Nem adja a hatalmat az egyiptomi hadsereg

Több tízezren gyülekeznek a kairói Tahrír téren este nyolc körül, a tüntetők a „le a katonai vezetéssel” és „a SCAF-nak mennie kell” jelszavakat skandálják a tavalyi Mubarak-ellenes tüntetések helyszínén. A Muzulmán Testvériség szóvivője elmondta: békés tüntetésre készülnek és senkivel sem szeretnének konfrontálódni, de a katonai vezetésnek tudomásul kell vennie, hogy egy demokratikus választás után nincs joguk maguknál tartani a hatalmat. Helyszíni beszámolók szerint sokan érkeztek vidékről és a Muzulmán Testvériség külön buszokat is indított, hogy a tüntetőket a térre szállítsák. Korábban a parlament előtt is nagy tömeg gyülekezett, őket viszont a Muzulmán Testvériség megkérte, hogy térjenek vissza a Tahrír térre. A hétvégi választásoknak továbbra sincs hivatalos végeredménye, egyelőre Safík és Morszi támogatói is biztosak benne, hogy az ő jelöltjük lesz Egyiptom új elnöke.

Az iszlamisták azért szerveztek tüntetést a katonai tanács ellen, amely az előző hét végén két rendelettel lényegében az elnökválasztás végeredményétől függetlenül meghosszabbította saját hatalmát. Várhatóan több képviselő is megpróbál majd bejutni az előző héten feloszlatott parlament katonákkal körülvett épületébe. A választásokon elért eredményeit féltő Muzulmán Testvériség támogatói katonai puccsról beszélnek, a hadsereg az alkotmánybíróságra mutogat, az Egyesült Államok pedig aggódik a helyzet eszkalálódása miatt.

Felértek volna a csúcsra az iszlamisták

Hoszni Mubarák harminc évig tartó hatalmának 2011 januárjában vetettek véget a tunéziai rezsim bukása után Egyiptomban is kirobbant tüntetések. A három hét alatt összesen 846-an vesztették életüket. A volt elnök pártja egészen addig abszolút többséggel bírt a parlamentben, az ellenzék befolyása elhanyagolható volt, a legnagyobb és legszervezettebb ellenzéki erőt, a Muzulmán Testvériséget pedig illegalitásba kényszerítették.

Mubarak távozása után néhány nappal Omár Szulejmán alelnök bejelentette, hogy az állam irányítását átmenetileg a Mubarak alatt is rendkívül befolyásos hadsereg, a Legfelső Katonai Tanács (SCAF) vette át. Februárban felfüggesztették az alkotmányt, és a parlamentet feloszlatták. A következő hónapokban a katonai tanács ellen is sokan utcára vonultak. Végül a szeptemberre kilátásba helyezett parlamenti választások november 28-án kezdődtek meg. A magas részvétel mellett, a megfigyelők szerint többnyire szabálytalanságok nélkül megtartott szavazáson végül a Muzulmán Testvériség pártja, a Szabadság és Igazság győzött, a szavazatok közel felét szerezte meg.

Vezetőjük, Mohamed Morszi az elnökválasztáson is jó esélyekkel indult, és a vasárnapi második fordulóban a Muzulmán Testvériség szerint a Szabadság és Igazság párt jelöltjeként meg is szerezte a többséget. Ellenfele, Ahmed Safik látszólag függetlenként indult, de a legtöbben a katonai diktatúrához kötötték, mivel a Mubarak-éra alatt hat évig a légierő tisztje volt, majd a megbuktatott elnök utolsó kinevezett miniszterelnökeként dolgozott.

Safík bírálta, amiért Morszi a saját számításaira hivatkozva már a győzelmét ünnepelte, ugyanakkor független megfigyelők és az állami média szerint is az iszlamista jelölt végezhetett az első helyen. A hivatalos eredményeket ugyanakkor csütörtökön teszik csak közzé. Az elnökválasztás vasárnapi második fordulója elvileg lezárta volna a demokratikus átmenetet, a katonai tanács két váratlan rendelete azonban beárnyékolta a szavazást, és lényegében eljelentéktelenítette, melyik jelölt kerül ki végül győztesen a versengésből.

A katonai tanács közbeszólt

A hadsereg már előző csütörtökön magához vonta a törvényhozói hatalmat, és a költségvetés felett is ők rendelkezhetnek. Egy alkotmánybírósági döntésre hivatkozva tették ezt, mondván, a novemberi választások nem voltak jogszerűek, mivel az Ab az alkotmányba ütközőnek találta a választási törvényt. A katonai tanács erre hivatkozva a parlamentet is feloszlatta. A régi parlament által delegált alkotmányozó bizottság helyébe is egy SCAF által kinevezett tagokból álló testület kerülhet. A katonai tanács szerint az új bizottságnak legalább öt hónap kellene az alkotmánytervezet elkészítésére, amiről utána népszavazást, majd elfogadása esetén újabb parlamenti választásokat kellene tartani.

