II. Erzsébet történelmet írt Belfastban
További Külföld cikkek
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
- Leülnek vitázni az EP-listavezetők, de Deutsch Tamás biztosan nem lesz ott
- Az Európai Bizottság ujabb 68 millió euróval támogatja Gázát
- Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt
- Joe Biden nem akar még nagyobb zűrzavart, Amerikának be kell avatkoznia
A 86 esztendős II. Erzsébet királynő, aki gyémántjubileuma, vagyis trónra lépésének idei 60. évfordulója alkalmából tesz körutat az Egyesült Királyságot alkotó tartományokban, a szerdai belfasti találkozón kezet fogott Martin McGuinness északír miniszterelnök-helyettessel, aki az 1970-es években az IRA katonai tanácsának magas rangú tagja volt.
McGuinness jelenleg az ulsteri katolikus britellenes mozgalom politikai szárnyát, a Sinn Féint képviseli az északír tartományi kormány második embereként.
A rendkívüli történelmi jelentőségű találkozó hivatalosan "magánjellegű" volt, a sajtó kizárásával, de az uralkodó és McGuinness nem sokkal később nyilvánosan is kezet fogott. Az eseményről az udvar által nyilvánosságra hozott felvétel kézfogásuk pillanatait ábrázolja: a királynő és az északír politikus mosolyogva üdvözli egymást.
McGuinness a találkozó után újságíróknak elmondta, hogy a rövid ideig tartó – gyakorlatilag csak a kézfogás idejére szorítkozó – nyilvános találkozón ír nyelven szólt az uralkodóhoz. Az északír miniszterelnök-helyettes ezután kezet fogott II. Erzsébet férjével, a 91 esztendős Fülöp edinburghi herceggel is.
A brit uralkodó huszadik alkalommal jár Észak-Írországban, ám még soha nem találkozott a radikális britellenes mozgalom képviselőivel.
A Sinn Féin politikusával tartott szerdai találkozó rendkívüli horderejét az adja, hogy az ulsteri katolikus britellenes mozgalom katonai szárnyának számító IRA – amelynek Martin McGuinness korábban az egyik vezetője volt – három évtizedes fegyveres hadjáratot folytatott az észak-írországi brit fennhatóság ellen, és rendszerint pokolgépekkel elkövetett támadásai a brit anyaországra is kiterjedtek. Az IRA merényleteiben becslések szerint háromezren vesztették életüket vagy sérültek meg, köztük hétszáz brit katona.
A brit királyi családot személyes veszteség is érte az IRA-hadjárat idején, mivel a katolikus milícia volt a felelős Lord Mountbatten haláláért is.
Mountbatten gróf, a gyarmati India utolsó brit alkirálya 1979-ben, 79 évesen halt meg annak a pokolgépnek a robbanásában, amelyet az Ír Köztársasági Hadsereg helyezett el jachtján az ír partok előtt.
Lord Mountbatten a királynő néhai édesapjának, VI. György királynak távoli, az uralkodó férjének, Fülöp edinburghi hercegnek viszont közeli rokona volt, és ő ismertette össze a későbbi királyi
házaspárt még 1939-ben.
Az IRA terrorhadjáratát az 1998-as nagypénteki rendezési megállapodás zárta le. A tényleges áttörés azonban 2007-ben történt, amikor az IRA leszerelte fegyverzetét.
A megbékélési folyamat sikerét jelzi, hogy jelenleg a protestáns britpárti, illetve az ír egyesítésért küzdő katolikus oldal két legradikálisabb politikai ereje, a Demokratikus Unionista Párt és a
Sinn Féin együtt kormányozza Észak-Írországot, korábban teljesen elképzelhetetlen koalíciót alkotva.