Szigorítanák a spanyol abortusztörvényt
További Külföld cikkek
- Harvey Weinstein kórházba került, romokban van az egészsége
- Videót tett közzé a Hamász egy foglyul ejtett magyar túszról
- Bíróság elé állítják Andrew Tate-et és testvérét
- A WHO óvatosságra intett, veszélyes lehet a nyers tej
- Heves tüntetéshullám Örményországban, katonák csaptak össze a rendvédelemmel
645 orvos, szülésznő és egészségügyi szakértő írta alá azt a manifesztumot, ami a spanyol igazságügyminiszter törvénymódosítási javaslatával kapcsolatos szakmai aggályokat vet fel – írja az El País spanyol hírportál.
Alberto-Ruiz Gallardón az előző kormány által 2010-ben elfogadott abortusztörvény azon passzusát vizsgálná felül, amely a fogantatástól számított 22 héten belül engedélyezi a magzat elvetését, amennyiben a nő veszélyeztetett egészségi állapotban van, vagy a magzat előreláthatólag súlyos testi hibával jönne világra. A konzervatív kormány igazságügyminisztere etikátlannak tartja, hogy a testi hibával születendő magzat ne élvezze ugyanazt a védelmet, mint egészséges társai.
Gallardón érvelése az erkölcsi szempontok mellett egy 2011. októberi ENSZ-jelentésre támaszkodik, ami azt javasolja Spanyolországnak, hogy „törölje el azt a megkülönböztetést, amely hosszabb ideig teszi lehetővé a terhességmegszakítást kizárólag fogyatékossági okokra hivatkozva”.
Ezt az ajánlást Spanyolország azután kapta, hogy 2008-ban csatlakozott a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményhez. A minisztérium értelmezése szerint, habár a jelentés nem kötelező erejű, és szankciókat sem helyez kilátásba, a spanyol törvényhozás az egyezmény aláírásával arra kötelezte magát, hogy kövesse a szervezet ajánlásait.
A tiltakozó szakemberek véleménye szerint ez az érvelés két ponton is sántít. Egyrészt a hatályos spanyol törvény nem a fogyatékosság, hanem „súlyos magzati rendellenességek” fennállása esetén engedélyezi a 22 hetes határidőt (ezt követően csak akkor van lehetőség abortuszra, ha a magzat rendkívül súlyos, az élettel összeegyeztethetetlen tüneteket mutat). Másrészt az ENSZ ajánlása nem a lehetőség teljes eltörlését, csupán a megengedőbb határidő megszüntetését szorgalmazza.
Az igazságügyminiszter javaslata a 2010-est megelőző 1985-ös szabályozásnál is szigorúbb lenne, amely a jelenlegivel azonos feltételek mellett engedélyezte a súlyos testi hibával születendő magzatok elvetését. Ezek az esetek az összes Spanyolországban elvégzett abortusz 3 százalékát teszik ki, és jelentős a klinikai bizottságok által elutasított kérelmek aránya is (Madridban például a másfél év alatt érkezett 51 kérelemből 8-at visszadobtak).
Javier García Planells, a Spanyol Magzati Diagnosztikai Szövetség elnöke szerint a jelenlegi szabályozás világos és igazságos, ellenben a tervezett módosítás bizalmatlanságot és inkoherenciát szülne. A tervezet elleni manifesztumot jegyző egyik nőgyógyász, Pilar Martínez Ten úgy véli, hogy a korábbi abortusztörvény „segített olyan családoknak, akik máskülönben arra kényszerülnének, hogy Franciaországba utazzanak az abortusz elvégzése végett”.
Az abortuszturizmus Magyarországon is ismert jelenség: hazánkból a több választási lehetőséget (mindenekelőtt a tablettás abortuszt) igénylő nők elsősorban osztrák klinikákat keresnek fel. A terhességmegszakítás szabályozására országonként más és más a gyakorlat. Míg Magyarországon és Németországban is három nap a műtét előtti kötelező két tanácsadás közötti várakozási idő, Belgiumban hat nap, Ausztriában, Finnországban, Norvégiában, Spanyolországban nincs ilyen megkötés. A magyar abortusztörvény a liberálisabb szabályozások közé tartozik Európában, szemben például Lengyelországgal.
A lengyel parlament nemrég vetette el az abortusztörvény szigorítását. A képviselők többsége elutasította a nemzeti konzervatív ellenzék törvénytervezetét, amely az amúgy is igen korlátozó jogszabály további szigorítását célozta. A javaslat akkor is megtiltotta volna a művi vetélést, ha nagy valószínűséggel megállapítható, hogy a gyermek súlyos testi vagy szellemi károsodással jön világra.