Konrád
6 °C
23 °C

Vége a puskázásnak Romániában

2012.07.10. 13:57
Nem a feladatok nehézsége, hanem a román oktatási rendszer gyengesége és a puskázás teljes kizárása okozhatta Romániában a lesújtó érettségi eredményeket. Tavaly még a magyarok által sűrűn lakott Hargita és Kovászna megyében a diákok 60 százaléka ment át a vizsgán, most azonban, hogy ott is minden érettségi központban felszerelték a kamerákat, kétharmaduk megbukott.

Romániában a tavalyi érettségin botrányosan rosszul teljesítettek a diákok, idén pedig úgy tűnik, még katasztrofálisabb lesz az eredmény. 2011-ben vezették be az új érettségi rendszert és a televíziók már akkor sokkhatás alatt álló szülőket és sírógörccsel küszködő diákokat mutattak. Tavaly az érettségin országosan a diákok  több mint a fele megbukott: tíz diákból hatnak nem sikerült a vizsga. Idén ugyan még nincs meg a teljes országos összesítés, de az eredmények most is lesújtóak.

A rendkívül rossz eredményt nem a túlságosan nehéz feladatok okozták, hanem az, hogy 2011 óta minden eszközzel próbálják megakadályozni a puskázást. Korábban nemcsak az volt általános, hogy az érettségin viszonylag könnyen lehetett puskázni. Egyes iskolákban a felügyelő tanárok segítettek megoldani a feladatokat, és a korábbi magyarországi botrányokhoz hasonlóan a feladatlapokat az érettségi előtt már meg lehetett venni a feketepiacon.

Tavaly szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be. Elkezdték bekamerázni az érettségi  termeket, a diákoknak le kellett adniuk mobiljukat, nem vihettek be semmilyen könyvet vagy füzetet a vizsgára, egyes helyeken még az órákat is levetették velük. A szigorú intézkedéseknek köszönhetően 2011-ben hatszáz csaláson ért diákot küldtek el a vizsgákról, kétszer többet, mint az előző évben.

Tavaly még lehetett büszkélkedni azzal, hogy a magyarok által nagy számban lakott romániai megyékben jobb eredmények születtek az érettségin, de miután mostanra ott is felszerelték a kamerákat, ott is drasztikusan romlottak az eredmények. Hargita megyében tavaly még a diákok   64 százaléka vizsgázott sikeresen, idén azonban már csak 30 százaléka. A megyében három olyan iskola is volt, ahol egyetlen végzősnek sem sikerült az érettségije. Ugyanilyen rossz volt az arány Kovászna megyében is, ahol a jelentkezőknek szintén kétharmada bukott meg. Nem sokkal jobbak az eredmények egyébként Bukarestben sem, ahol a jelentkezőknek csak 39 százaléka tette le sikeresen a vizsgát.

Sikeresen érettségizők százalékos aránya megyénként
Sikeresen érettségizők százalékos aránya megyénként
Fotó: gandul.info

Így is voltak olyanok, akiket puskázáson kaptak. A manna.ro beszámolója szerint Hargita megyében, Székelykeresztúron az egyik érettségiző a fülébe dugott headseten keresztül próbálta megtudni a helyes megoldásokat, de a felügyelőknek feltűnt, hogy magában suttog a feladatlap fölött. Kolozsváron olyan diákot kaptak el, akinek ugyan sikerült becsempészte a mobilt, de nem figyelt és az megszólalt a vizsga kellős közepén. A diákokat ilyen esetben eltiltják a vizsgától. Enyhébb szabálysértés esetén jelentkezhetnek pótérettségire, de volt olyan tanuló is, akinek ezt is megtiltották.

A román politikában tapasztalt plágiumbotrányok is mutatják, hogy Romániában milyen ”kultúrája” van annak, hogy egy iskolai végzettséget kerülő úton vagy külső segítséggel szerezzenek meg. A szigorításokkal ennek akartak gátat vetni, mondta az Indexnek Papp Z. Attila, az MTA Etnikai és Kisebbségkutató Intézetének munkatársa, a Miskolci Egyetem Szociológiai Intézetének egyetemi docense.

Próbáljon leérettségizni

A romániai érettségi magyar nyelvű feladatlapjait a következő linkekre kattintva nézheti meg:

Az összes feladatsort megtalálja a román Országos Érétkelési és Vizsgaközpont honlapján.

Idén nem a román nyelv- és irodalom-, hanem a matematikavizsgán bukott meg a legtöbb érettségiző. Jelentősen rontott az átlageredményeken, hogy a szakiskolákat nemrég megszüntették és a szakközépiskolákba integrálták és mindenkit próbálnak az érettségi felé lökni. Hiába kaptak azonban ezekben az iskolákban könnyített tételsort a végzős diákok, többségüknek ez is nehéznek bizonyult.  

