Nem lesz hatalma Egyiptom új elnökének

„A hadsereg átadja a hatalmat a hadseregnek” – ez volt egy független napilap címlapján hétfő reggel ami jól összefoglalja a jelenlegi helyzetet. Hiába nyert az előzetes hírek alapján Morszi, akit a Muzulmán Testvériség (MT) támogatott, tegnap óta a SCAF rendelkezik a törvényhozói hatáskörrel (amire már csütörtökön bejelentették igényüket), ők ellenőrzik a költségvetést, és a katonaság döntheti el azt is, hogy kik írják majd Egyiptom új alkotmányát.

Szaád al Katatni szerint (aki a testvériség parlamenti képviselője) a nyilatkozat semmis és érvénytelen, a szervezet azonban most még inkább az ünnepléssel van elfoglalva. „Hála Istennek, aki a szabadság és demokrácia útjára vezette Egyiptom népét, egyesítve az egyiptomiakat egy jobb jövőért” – mondta Morszi győzelmi beszédében, amiben ígéretet tett, hogy a választás után nem lesznek bosszúállások vagy „elszámoltatás”.

A Morszi mellett a májusi első forduló után talpon maradt Ahmaed Safík vitatja a testvériség győzelmét és saját elsőségét hangoztatja. Hivatalos eredmények csak csütörtökön lesznek, de Safík stábja felháborítónak nevezte, hogy a testvériség máris magát próbálja győztesnek nevezni és ellopni a választást.

Magát a szavazást a hétvége során tartották és bár vasárnap este két órával meghosszabbították a szavazókörök nyitva tartását, a részvétel így is esett az első fordulóhoz képest ahol 46 százalékos volt. Több szervezet is az egész folyamat bojkottjára szólított fel, mert sok indulót eleve kizártak, a két továbbjutóról pedig sokan úgy érezték, hogy nem lehetnek megfelelő elnökök.

Ketten maradtak a huszonháromból

Safík stabilitás, a rend és a béke szlogenekkel kampányolt, ami sokak számára csábító lehet a több hónapnyi felfordulás után. Ugyanakkor legalább annyi támogatót riasztott el, hogy Safík a légierő korábbi tisztje, a katonaság nem hivatalos jelöltje és Mubarak ex-elnök rezsimjében is aktív szerepet vállalt.

Morszi Safík ellenpontjaként magát a Mubarakot megdöntő mozgalom tagjának és forradalmárnak állította be és reformterveit hangoztatta. Mivel a Muzulmán Testvériség a fő támogatója, valamennyire visszavett a vallási kérdések boncolgatásából, hogy jobban imponáljon a liberálisoknak és a kisebbségeknek. Morszi lehet épp ennek az önmérsékletnek köszönheti a győzelmet, de kérdés mire tudja majd használni.

A katonák a hívők ellen

A SCAF közlemény szerint közbelépésük csak ideiglenes megoldás, bárki lesz is a hivatalos győztes csak pár napot kell várnia június 30-ig, ugyanis akkortól szabad kezet adnak nekik. Az ígéretet valóságtartamát sokan kétségbe vonják és attól tartanak a katonaság meg akarja hosszabbítani a hatalmát.

Sokan már azt is rossz előjelnek vették, hogy előző héten a katonai tanács bejelentette, hogy az alkotmánybíróság döntése alapján ismét rájuk száll a törvényhozás joga. Csütörtökön látott napvilágot az egyiptomi alkotmánybíróság elnökének jogértelmezése, amely szerint fel kell oszlatni a parlament alsóházát, mert az alkotmányba ütközik az a törvény, amelynek alapján a választást megrendezték.

A testvériség megkérdőjelezte a SCAF jogát hogy feloszlassa a parlamentet és arra figyelmeztetett, hogy „veszélyes napok” jöhetnek. „Ez egy nagyon rögös út eleje. A kezdés, hogy foglalkozunk a módosított alkotmányt tartalmazó közleménnyel, ami megfosztja az elnököt bármilyen valós hatalomtól” – fogalmazott a testvériség egy tagja.

A következő kérdés, hogy mi lesz a régi parlament által kinevezett alkotmányozó bizottsággal. Ha azt is érvénytelennek minősíti a bíróság, a helyébe egy SCAF által kinevezett tagokból álló testület kerülhet. A SCAF szerint az új bizottságnak legalább 5 hónap kellene az alkotmánytervezet elkészítésére, amiről utána népszavazást, majd elfogadása esetén újabb parlamenti választásokat kellene tartani.

Hála ezeknek a sorozatban meghozott vitatható döntéseknek egyre erősödik az a vélekedés, hogy a katonaságnak és a korábbi rezsim hozzájuk kötődő tagjainak esze ágában sincs lemondani a hatalomról, különösen nem a Muzulmán Testvériség javára. Az elégedetlenség ellenére jelenleg kevés az esély, hogy az MT fegyveresen harcba szállna a katonaság ellen, főleg akkor ha tényleg ők nyerték meg az elnöki választást, de hosszabb távon mindenki számára elfogadható megoldást kell találni.