Vége a magyar romák kanadai áradatának

A kanadai képviselőház elfogadta a vitatott törvényt, amely átírja az ország menekültügyi rendszerét, írja a CBC.ca. A C-31 kódjelű új javaslat 159 igen, 132 nem mellett ment át az alsóházban, most átkerül a szenátusba, amelynek szintén jóvá kell hagynia.

Jason Kenney bevándorlásügyi miniszter a szavazás előtt azt mondta, hogy a törvény segít küzdeni az embercsempészet ellen, valamint biztosítja, hogy a menekültügyi rendszer a jövőben gyorsan és igazságosan működjön. Reméli, tette hozzá, hogy a szenátus (a kétkamarás kanadai törvényhozás felsőháza) a parlament nyári szünete előtt elfogadja a törvényt. Ha így lesz, a törvényjavaslatot már csak a királynőt képviselő főkormányzónak kell aláírnia, hogy hatályba lépjen.

A drákóinak nevezett törvényt keményen bírálták a szakértők és ellenzéki képviselők is. Egy sor módosítót benyújtottak, ezek közül azonban csak néhányat vett figyelembe a kormányzat. Az ellenzéki NDP egyik képviselője, Jinny Sims azt mondta, hogy a jogszabály rossz fényt vet Kanadára a nemzetközi közösség szemében.

Korábban a parlament konszenzussal elfogadott egy ellenzék által is támogatott változatot, de az alsóházban többséget szerzett konzervatívok most a saját, szélesen bírált változatukat szavazták meg, amely felgyorsítaná a deportálásokat.

A Canada.com szerint a törvény alapján a bevándorlásügyi miniszter saját hatáskörben felállíthatja a biztonságos országok listáját: az innen érkezők menedékkérelmét automatikusan elutasítják, nem lesz joguk fellebbezni, és a korábbi, átlagosan 1000 nappal szemben 45 napon belül kitoloncolják őket. Így arra sem számíthatnak, hogy humanitárius vagy könyörületességi alapon az országban maradhatnak, amíg a kérelmük függőben van. Magyarország egész biztosan szerepelni fog a listán, hiszen a jogszabályt deklaráltan miattunk alkották meg.

A törvénnyel a kelet-európaiak, főként a magyar romák kérelmeinek elbírálását akarják leegyszerűsíteni, mivel a kormány szerint a roma menedékkérők rendszeresen szabotálják az eljárást. A kérelmekről döntő Immigration and Refuggee Board (IRB) a beérkező magyar kérelmeknek csak 1-2 százalékát találja megalapozottnak: azok több mint 90 százalékát vagy visszavonják, vagy nem viszik végig, illetve eltűnik a kérelmező.

Ez a magas arány a kanadai kormány szerint egyértelműen annak a jele, hogy a kérelmező nem a menekültstátusz elnyerése, hanem az eljárás ideje alatt igénybe vehető szociális ellátás, iskoláztatás, valamint a legális munka lehetősége miatt érkezett, azaz nem tekinthető jóhiszemű menedékkérőnek.

A jogszabály szigorítja az embercsempész-hálózatokra, és az azokat jelentős összegekért igénybevevő menedékkérőkre kiszabható büntetéseket. A törvény szerint azokat, akik ilyen módon, tömegesen érkeznek vízi vagy légi úton, azonnal lecsukják, és öt évig még azok se kérhetnek állandó tartózkodási engedélyt, akiknek a kérelmét utóbb megalapozottnak találják.

A hazai és külföldi bírálatok szerint a törvény túl nagy hatalmat ad a miniszternek, és politikai ügyet csinál egy olyan folyamatból, amelynek igazságosnak és pártatlannak kellene lennie. Az új rendszer ugyanis elsősorban a származási ország megítélése alapján osztályozza majd a menekülteket, aminek a hátterében mindig politikai megfontolás áll,és kevésbé lesz érzékeny a menekültek egyedi körülményeire.

A Kanadába irányuló első menekülthullám 1998-as kezdete óta összesen bő 19 ezer magyar állampolgár, zömmel romák kértek menedékjogot Ottawától. Az első hullám a vízumkényszer 2001 decemberi visszaállításáig tartott, akkor szűk négy év alatt közel kilencezren jelentkeztek a repülőtereken, elsősorban a roma népességen belül tanultabbnak és mobilisabbnak számító, magyarul beszélő romungrók.

A vízumkényszer drasztikusan visszavetette a menekülthullámot: azután lényegében csak az utazhatott Kanadába, aki bizonyította, hogy turista, üzletember, diák, legális munkavállaló vagy a munkaerőpiaci kívánalmaknak megfelelő kivándorló.

A vízumkényszer 2008 májusában ismét megszűnt, és ekkor azonnal újraindult a menekültáradat. A bevándorlási statisztikák szerint az első két teljes évben évente mintegy 2500-an, 2011-ben és idén pedig összesen 4400-an kértek menedékjogot. Ezzel vezetjük az országba érkező menekültek forrásországainak listáját, miközben a minket követő országok, például Kína és Namíbia se az emberi jogok, se a demokrácia érvényesülése szempontjából nem vethetők össze Magyarországgal.

A kivándorlásnak kétségkívül van egy olyan ága, ami a nagyvonalú, és a kérelmeket rendkívül lassan elbíráló kanadai menekült-ellátórendszer által megszerezhető előnyöket célozza, ugyanakkor vannak megalapozott menedékkérelmek is. A kérelmekről döntő IRB még a második hullámban is minden évben több tucat emberről állapította meg, hogy a magyarországi üldöztetéséről szóló beszámolója megalapozott.