Klaudia
0 °C
12 °C

De mégis kik ezek az örmények?

2012.09.01. 13:05
Nagyon megharagudtak ránk az örmények, miután Magyarország kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Sahib Safarov baltás gyilkost, pedig korábban nem nagyon volt bajunk egymással. A kis hegyi ország az ókortól fogva szinte folyamatosan a függetlenségért küzd, az azerieket is egy területi vita miatt utálják.

Rég nem látott diplomáciai konfliktusba került Magyarország az azeri baltás gyilkos ügye miatt. Örményország pénteken közölte, megszakítja diplomáciai és minden egyéb hivatalos kapcsolatát hazánkkal, miután kiadtunk Azerbajdzsánnak egy életfogytiglanra ítélt, örménygyilkos katonát. Az örmény hadseregnél a legmagasabb készültséget rendelték el, a jereváni magyar konzulátusról letépték a zászlót. De mégis kik ezek az örmények, akik hirtelen így megharagudtak ránk, és egyáltalán miért utálják egymást ennyire az azeriekkel?

A földi paradicsom

Örményország kis hegyvidéki ország Ázsiában, északkeleti részét a Kis-Kaukázus, a nagyobb részét az Örmény-felföld foglalja el, 90 százaléka ezer méternél magasabban van. Az országot mintegy hárommillióan lakják, ebből egymillió a fővárosban, Jerevánban él. Északon Grúzia, keleten Azerbajdzsán, délkeleten Irán, nyugaton Törökország határolja. Az Örmény-felföld az emberi civilizáció kezdetei óta lakott, már az időszámítás előtt több ezer évvel a helyben gyártott nyílhegyekkel, baltákkal és késekkel kereskedtek. Egyesek egyenesen Örményországgal azonosítják a bibliai paradicsomot.

Régi nagy kereskedők

Örményországban ugyan magas a munkanélküliség, de a gazdaság fejlődik, piaca szabad, kereskedelme jelentős. Európával, a Közel-Kelettel és a Független Államok Közösségével is kereskedik, gazdag ásványkincsvagyonra fémfeldolgozó ipar épül, de említésre méltó a gépgyártása és elektronikai ipara is. Gazdag országnak persze egyáltalán nem tekinthető. A CIA Factbookjában, a világ országainak kvázi életszínvonal listáján (a vásárlóerő-paritáson mért GDP-összehasonlításban) a 133. helyen áll: összehasonlításképpen Magyarország az 56., a 130. hely környékén pedig jellemzően afrikai és más fejlődő országok állnak.

Örmény származású hírességek

Andre Agassi, teniszező

Cher, énekes

Alain Prost, autóversenyző

Dennis Agajanian, gospel-énekes

Charles Aznavour, énekes

Raymond Damadian, az MRI feltalálója

Eric Bogosian, író

Garry Kasparov, sakkozó

A System of a Down zenekar

A cintányérgyáros Zildjian-család

Nagy hagyománya van az országban a szőnyegszövésnek, aranyművességnek, mezőgazdaságuk a vulkáni kőzetekben képződött termékeny talajra épül: gyapotot, szőlőt, dohányt és citrusféléket termesztenek. Jereván környékének borászata és konyakkészítése világhírű. A gáz, az olaj, és a legtöbb importcikk két úton érkezik az országba: Irán és Grúzia felől, Örményország mindkettővel jó viszonyt ápol.

Nem ma kezdődött

Az Örményország és a szomszédos Azerbajdzsán közötti viszály a térség egyik legrégibb konfliktusa. Az ellentét az Azerbajdzsáni területbe ágyazódó, jelenleg örmények fennhatósága alatt álló Hegyi-Karabah miatt alakult ki. Karabah a középkorban perzsáké volt, az 1813-as orosz-perzsa béke után lett a cári birodalom része.

Amikor a Kaukázusban az 1917-es forradalmak, majd a török hódítók kiűzése után létrejött a bolsevik hatalom, szovjet részről is felmerült a Karabah és az Örmény Szovjetköztársaság egyesítése, Sztálin nyomására azonban végül Azerbajdzsán fennhatósága alá került, ahol később autonóm területi státuszt is kapott. A szovjetek később is elutasítottak minden olyan kérelmet, amely Karabah és Örményország egyesülésre irányult.

Örmény népirtás

A modern örmény társadalom egyik legnagyobb sérelme az örmény népirtás, amely a szultán ellen harcoló ifjútörök mozgalom nevéhez fűződik. Az első világháború kitörésekor mintegy kétmillió örmény élt az Oszmán Birodalom területén. Bár az örmények sokszor segítették a szultán elleni harcukat, 1915 tavaszán az ifjútörökök, fegyveres erőik felügyeletével, a keresztény örmény férfiakat munkaszolgálatra hívták be, ott szisztematikusan megölték őket.

Amikor 1988 februárjában a karabahi parlament határozatban követelte újból a csatlakozás engedélyezését, Szumgajtban, az azeri főváros Bakuhoz közeli iparvárosban örmények tucatjait gyilkolták le, szerte az országban tüntetések törtek ki. 1989 januárjától Moszkva közvetlen irányítása alá vonta a területet, 1990 januárjában rendkívüli állapotot hirdetett ki. 1991. szeptember 2-án kikiáltották a Hegyi-Karabah Köztársaságot. Ezt Baku nem ismerte el, háború indult a két ország között. Becslések szerint a harcokban 15-25 ezer ember halt, meg, több százezer polgár hagyta el lakóhelyét.

Feszült viszony

Végül 1994 májusában Azerbajdzsán elvesztette az ellenőrzést Hegyi-Karabah felett, orosz közvetítéssel tűzszünetet kötöttek. A háborúban a karabahi örmények csapatai elfoglalták Azerbajdzsán nemzetközileg elismert területének 14 százalékát, Karabahhal együtt. Azóta is folynak a béketárgyalások Örményország és Azerbajdzsán között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet közvetítésével, sikertelenül. Mindkét ország gazdasága megszenvedi a végleges megállapodás hiányát, Örményország határai zárva vannak Azerbajdzsán és Törökország felé.

Az örmény történelem tulajdonképpen folyamatos küzdelem az autonómiáért, mivel a terület két kontinens határán fekszik, számos megszállást kellett átélnie az ókortól fogva. Először az asszírok igázták le őket, majd a görögök, később a rómaiak vették át az uralmat. Volt már bizánci, arab, mongol és perzsák fennhatóság alatt is, de irányították az országot a törökök és az oroszok is. Az örmény királyságot ie. 600 körül alapították meg, fénykora nagyjából az időszámítás előtti első században volt, ekkor a régió leghatalmasabb királysága volt. Függetlenségét legutóbb 1991-ben, a Szovjetunió felbomlása után nyerte vissza.

Örményországnak a világ 151, vagyis most már csak 150 országával van diplomáciai kapcsolata. Európából Azerbajdzsán, Macedónia és Törökország után hazánk a negyedik, akikkel nincsenek kapcsolatban. A jelentősebb államok közül Szaúd-Arábiával, Pakisztánnal és Jemennel nincs kapcsolatuk, illetve nagyjából tucatnyi, főként közép-afrikai országgal.

Magyarországon a különféle becslések szerint 3000-10 000 fős örmény közösség él. Mintegy húsz településen és csaknem minden budapesti kerületben működik örmény kisebbségi önkormányzat. Örmény származású magyar volt Agrády Gábor színművész, Lázár Vilmos és Kiss Ernő aradi vértanúk és Csiky Gergely író.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!