A vasárnap az urnazárás után közzétett második nyilatkozatukban módosították a tavaly márciusban kihirdetett alkotmányos deklarációt. Eszerint a most megválasztott új elnök ugyan kinevezheti és feloszlathatja a kormányt, aláírhatja és visszadobhatja a törvényeket és hadat üzenhet, de mindezt csak a katonai tanács jóváhagyásával teheti meg. A katonai tanács egyben több tábornokot is kinevezett az újonnan felállított Védelmi Tanácsba, amelynek ugyan az elnök lesz a vezetője, de a többi tag együtt leszavazhatja a döntéseknél.

Ha ezek a módosítások maradnak, akkor nem sok jelentősége van a katonai tanács hétfői bejelentésének, miszerint közbelépésük csak ideiglenes megoldás, június 30-án pedig átadják a hatalmat a megválasztott elnöknek. Ráadásul Szameh Asúr, a SCAF tanácsadó tanácsának egyik tagja azt mondta az al-Dzsazírának, hogy az új elnök ciklusa amúgy is rövid lesz, mert az új alkotmány hatályba lépése után új elnökválasztást is kiírnak majd.

Szemtől szemben

„A hadsereg átadja a hatalmat a hadseregnek” – szemléltette a helyzetet egy független napilap címlapja hétfő reggel. A katonai tanács azzal érvel, hogy lépéskényszerbe kerültek az alkotmánybíróság döntése miatt, azonban döntéseikkel bebetonoznák magukat a hatalomba, hiszen új parlament csak az új választások után állhatna fel, azt viszont csak az új alkotmány kidolgozása után írhatnak ki.

Az országban hagyományosan befolyásos hadseregnek több célja is lehet a lépéssel. Egyrészt aggódhat a parlamentben és az elnökválasztáson is várhatóan győztes Muzulmán Testvériség térnyerése miatt, másrészt a tábornokok azzal számolhatnak, hogy még ha le is kell mondaniuk a Mubarak bukása óta élvezett hatalmukról, akkor is a lehető legkedvezőbb alkupozíciót harcolják ki maguknak a polgári kormányzattal szemben, hogy a lehető legtöbb kiváltságukat megtarthassák.

A Muzulmán Testvériség támogatói szerint a hadsereg szimbolikus elnököt akar egy katonai alkotmánnyal a háta mögött, a lépést pedig katonai puccsnak tartják. Többen alkotmányellenesnek nevezték a tanács nyilatkozatait, egyben úgy vélték, hogy a parlamenti képviselők továbbra is élhetnek eddigi jogaikkal. Az ellenzéki aktivisták a hadsereg bejelentését az utolsó bizonyítéknak tartják arról, hogy az ország visszatért a katonai diktatúrához.

Az iszlamisták keddre utcára szólították ugyan híveiket a Mubarakot megbuktató ellenzéki aktivistákkal együtt, de a Muzulmán Testvériség egyelőre középutat próbál találni az új helyzetben, amelyben akár már nagy győzelmüket is ünnepelhetnék. „A konfrontáció szót kiirtottuk a szótárunkból. Mindenkivel tárgyalunk, beleértve a SCAF-ot is” – mondta Jasszer Ali, a Muzulmán Testvériség szóvivője a Daily Telegraph-nak, miközben az utcai tüntetések éppen a Muzulmán Testvériség választásokon elért eredményeit tehetik semmissé. A testvériség már azt is bejelentette, hogy az elnökválasztási győzelem után öt alelnököt jelölnek, akik között egy keresztény is lesz.

Az USA is nehéz helyzetben

Egyiptom legfontosabb katonai beszállítójaként az Egyesült Államok is reagált a fejleményekre. „Mélyen aggódunk az új alkotmánymódosítások miatt, köztük a bejelentések időzítése miatt is” – mondta George Little, a Pentagon szóvivője. „Az egyiptomi népet támogatjuk, és reméljük, hogy a SCAF átadja a teljes hatalmat egy demokratikusan megválasztott polgári kormánynak.”

A katonai tanács döntése nehéz helyzetbe hozta Barack Obama kormányzatát, amely nyíltan támogatta a Mubarak rezsimét megdöntő tüntetőket, akik közül sokan most is utcára vonulnak majd. Ezzel együtt az egyiptomi hadsereget is kulcsfontosságú regionális partnernek tekintik. Ráadásul ugyan a demokratikus átmenetet támogatják, de az al-Dzsazíra forrásai szerint Washingtonban is többen oszthatják a hadsereg tartózkodását a Muzulmán Testvériségtől, még ha a tunéziai példa után nem is tartják elképzelhetetlennek, hogy együtt dolgozzanak a mérsékelt iszlamistákkal.

Sorsdöntő napok jönnek

A katonai tanács és a Muzulmán Testvériség visszafordíthatatlanul szembekerültek egymással, de egyelőre nem kell újabb forradalomra számítani. Sok függ a keddi tüntetések kimenetelétől is. Akkor derülhet ki, hogy mennyien mennének az utcára a hadsereg lépései ellen tiltakozva, amikor csütörtökön hivatalosan is bejelentik a választási eredményeket, és valóban Morszi végez az élen. A BBC nem zárja ki, hogy végül a hadsereg és az iszlamisták alkut kötnek valamilyen kompromisszumról.