Assange alagúton, vagy jet packkel jut ki?

A boszorkányüldözés befejezésére, valamint a titkos dokumentumok kiszivárogtatásával vádolt Bradley Manning szabadon engedésére szólította fel az Egyesült Államokat vasárnap Julian Assange, a Wikileaks alapítója, aki két hónap után először állt nyilvánosság elé az ecuadori nagykövetség erkélyén. Arról azonban továbbra sem beszélt, hogy elhagyná az épületet, hiába kapta meg ugyanis a héten az ecuadori menedékjogot, a brit rendőrök azonnal őrizetbe vennék, amint kilép a követségről.

Baltasar Garzón volt spanyol bíró, Assange ügyvédje szerint az ausztrál állampolgárságú aktivista harcias kedvében van, arra kérte őket, tegyenek jogi lépéseket az ő és a Wikileaks jogainak védelmében. Garzón a részleteket ugyanakkor nem ismerni, és az sem egyértelmű, hogyan oldódhat meg a Wikileaks alapítójának nagy diplomáciai vihart is kavaró ügye.

Szexuális erőszakkal vádolják

Az általa alapított Wikileaksen többek között több százezer amerikai diplomáciai táviratot kiszivárogtató hírhedt hackert és politikai aktivistát azzal vádolják Svédországban, hogy 2010. augusztusában egy nőt megerőszakolt, egy másikat pedig szexuálisan molesztált Stockholmban. Assange viszont tagadja a szexuális bűncselekmények elkövetését, és meggyanúsítását politikai indíttatásúnak tartja. Egyben úgy véli, hogy Svédországban nem kapna tisztességes eljárást.

Assange-ot 2010. decemberében vették őrizetbe Svédország kérésére Londonban, azóta óvadék ellenében szabadlábon volt, de naponta jelentkeznie kellett a rendőrségnél, és egy meghatározott címen kellett élnie. Az elmúlt két évben ügyvédei a különböző fórumokon próbáltak fellebbezni az ügyében. Februárban azért fordultak a brit legfelsőbb bírósághoz, mert szerintük az Assange elleni elfogató parancsot kiadó svéd ügyésznek nem volt meg ehhez a felhatalmazása. A legfelsőbb bíróság azonban elutasította kiadatási ügyének újratárgyalását.

Assange a hivatalos idézés ellenére nem adta fel magát a Scotland Yardnak, hanem június 19-én Ecuador londoni nagykövetségére ment, és politikai menedékjogot kért. A londoni rendőrség szerint a Wikileaks alapítója ezzel megsértette szabadlábra helyezésének feltételeit, Assange azonban jelezte, hogy a menedékkérelmének elbírálásáig a követségen marad. A brit hatóságok normális esetben csak a nagykövet engedélyével léphetnek be a követség épületébe, így az ecuadori kormányhoz került a labda. Két hónap után a héten gyorsultak fel újból az események Assange ügyében.

Megkapta a menedékjogot

Kedden a Guardian brit lap forrásaira hivatkozva megírta, hogy az ecuadori elnök csütörtökön bejelenti a menedékjog megadását. A britek viszont szerdán egy kevésbé ismert törvényre hivatkozva felhívták Ecuador figyelmét, hogy visszavonhatják bármely épület diplomáciai státusát, ha az azt használó ország visszaél azzal. Ezt Ecuador egyértelmű fenyegetésnek értékelte, miszerint a brit hatóságok lerohanhatják nagykövetségüket. Ecuador csütörtökön valóban megadta a menedékjogot, a brit hatóságok ugyanakkor rögtön jelezték, hogy nem biztosítanak szabad eltávozást az országból Assange-nak.

