Határozatlan időre elhalasztották az egyiptomi elnökválasztás eredményhirdetését
További Külföld cikkek
- Magyarország tizenhét másik állammal üzent a Hamásznak
- A Legfelsőbb Bíróság előtt Donald Trump mentelmi ügye
- A fizetős belépés ellenére is özönlöttek a turisták Velencébe
- Agyrémnek nevezte Ukrajna legújabb rendeletét a külpolitikai elemző
- Betiltották Amerikában a TikTokot, eltűnik 170 millió felhasználó?
Az egyiptomi választási bizottság szerdán határozatlan időre elhalasztotta a hétvégi elnökválasztás győztesének kihirdetését. A bizottság szerint a több mint négyszáz panasz kivizsgálása hosszabb időt vesz igénybe, ezért továbbra sem lehet tudni, hogy Mubarak utolsó miniszterelnöke, Ahmad Safík vagy a Muzulmán Testvériség által támogatott Mohamed Morszi lesz az új elnök.
Sajtóértesülések szerint van rá esély, hogy már a hétvége során végeredményt hirdessenek, a választási bizottság egyik tagja szerint ha minden jól megy, vasárnapra megszületik a hivatalos eredmény.
A Muzulmán Testvériség szóvivője szerint a halasztás csak további feszültségeket szül és bejelentette: addig nem mozdulnak a Tahrír térről, amíg a győztest hivatalosan ki nem hirdetik. Sokak szerint a halasztással a katonai vezetés akar nyomást gyakorolni a Muzulmán Testvériségre, hogy elfogadják az elnök jogköreinek megnyirbálását, még mielőtt Morszi hatalomra kerülne.
A BBC kairói tudósítója szerint az is kétséges, hajlandó lenne-e átadni a katonaság a hatalmat a Muzulmán Testvériségnek, miután évtizedekig harcoltak a korábban betiltott szervezet ellen. A tudósító szerint egyre többen aggódnak amiatt, hogy a választások eredményét érvénytelennek nyilványítják.
Korábban mindkét jelölt győztesnek hirdette ki magát, a Muzulmán Testvériség pedig a Tahrír térre hívta híveit, hogy így tiltakozzanak a parlament feloszlatása után a hatalmat gyakorló katonai vezetés (SCAF) ideiglenes rendeletei ellen, amivel jelentősen csökkentenék a leendő elnök jogköreit, hogy maguknál tarthassák a hatalmat.
Emiatt még az is lehet, hogy az egyiptomi elnökválasztás második fordulója tét nélkülinek bizonyul. A hadsereg már előző csütörtökön magához vonta a törvényhozói hatalmat, és a költségvetés felett is ők rendelkezhetnek.
A régi parlament által delegált alkotmányozó bizottság helyébe is egy SCAF által kinevezett tagokból álló testület kerülhet. A katonai tanács szerint az új bizottságnak legalább öt hónap kellene az alkotmánytervezet elkészítésére, amiről utána népszavazást, majd elfogadása esetén újabb parlamenti választásokat kellene tartani. A vasárnap az urnazárás után közzétett második nyilatkozatukban módosították a tavaly márciusban kihirdetett alkotmányos deklarációt. Eszerint a most megválasztott új elnök ugyan kinevezheti és feloszlathatja a kormányt, aláírhatja és visszadobhatja a törvényeket és hadat üzenhet, de mindezt csak a katonai tanács jóváhagyásával teheti meg. Bővebben>>>
A SCAF közleménye szerint közbelépésük csak ideiglenes megoldás, bárki lesz is a hivatalos győztes csak pár napot kell várnia június 30-ig, ugyanis akkortól szabad kezet adnak neki. Az ígéret valóságtartamát azonban sokan kétségbe vonják és attól tartanak, a katonaság meg akarja hosszabbítani a hatalmát.
Kedden a Jimmy Carter által alapított nemzetközi választási megfigyelő szervezet bejelentette: nem lehet pontosan megállapítani, hogy az egyiptomi választások demokratikusak voltak-e, mert nem kaptak teljes hozzáférést a választások megfigyeléséhez. Az amerikai exelnök ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a katonai vezetés hatalmi törekvései miatt.