Gyöngyi
6 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Románia az új Magyarország

2012.07.10. 06:55
Amit mostanában kap Románia a nemzetközi szervezetektől, a német és az amerikai kormánytól, az keményebb annál is, amit az elmúlt másfél évben a magyar kormány kapott. Ugyanakkor a szereplők, igen hasonlók. A nyugati lapok sorra hasonlítják össze a magyar helyzetet a románnal.

Nekimentek a román kormánynak az EU bizottságának és tanácsának a vezetői, a német és az amerikai kormány és a Velencei Bizottság. Mindannyian a demokráciát féltik az új román kormánytól.

Gyors letámadás Bukarestben

Az új román kormány nem választásokon szerzett többséget, hanem éppen az őszi parlamenti választásokra készül. Jó eséllyel, hiszen néhány hete a kormánytöbbséget adó pártok elsöprő győzelmet arattak az önkormányzati választáson.

Orbán Viktor magyar és Victor Ponta román miniszterelnök
Orbán Viktor magyar és Victor Ponta román miniszterelnök
Fotó: Baranyi Ildikó

Úgy került májusban Victor Ponta miniszterelnök hatalomra, hogy az addig kormányzó pártok (PDL és RMDSZ) kisebbségbe kerültek a parlamentben. A PDL (ez Basescunak, felfüggesztett elnöknek a pártja) képviselőinek lemorzsolódása miatt. (Sokan ugyanis átálltak az ellenzékhez, látva a kormány népszerűségének zuhanását, és az utcai tiltakozásokat a megszorítások miatt.)

Szóval ahhoz képest, hogy csak néhány hónapra, és választási felhatalmazás nélkül jutott hatalomra Victor Ponta és kormánya, keményen elkezdték saját képükre alakítani Romániát. Lecserelték a parlament mindkét házának elnökét. Saját volt képviselőjüket ültették az ombudsmani székbe. Továbbá lecserélték a köztévé és a közrádió vezetőit, illetve feloszlatták azt a tudományos testületet, amelyik a döntés időpontjában pont azt állapította meg, hogy Ponta miniszterelnök plagizált doktori disszertációjában. Csökkentették az alkotmánybíróság jogkörét, és a kormány jelezte, hogy személycseréket akar a testületben. Pénteken pedig  felfüggesztették tisztségéből Traian Basescu államfőt. Utóbbi menesztéséhez még egy népszavazás is kell, amit július végén tartanak majd, de ennek is gyorsan megváltoztatták a szabályait, eltörölve a részvételi küszöböt. A felfüggesztést miindenesetre már hétfőn érvényesnek mondta ki az Alkotmánybíróság, a testület egyben elutasította a román szenátus és a parlament egyaránt leváltott elnökeinek panaszát is.

Barroso, Rompuy és Merkel is kemény

A totális letámadás éles reakciókat hozott külföldről. Pénteken José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke telefonon figyelmeztette Pontát, hogy tartsa tiszteletben az európai demokrácia sarokköveit, és a bizottsági elnök külön kitért az alkotmánybíróság gyengítése miatti aggodalmaira. Barroso szóvivője a román igazságügyi helyzet alapos ellenőrzését ígérte.

Ponta válaszul azt mondta, hogy nagyon elkötelezett a demokrácia mellett, és még ezen a héten Brüsszelbe utazik, hogy személyesen nyugtassa meg Barrosót. (Orbán Viktornak is kedvelt módszere, hogy nagy vitákat egy brüsszeli találkozóval oldjon fel.)

Viviane Reding alapjogi biztos a Twitteren üzent a román kormánynak, hogy nagyon figyel „a román alkotmánybíróság függetlensége elleni támadásokra”.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke szintén a twitteren üzente, hogy nagyon aggódik, és hogy egyeztetni akar Pontával, de a felfüggesztett Basescuval is.

Az USA bukaresti nagykövete közölte, hogy mélyen aggódik a román demokráciáért, és közleményében azt írta, hogy az alkotmánybírák lecserélése fekete nap lenne a román demokrácia történetében.

Az Európa Tanácshoz tartozó Velencei Bizottság máris jelezte, hogy az alkotmánybíróság megtámadását nagyon komoly problémának tartja. A bizottsághoz maguk a román alkotmánybírák fordultak.

Az Európai Parlamentben a néppárt szerette volna sürgősséggel napirendre venni a román demokrácia ügyét, de ezt a román kormánypártokat is soraikban tudó szocialisták és liberálisok megakadályozták. Ugyanakkor a szocialisták frakcióvezetője elismerte, hogy a romániai helyzet romlik, és a liberálisok frakcióvezetője – Guy Verhofstadt – jelezte, hogy Reding biztos tájékoztatására vár, hogy eldöntsék, mekkora a baj Romániában.

Crin Antonescu, a szenátus elnöke, ideiglenes államfő (b) és Victor Ponta miniszterelnök sajtóértekezleten vesz részt, miután a román parlament két kamarája megszavazta Traian Basescu elnök felfüggesztését
Crin Antonescu, a szenátus elnöke, ideiglenes államfő (b) és Victor Ponta miniszterelnök sajtóértekezleten vesz részt, miután a román parlament két kamarája megszavazta Traian Basescu elnök felfüggesztését
Fotó: Baranyi Ildikó

Két néppárti EP-képviselő (egy német és egy francia) pedig egyenesen azt követelte, hogy függesszék fel Románia szavazati jogát az Európai Tanácsban, a lisszaboni szerződés hetes cikkelye alapján.

