várhatóan Angela Merkel és Francoise Hollande is nyomást fog gyakorolni Putyinra a Szíriával kapcsolatos orosz álláspont megváltoztatásáért. Hillary Clinton mindeközben aggályosnak nevezte Putyin Bassár el-Aszadot támogató politikáját. Az ENSZ fellépését az Asszád-rezsim ellen továbbra is Oroszország és Kína akadályozza meg, így az európai vezetők szerint Moszkva és Bejrút kapcsolata kulcsfontosságú Szíria kérdésében. Az oroszok szerint a húlai mészárlást külföldi zsoldosok hajtották végre.

Berlinben és Párizsban is látogatását teszi Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken, ahol várhatóan mind a német kancellár, mind a francia elnök a Szíriának történő orosz fegyverszállítmányok felfüggesztését fogja kérni az orosz elnöktől. Putyin kijelentette, hogy Moszkva segíteni akar Kofi Annan békéltető tervének végrehajtásában, és szeretné megakadályozni egy mindenre kiterjedő polgárháború kirobbanását az országban. Ehhez kapcsolódóan elvetette azt az állítást, amely szerint Oroszország jelentős támogatást nyújtana az Aszad-rezsimnek – számolt be a Wall Street Journal.

Putyin mindezt Hillary Clinton, amerikai külügyminiszter beszédére reagálva mondta el. Clinton asszony szerint Oroszországra úgy tekintenek az ENSZ-ben, mint az „Aszad-rezsim életben tartójára”. A külügyminiszter nehezményezi, hogy Moszkva a civilek ellen végrehajtott támadások ellenére sem állította le a szíriai fegyverszállítmányait. „A folyamatos orosz fegyverszállítmányok megerősítik a rezsimet, és az, hogy Oroszország továbbra is fenntartja a kereskedelmet a szír kormánnyal, komoly aggályokat vet fel" – írja az Asociated Press.

Vlagyimir Putyin és Francoise Hollande
Vlagyimir Putyin és Francoise Hollande
Fotó: Jacques Brinon

Moszkva legutóbbi állásfoglalásában nyíltan kiállt Szíria mellett, és elfogadta a szír hatóságok vizsgáli eredményét, amely szerint a húlai mészárlást felkelő csapatok hajtották végre, méghozzá külföldi fegyverekkel. "A húlai tragédia megmutatta, mihez vezethet a felkelők támogatása pénzzel és korszerű fegyverekkel, mihez vezethet, ha külföldi zsoldosokat bérelnek fel, és különféle szélsőségesekre támaszkodnak" – jelentette ki Alekszandr Lukasevics külügyi szóvivő. Szerinte a mészárlás célja az lehetett, hogy megakadályozzák a szíriai válság politikai rendezését, és a véres erőszak újabb hullámát indítsák el az országban. "Ennek a barbár bűntettnek az elkövetőit és megrendelőit a legsúlyosabban meg kell büntetni" – jelentette ki a szóvivő.

A szír kormány mindeközben továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a hulai mészárlást lázadók követték el, és a kormánycsapatoknak nincs köze a civilek elleni atrocitásokhoz. Szíria ENSZ nagykövete, Fajszal al-Hamvit Genfben elítélte a gyilkosságokat, azok elkövetőiként pedig újra a "fegyveres terrorista csoportokat" nevezte meg. De bizonyosnak látszik, hogy a gyilkosságokat a kormány által támogatott és felfegyverzett csapatok követték el.

Több mint kétszáz foglyot engedtek el

A szíriai hatóságok ENSZ-megfigyelők jelenlétében több mint kétszáz foglyot engedtek szabadon – közölte pénteken a világszervezet egyik szóvivője. Eduardo del Buey szerint 210 foglyot engedtek el Damaszkuszban és tizenkettőt Deraa városában. A szóvivő ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és elődje, Kofi Annan, aki jelenleg az ENSZ és az Arab Liga közös szíriai különmegbízottja, többször szorgalmazta az összes, vádemelés nélkül fogva tartott fogoly szabadon engedését.

A szíriai állami televízió korábbi híradása 500 lázadó elengedéséről szólt, de ezt a csütörtöki hírt az ENSZ nem tudta megerősíteni.

Az ENSZ és egyes emberi jogi csoportok jelentései szerint Szíriában 10-30 ezer embert tartanak fogva, gyakran titkos börtönökben.

Az amerikai és európai vezetők már sürgették egy kemény szankciók bevezetését célzó határozat elfogadását a ENSZ Biztonsági Tanácsában, azonban ezeket a törekvéseket Oroszország és Kína rendre megvétózta. Németország eddig jellemzően visszafogottan vett részt a vitában. Hollande francia elnök viszont egy olyan katonai akcióra is javaslatot tett, ami mögött nem feltétlenül áll a Biztonsági Tanács jóváhagyása.

Francois Hollande és Vlagyimir Putyin a párizsi Elysée-palotában pénteken elköltött munkavacsorájukat követően nyilatkoztak. "Bassár el-Aszad rezsimje elfogadhatatlan módon viselkedett. Ebből a helyzetből csak Bassár el-Aszad távozásával lehetséges kiút" – mondta a francia elnök. Az orosz elnök ugyanakkor kétségeit fejezte ki az ENSZ Biztonsági Tanácsa által a szíriai rezsim ellen tervezett szankciókat illetően, amelyeket Hollande szorgalmazott. "Egyáltalán nem biztos, hogy a szankciók eredményre vezetnek" – hangsúlyozta Putyin a két államfő első találkozóját követő nagyon feszült hangulatú sajtótájékoztatón.

Bár jelentős előrelépést nem sikerült elérni, a legtöbb nyugati ország már kiutasította területéről a szír nagyköveteket, így tett többek között Franciaország, Németország, Kanada, Spanyolország, Hollandia, az USA és az Egyesült Királyság is.

A német külügyminiszter, Guido Westerwelle egy, a Die Weltnek adott interjúban azt mondta, hogy Oroszországnak el kell ismernie, hogy a Szíria-ellenes törekvések nem Oroszország ellen szólnak, hanem csak azt akarják elérni, hogy érjen véget a közel-keleti országban a vérontás. Szerinte Moszkva és Aszad kapcsolata kulcsszerepet játszik az egész szíriai kérdésben.

Kofi Annan, a szíriai békéltetéssel megbízott diplomata (és volt ENSZ-főtitkár) eközben úgy nyilatkozott: „türelmetlen és frusztrált”, mert a szíriai kormány semmit sem tesz az erőszak megfékezésére. Felszólította az ország elnökét, hogy azonnal kezdje meg az ENSZ által követelt békéltető folyamatok beindítását. Annan tűzszünetre akarja rávenni a szír kormányt és ellenzékét is. Annan céljainak elérése érdekében Bejrútba is ellátogatot - közölte a CBS News.

A külföldi újságírók és aktivisták munkáját azonban továbbra is keményen kontrollálják a szír kormánycsapatok, így pontos adatokat szerezni a civil elleni támadásokról szinte lehetetlen.

Az ENSZ márciusi becslése szerint a konfliktusban eddig több mint 9000 ember vesztette életét, ugyanakkor aktivisták szerint ennél jóval magasabb az áldozatok valós száma, közel 13 000. A Húla városában végrehajtott mészárlás az eddigi legbrutálisabb eseménye volt a 15 hónapja tartó zavargások történetében.