William Hague külügyminiszter bírálta az ecuadori döntést, amellyel szerinte Assange a megszokott bírósági eljárás elől menekül el. Azt is hangsúlyozta, hogy továbbra is a párbeszédben hisznek, nem kell a nagykövetség lerohanásától tartani. A brit hatóságok már jelezték, hogy kötelességük kiadni Assange-ot Svédországnak. Ecuador és Assange azonban attól tartanak, hogy miután a britek kiadnák a Wikileaks-alapítóját Svédországnak, az USA-ba küldenék, ahol halálbüntetés várna rá. Hague elmondása szerint azonban a kiadatásnak nincs köze a Wikileakshez, sem ahhoz, hogy az amerikai hatóságok diplomáciai titok megsértésének vádjával indítanának eljárást Assange ellen.

Rafael Correa ecuadori elnök szokásos pénteki beszédében kiemelte, azt soha nem mondták, hogy Assange-nak nem kellene együttműködnie a feltételezett bűncselekmények nyomozásában. Ugyanakkor jelezte, garanciákat várnak arra Nagy-Britanniától és Svédországtól, hogy nem adják ki Assange-ot egy harmadik országnak. Egyelőre nem tudni, mikor oldódhat meg a patthelyzet, Correa elnök ugyanis arról is biztosította Assange-ot, hogy bármeddig a nagykövetségükön maradhat.

Nem sok szabadsága van

Az AP már az 1956-ban a budapesti amerikai nagykövetségen menedéket találó, majd tizenöt évig ott maradó Mindszenty József bíboros esetét is megemlítette, de nem tartják valószínűnek, hogy a mostani helyzet is így elhúzódna. Egy brit pszichológus úgy vélte, hogy Assange idővel kijön a követségről, még ha így őrizetbe is veszik. Ebben életkörülményei is szerepet játszhatnak, az ecuadori nagykövetséget ugyanis nem ehhez hasonló helyzetekre készítették fel.

„Úgy hallottam, elég nyomorúságos körülmények között él a nagykövetségen. Szerintem egy svéd cella is jobb lehet egy ablaktalan szobánál Londonban” – vélte Sir Christopher Meyer, volt nagykövet a Telegraph-nak. „Ez nem éppen a Hilton” – erősítette meg az AP-nek Gavin MacFadyen, Assange egyik támogatója is, aki találkozott vele a nagykövetségen. Az amerikai hírügynökség szerint az ecuadori képviselet lényegében tizenvalahány szobából áll, amelyek között eredetileg nincs hálószoba, vagy vendégszoba.

Assange így most egy irodában lakik, ahova beraktak egy ágyat, be van kötve a telefon és az internet. Felszereltek egy zuhanyt, és van egy kis konyha is a nagykövetségen, de a Wikileaks alapítója leginkább pizzákon és más rendelt ételeken él. Anyja az egészségéért aggódik, mozogni ugyanis leginkább akkor van módja, amikor a látogatóba érkező ismerősei rábeszélik egy kis táncra. A BBC arra is felhívja a figyelmet, hogy az épületben egyes folyosókat és lifteket Ecuador közösen használ Kolumbiával, és nem részei az ecuadori követségnek, ezért a rendőrök akár ott is őrizetbe vehetnék Assange-ot, ha nem vigyáz.

Elképesztő kijutási ötletek

A Telegraph szerint a bukmékereknél már azt találgatják, hogy milyen elképesztőbbnél elképesztőbb módokon csempészhetnék ki Assange-ot a követségről. 25 az 1-hez adták, hogy egy kiásott alagúton keresztül jut majd ki, azt viszont már 100 az 1-hez lehet megtenni, hogy esetleg léggömbbel vagy hátraszerelhető rakétával hagyja maga mögött az épületet. „Viszlát, Julian, jó utat!” – nevettek többen is a brit lap szerint a követségnél tüntető támogatók közül, amikor egy hűtőtáskát kivittek az épületből.

A követségnél folyamatosan tüntet néhány tucat támogató, a héten beindult események miatt viszont olyan nap is volt, amikor száznál is többen gyűltek össze. A létszámot a televíziós stábok és újságírók is növelik, a tömeg pedig farkasszemet néz az épületet őrző több tucat rendőrrel, akik készen állnak arra, hogy azonnal őrizetbe vegyék Assange-ot, ha kilépne a követségről. A támogatók közül többen az Anonymous hekkercsoport maszkjait viselik, időnként pedig hangosbeszélőn ekézik a rendőröket.