A diákok alacsony képességszintjére és az iskolák közötti különbségekre mér évekkel ezelőtt rávilágított a román PISA-vizsgálat (Programme for International Student Assessment). A nemzetközi felmérés nem az iskolai lexikális tudást méri, hanem azt, hogy a diákok a megtanultakat hogyan tudják alkalmazni hétköznapi problémák megoldására. A szövegértést, természettudományos eszköztudást, és a matematikai problémamegoldási képességet vizsgáló nemzetközi teszt 2009-es összesített eredményei szerint a román diákok 40 százaléka nem érte el a hatos skálán a 2-es szintet (Magyarországon csak a diákok 18 százaléka teljesített ez alatt).

A szövegértéssel kapcsolatos PISA-vizsgálatok azt mutatták, hogy a romániai 15 éves korosztály fele funkcionális analfabéta: ugyan el tudja olvasni a szöveget, de azt nem érti meg, így a tanuláshoz sem tudja ezt a képességét megfelelően használni, mondta Papp Z. Attila. A kutató szerint ebből a szempontból egyáltalán nem meglepő az idei érettségiken született rossz eredmény. A PISA-felmérésben Románia mindig a rangsor végén áll, Európában egyedül Bulgáriát és Albániát előzi meg.

Az igazán meglepő az, hogy az új EU-tagállam kormányzata és az oktatáspolitikája csak alig-alig reagált a PISA-felmérés tanulságaira. Tavaly év elején lépett életbe az új oktatási törvény, de egy jogszabály önmagában nem tud rendszerszintű változtatásokat elérni, ha a szereplők nem teszik a dolgukat. Jellemző, hogy néhány elemet ugyan átvettek a fejlett országoktól, de ezek sem álltak rendszerbe. Az érettségiben például már szerepelnek a PISA-felmérésből is ismerős, gyakorlatias, kompetencia-alapú kérdések, de ez a szemlélet egyáltalán nem jellemző az iskolai oktatásra, mondta Papp Z. Attila.

000 Par7138398
Fotó: Fethi Belaid

A román oktatási rendszer ugyanakkor nem annyira egyenlőtlen, mint a magyar. Ott is vannak nagy hagyománnyal rendelkező, kiváló eredményeket produkáló ún. elméleti líceumok, de a többi iskola átlagos színvonala között nincs olyan nagy különbség, mint a magyarországi középiskolák között.

Papp Z. Attila a Szerbiában, Szlovákiában és Romániában végzett PISA-vizsgálatok
elemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy az OECD-országok átlagához képest
jóval alulteljesítő Szerbiában és Romániában a magyar fiatalok felülteljesítettek, az OECD-átlaghoz közeli Szlovákiában viszont a magyarok 2009-ben rosszabb eredményeket értek el. Kiderült az is, hogy az anyanyelven tanuló kisebbségi magyarok mindegyik kompetenciaterületen jobban teljesítenek, mint azok a nemzetiségi társaik, akik államnyelven tanulnak. A többségi nemzet fiataljaihoz képest a magyar nyelvű képzésben részvevők jobb eredményeket érnek el Szerbiában és Romániában, Szlovákiában azonban nem.

    Magyarországon 2006-ban szigorítottak

    Magyarországon számos botrány, internetre kikerült tételsor után 2006-tól szigorítottak az érettségiken. Minden szinten minden tárgyból több egymással egyenértékű feladatsor készül és ezek közül sorsolással választják ki azt, amelyet a diákok majd megkapnak. Az érettségi feladatlapokat kamerákkal felszerelt épületben csomagolják, ahol 24 órás őrség garantálja a biztonságot. A tételek drágakő és készpénz szállítására kifejlesztették banki csomagba kerülnek, amelyet nem lehet úgy felbontani, hogy azt vissza lehessen zárni, a kicsomagolási kísérletek pedig azonnal meglátszanak a borítón.

    A tételeket leplombált csomagterű teherautókkal szállítják, a gépkocsivezető mellett legalább még egy kísérővel. A tételek csak a vizsganap reggelén kerülnek ki az iskolákba, addig az illetékes körzetközponti jegyzőnek kell őriznie páncélszekrényben. A tételeket tartalmazó biztonsági tasak csak a vizsgák előtt harminc perccel bontható fel, amiről jegyzőkönyv készül. Jegyzőkönyv készül a nyomtatási folyamatokról és a selejtekről is. A tételeken a szolgálati titok felirat nagy betűkkel szerepel, és ezek idő előtti felbontása, továbbítása, terjesztése bűncselekmény, amely minimális esetben is egyéves szabadságvesztéssel büntethető.


Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!