Bassár el-Aszad az iráni televízióban csütörtökön sugárzott interjújában kijelentette, hogy a kormányok közvetlenül nem érintettek, legtöbb esetben titokban és közvetve nyújtanak támogatást. "De nagyon egyértelmű a kapcsolat, tetten érhető politikai állásfoglalásaikban, sőt egyes országok még be is jelentették, hogy támogatják a fegyveres harcot" - mondta.
Aszad kiemelte, hogy a nép megvédésének érdekében kormányának kötelessége "megsemmisíteni a terroristákat", mert ezzel "életek tucatjait, százait, sőt, akár ezreit" menthetik meg. Kijelentette, hogy a Szíriában elkövetett terrorista akciókhoz az al-Kaida nemzetközi terrorszervezetnek és más szélsőséges vallási alapú csoportoknak is köze van, s a fegyveres ellenzéki csoportok többségében ott vannak képviselőik.
Hangsúlyozta, hogy a válságot Szíriának magának kell megoldani, nem fogad el semmiféle külső modellt, származzon akár a nagyhatalmaktól, akár baráti országoktól. Aszad nem gondolja, hogy a válság katonai beavatkozással végződik, miként az Líbiában történt, mert annak következményeként Líbia "egy helyzetből sokkal rosszabba került".
A szíriai elnök megerősítette, hogy továbbra is támogatja és érvényesnek tekinti Kofi Annan, az ENSZ és az Arab Liga különmegbízottja által kidolgozott, hatpontos rendezési tervet. "Számunkra ez egy jó terv, mert előírja, hogy véget kell vetni a terrorista csoportok által végrehajtott erőszakos cselekményeknek, és meg kell akadályozni, hogy egyes országok fegyvereket szállítsanak nekik" - fogalmazott Aszad, kategorikusan elutasítva a nyugati országok véleményét, miszerint a szíriai kormány a felelős az Annan-terv kudarcáért.
Bassár el-Aszad elnök ritkán ad interjúkat azóta, hogy 15 hónappal ezelőtt kormányellenes lázadás robbant ki országában. A térségbeli országok közül Irán a legfőbb szövetségese Szíriának, s a válság kezdete óta szilárdan kitart a damaszkuszi rezsim mellett.
Az ENSZ becslései szerint több mint 15 ezer ember vesztette életét Szíriában a különböző erőszakos eseményekben. Csak csütörtökön legalább 69 ember - köztük 38 civil - halt meg a harcokban és a lázadók fellegvárai elleni tüzérségi támadásokban.