A németek fenyegetnek

A német kormány még keményebb mint az EU-s intézmények. A berlini kabinet szóvivője elfogadhatatlannak nevezte Basescu felfüggesztését, és szintén mély aggodalomról beszélt. Az alkotmánybíróság jogköreinek visszaállítására is felszólította a román miniszterelnököt.

A német külügyminiszter egy interjúban egyenesen megfenyegette a román kormányt, hogy így nem léphetnek be a schengeni övezetbe. Romániának már megígérték, hogy hamarosan csatlakozhatnak az övezethez, azonban most nagyon úgy tűnik, hogy a román állampolgárok mégsem utazhatnak ellenőrzés nélkül az EU többi tagállamába. Így ha Ponta kormánya nem hátrál, a várakozásokkal ellentétben idén karácsonykor is meg kell majd állni a román-magyar határon.

Angela Merkel német kancellár hétfőn meglepően kemény lépésre szánta el magát: nem Pontával beszélt, hanem a felfüggesztett Basescut hívta fel telefonon, és a beszélgetés után azt mondta, hogy „elfogadhatatlan, amikor az EU egyik tagállamában a jogállamiság alapvető értékeit veszélyeztetik”.

Magyarország csak majdnem ennyit kapott

2011 elején a médiatörvény miatt, majd 2012 elején az igazságügyi reform, a jegybanktörvény és más intézkedések miatt a magyar kormány is kapott nagyon élesen támadásokat, jórészt ugyanezen szervezetektől és személyektől. Barroso tavaly decemberben nem telefonon, hanem levélben figyelmeztette Orbánt, a Velencei Bizottság pedig szintén kritizálta a magyar helyzetet.

Traian Basescu román államfő elhagyja a pódiumot
Traian Basescu román államfő elhagyja a pódiumot
Fotó: Robert Ghement

Azonban a mostani fellépés még keményebbnek tűnik. Angela Merkel például személyesen magyar ügyben nem szólalt meg, inkább a német külügyi államtitkár kárhoztatta csak az Orbán-kormányt. Magyarországot a bizottság zsarolta a hitelkérelemről szóló tárgyalások halogatásával, most viszont a berlini kormány tett hasonló gesztust a schengeni belépéssel kapcsolatban. Az USA budapesti nagykövete is óvatosabb kritikát fogalmazott meg, amikor aggódott a magyar helyzetért, mint most a bukaresti követ. Viszont Magyarország szavazatának felfüggesztése az Európai Tanácsban idén év elején ugyanúgy felmerült, mint most Romániáé, csak ezúttal a néppártiak voltak a kezdeményezők.

Victor Ponta - Viktor Orbán párhuzamról ír a német sajtó

A nyugati sajtó rendre kiemeli a párhuzamot a két ország között. A Financial Times azon sajnálkozott, hogy a magyar után most a román példa bizonyítja, hogy milyen kevesek az EU intézményei a nyomásgyakorlásra, ha egy tagállam letér a demokratikus útról.

A lap német nyelvű kiadásában pedig azon sajnálkoztak, hogy a pártpolitika az Európai Parlamentben is akadályozza a határozott fellépést, mert míg Orbánt a néppárt védte a szocialistákkal szemben, addig most pont fordított a helyzet.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint rossz a párhuzam, mert az Orbán kormánynak demokratikus felhatalmazása volt, nem alkotmányt sértett hanem újat írt, továbbá az új román kormány egy takarékost váltott, míg a magyar kormány adósságot örökölt.

A Berliner Zeitung viszont azért dicséri Európa vezetőit, mert most gyorsabbak és határozottabbak, mint amikor az Orbán-kormány „méltatlan módon kikapcsolt demokratikus intézményeket”.

A Handelsblatt szerint a magyar példa megmutatta, hogyan kell kezelni az ilyen helyzeteket. A német lap szerint a magyar kormány akkor hátrált meg, amikor kilátásba helyezték a kohéziós pénzek felfüggesztését, és ilyesmi figyelmeztetés járna most Romániának is.

Süddeutsche Zeitung szerint ugyanilyen keménynek kellett volna lenni Orbán Viktorral szemben, mint amilyenek most Victor Pontával szemben.

Látszik, hogy elvi alapon is jöhet kritika

Akár reális, akár nem a román-magyar párhuzam, egy érdekes tanulság mindenképpen van. A magyar kormány sokat hangoztatta, hogy az ország elleni nemzetközi felháborodás mögött valójában a válságadókkal, és egyéb nem ortodox intézkedésekkel sújtott külföldi cégek bosszúja áll. A mostani román helyzetben azonban nem lehet ilyen dimenzióról beszélni, mert Bukarestben nem vezettek be se bankadót, se végtörlesztést, sőt az EU-nak és az IMF-nek ígért vállalások teljesítését ígérte a kormány. És mégis rászállt Victor Pontára az amerikai, a német és az EU-s diplomácia.

Abban mindenesetre nagyon hasonlít a Ponta-kormány és az Orbán-kormány, ahogyan odahaza a támadásokat kommentálják. A Ponta-kormány több vezetője is kifejtette, hogy a méltatlan és félreértett kritikák alapja az ellenzéki románok áskálódása külföldön.