Megkapta az engedélyt az invázióra a török hadsereg
További Külföld cikkek
- Véletlenül is kitörhet az atomháború Ukrajnában
- Lemondott az anglikán egyház legfőbb vallási vezetője egy gyermekbántalmazási ügy miatt
- A liberálisok is bekerülhetnek a kormánykoalícióba a választásokon győztes Osztrák Szabadságpárt helyett
- Környezetvédők tiltakoznak a vatikáni karácsonyfa-állítás ellen
- Az Egyesült Államok babérjaira törne Kína a haditechnológia terén
Megadta a felhatalmazást a török parlament a hadseregnek, hogy akár Szíriába behatolva is megtorolja az országot ért támadást. Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök egyik neve elhallgatását kérő munkatársa szerint ez ugyanakkor nem jelent hadüzenetet, az ország "nem érdekelt a harcokban".
Szíriai konfliktusban érintett városok nagyobb térképen való megjelenítése
A döntést szerinte "figyelmeztetésnek" szánják. Vagyis, nem jelent azonnali inváziót, csak megadja a lehetőséget a hadseregnek, hogy a további porvokációkra saját hatáskörében döntve akár komolyabb katonai akcióval is reagáljon.
A hadsereg egyelőre csak tüzérséggel bombáz szíriai célpontokat. A szerdai, hat török halálát okozó aknatámadást megtorló akciókban a szíriai felkelők szerint már több szír kormánykatona életét vesztette.
Szerdán egy nő és öt gyerek vesztette életét a szír határhoz közeli Akcakaléban egy aknatámadásban. Az aknákat a határ túloldaláról lőtték ki, ahol a kormányhadsereg az előző nap kezdett akciót a felkelők ellen. Törökország a támadás óta folyamatosan támad szír célpontokat a határ térségében.
A török hadsereg felhatalmazása után Szíria bejelentette, bocsánatot kér Törökországtól az Akcakaléban történt támadás miatt. A szír kabinet biztosította Törökországot, hogy ilyen konfliktusra a jövőben többet nem kerül sor.
Török részről Besir Atalay miniszterelnök-helyetttes kijelentette: ezzel Szíria lényegében elismerte, hogy ő okozta magának a bajt, és ezzel teljes mértékben Bassár el-Aszad országa felelős azért, hogy a konfliktus egyáltalán kirobbant.
A török kormány emellett az ENSZ Biztonsági Tanácsához és a NATO-hoz fordult, előbbitől Szíria elítélését várja, a katonai szövetséget pedig az észak-atlanti szerződés 4. cikkelye alapján tájékoztatta a történtekről, de egyelőre nem kért segítséget.