Az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) vitát kezdett pénteken Washingtonban Nagy-Britanniának arról a fenyegetéséről, hogy a brit rendőrség szükség esetén Ecuador londoni nagykövetségén venné őrizetbe a WikiLeaks-alapító Julian Assange-t. A WikiLeaks oknyomozó hírportál alapítója Ecuador londoni nagykövetségére menekült svédországi kiadatása elől, mire a brit hatóságok állítólag azzal fenyegetőztek, hogy megszüntetik a képviselet diplomáciai jogállását, és az épületbe behatolva őrizetbe veszik az újságírót.
Az ülésen, amelyet az Assange-nak politikai menedékjogot biztosító Ecuador kérésére hívtak össze, 12 ország külügyminisztere vett részt. A tanácskozás munkájában az interneten keresztül közreműködött nyolc dél-amerikai ország – Ecuador, Argentína, Venezuela, Bolívia, Nicaragua, Uruguay, Cuba és Peru – londoni nagykövete is.
A külügyminiszterek végül több mint öt órán át foglalkoztak a kérdéssel, és több módosítás elfogadása után egyhangúlag hagyták jóvá a dokumentumot, amely védelmébe veszi a "diplomáciai képviseletek sérthetetlenségét".
A brit fenyegetés visszautasításához Ecuador korábban már megszerezte a Venezuela körül csoportosuló, baloldali vezetésű, úgynevezett bolivári szövetség (ALBA), valamint a Dél-amerikai Nemzetek Uniója (Unasur) országainak támogatását.
Assange több mint két hónapja Ecuador londoni nagykövetségén tartózkodik, hogy így hiúsítsa meg a kiadatását az őt több rendbeli szexuális bűncselekménnyel gyanúsító svéd hatóságoknak.
A 40 éves ausztrál állampolgárságú Assange oknyomozó portálja becslések szerint csaknem 400 ezer amerikai diplomáciai iratot szerzett meg az elmúlt években, és ezek jelentős részét átadta sajtóközlésre, súlyos károkat okozva az Egyesült Államoknak.
A férfi ezért attól tart, hogy Svédország kiadhatja őt az Egyesült Államoknak, ahol állítása szerint valószínűleg halálra ítélnék őt államtitkok elárulásának vádjával.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
