Érvényes Basescu felfüggesztése

Az alkotmánybíróság közölte: "elhárította a keresetet", amelyben Basescu az ő és a parlament közötti, alkotmányos jellegű jogi konfliktus megállapítását kérte a taláros testülettől. Basescu szerint a parlament csak az alkotmányt sértő súlyos tettekért függeszthette volna fel őt, nem pedig nyilatkozatokért. Az alkotmánybíróság közleménye nem teszi egyértelművé, hogy az alkotmánybírák illetékességüket hárították el, vagy érdemben megvitatták Basescu keresetét és azt utasították el.

Egy harmadik és negyedik határozatban a taláros testület elutasította a múlt héten leváltott két ellenzéki házelnöknek, Vasile Blaga volt szenátusi és Roberta Anastase volt képviselőházi elnöknek az alkotmányossági óvását. Ők a leváltásukról szóló parlamenti határozatokat támadták meg.

Az alkotmánybíróság ötödik döntésében alaptörvénybe ütközőnek minősítette azt a törvénymódosítási tervezetet, amely az alkotmánybíróság hatáskörét szűkítené.

Átírva

A román szenátusban június 25-én fogadták el azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében az alkotmánybíróság nem vizsgálhatná többé a parlamenti határozatok alkotmányosságát. Ezt a jogszabályt már akkor megtámadta a taláros testületnél az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL). Mivel azonban a parlament által elfogadott jogszabály az óvás miatt nem lépett hatályba, holott Basescu felfüggesztéséhez szüksége volt rá a kormányzó Szociál-liberális Szövetségnek (USL), a román kormány múlt héten sürgősségi rendeletet is hozott ugyanilyen tartalommal, amely azonnal hatályba lépett. Ezt csak az ombudsman támadhatta volna meg az alkotmánybíróságon, de az USL által egy nappal korábban kinevezett biztos nem élt ezzel a jogával.

Az alkotmánybírósági döntés nem tér ki arra, hogy a sürgősségi rendelettel elfogadott jogszabály hatályos marad-e, olyan körülmények között, amikor az alkotmánybíróság által elfogadott óvás egy másik, azonos tartalmú jogszabályra vonatkozott.

Nem is államcsíny?

Az alkotmánybíróság keddi ülésén dönt egy másik hasonló - parlamentben is elfogadott, és sürgősségi rendeletben is kiadott - jogszabály ügyében, amely a népszavazási törvényt módosította oly módon, hogy nem a választói névjegyzékben szereplő polgárok többségének (több mint kilenc millió embernek), hanem a referendumon részt vevők egyszerű többségének a voksával is leválthatják július 29-én Basescut.

Victor Ponta miniszterelnök az alkotmánybírósági döntésről azt mondta: ezzel világossá vált, hogy Basescu és a PDL emberei alaptalanul rágalmazták Romániát az alkotmány megsértésével és a jogállamiság felrúgásával. A kormányfő felszólította az ellenzéket, hogy szüntesse be az európai partnerek félretájékoztatását, amelynek során mindenkivel - de "főleg a német kereszténydemokratákkal" - elhitették, hogy Romániában valamiféle "államcsínyt" hajtott végre az USL.

A fülkeforradalom előszele

Az új, május óta hivatalban lévő baloldali román kormány elképesztő támadást indított az ország különböző intézményei ellen. Leváltották a köztévé és közrádió vezetőit, a parlament mindkét házának elnökeit, az ombudsmant, megnyirbálták az alkotmánybíróság jogkörét, feloszlatták a miniszterelnök plágiumügyét vizsgáló szakmai testületet, és most felfüggesztették az elnököt is.

A kőkemény nyomulás egyik legérdekesebb eleme az volt, amikor a múlt héten Victor Ponta miniszterelnök közölte, hogy szakítva a korábbi szokással, ne  Băsescu menjen az EU-csúcsra, mert ő szeretne utazni. A román alkotmánybíróság hiába döntött úgy, hogy  Băsescu joga eldönteni, hogy ki menjen, a kormány egy bürokratikus eljárással megakadályozta a bírósági ítélet hivatalos kihirdetését (kinyomtatását), és így Ponta utazhatott.

Nem ez lesz az első eset, hogy a 2004 óta elnökösködő Băsescut a törvényhozás kigolyózza, és a nép előtt kell megvédenie magát. 2007-ben is így járt, és akkor sikerült neki a túlélés. Akkor a választók többsége inkább marasztalta, ami elég nagy pofon volt az akkori kormánynak, Markó Béla (RMDSZ) akkori miniszterelnök-helyettes bele is bukott. (A magyar többségű megyékben kapta a legmagasabb támogatást Basescu.)