Videokapcsolatban voltak

A Telegraph tudósítójának kérdésére többen furcsállták, hogy a szólásszabadságért küzdő Assange miért éppen a jogvédő szervezetek szerint a Correa elnök kormányának bírálatát nem tűrő Ecuadortól kért menedékjogot, de úgy vélték, hogy tudja, mit csinál. Egy ismert kubai blogger úgy írta le a helyzetet, „mintha Robin Hood a nottinghami bíró kastélyában keresne menedéket".

Ecuador elnöke korábban többször is támogatásáról biztosította Assange-ot, és a férfit 2010 novemberében meg is hívták a latin-amerikai országba, és állítólag már akkor megígérték neki a menedékjogot. Kintto Lucas volt ecuadori külügyminiszter-helyettes „befolyásos országok cipőjébe került kavicsként” értékelte Assange-ot. A Wikileaks alapítója először videokapcsolaton keresztül beszélt Correa elnökkel még májusban.

Összefog Latin- és Dél-Amerika?

Ecuador a korábbi ígéret mellett úgy érezheti, hogy az üggyel fogást találhat Nagy-Britannián. A brit külügyminisztérium ugyan jelezte, hogy a szerdán küldött levélben csak felhívták Ecuador figyelmét a brit törvények minden aspektusára, azonban Correa olyan diplomáciai vihart kavart a nagykövetség lerohanásának lehetőségéből, ami elemzők szerint teljesen váratlanul érte a londoni vezetést. Egyben úgy gondolhatják, hogy az Egyesült Államoknak is üzenetet küldhetnek.

Correa elnököt támogatásáról biztosította Venezuela, Kuba és Bolívia is. Úgy vélték, hogy a történtek ártani fognak Nagy-Britannia érdekeinek Latin-Amerikában. Venezuela egyik diplomatája pedig már a Falkland-szigeteket is felemlegette, amelyek esetében Argentína és Nagy-Britannia között feszül konfliktus. Correa azzal érvelt, hogy ha egy dél-amerikai ország lépne fel hasonlóan, mint most Nagy-Britannia és Svédország, akkor diktatúrának bélyegeznék.

Az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) bejelentette, hogy külügyminiszteri ülést hív össze augusztus 24-ére Washingtonba, és tanácskozásra hívták össze a Dél-amerikai Nemzetek Uniójának (Unasur) külügyminisztereit is. Ecuador pedig akár egészen az ENSZ Biztonsági Tanácsáig felterjesztené az ügyet, de először azt követelik, hogy a britek adják írásba: nem fogják megrohamozni nagykövetségüket, és tiszteletben tartják az épület szuverenitását.

Az Egyesült Államok egyelőre annyit reagált, hogy elutasítja a diplomáciai menedékjogot, amelyet Ecuador adott Assange-nak, és a történteket kétoldalú ügynek tekinti Nagy-Britannia és Ecuador között. Az Európai Unió is jelezte, hogy kimarad a vitából. Carl Bildt svéd külügyminiszter viszont jelezte, hogy sértőnek tartja az ecuadori vádakat, független igazságügyi rendszerük van, amely mindenkinek biztosítja a jogait. Állítása szerint ráadásul nem érkezett hozzájuk kiadatási kérelem az Egyesült Államoktól.

Ez azért lehet fontos, mert az Assange különböző módokon való kiszöktetéséről szóló elképzelések ellenére várhatóan diplomáciai úton lesz valamilyen megoldása a kialakult patthelyzetnek, és a Sunday Times forrásai szerint maga Assange is hajlandó lenne elhagyni a követséget, ha Svédország biztosítja, hogy nem adja ki az Egyesült Államoknak.