Fél kilenc helyett 23:10-kor elkezdődött a tényleges csúcs, körbeülik az asztalt az állam- és kormányfők.
Azért nagyon fontos ez a pénz nekünk, mert lényegében semmilyen állami beruházás sem készült az utóbbi három évben EU-s pénz nélkül Magyarországon. Az állami beruházások 97 százaléka ebből ment. Hát ezért ez a legfontosabb része a mai tárgyalásnak magyar szempontból.
A csúcs rendes része még el se kezdődött, de a levezető elnök már 13 órája kétoldalú megbeszéléseket folytat. Utoljára Angela Merkellel beszélt, aki állítólag sokalta a legutolsó javaslatát is. A németek még kevesebb közös költést akarnak.
Megjött a válasz a mit csinál most Orbán Viktor kérdésre.
"Amit mindenki más: várja a plenárist"
Herman Van Rompuyt a 2009 novemberi csúcson választották meg az Európai Tanács elnökének. Ő az első aki betöltheteti ezt a posztot, amit a lisszaboni szerződés alapján hoztak létre. Idén tavasszal újabb két és fél évvel meghosszabbították a mandátumát.
A kereszténydemokrata flamand politikus vezeti az európai kormányok vezetőinek tanácskozásait. Korábban az éppen elnöklő ország vezetőjéé volt ez a feladat, vagyis most a ciprusi miniszterelnök dolga lenne ez. Rompuy azonban főállásban keresi a kompromisszumot, és már két hete átvette a témát a ciprusi EU-elnökségtől.
Twitteren üzent a tanácsi elnök.
Miért jár kohéziós támogatás egyáltalán? Minek adnak a gazdagok a szegényeknek bármit is az EU-ban? Azért, mert a közös piac (nincsenek vámok) alapból az erőseknek kedvez. Ezért a kohéziós politika egyfajta kompenzáció a gyengébbeknek. Nagyon leegyszerűsítve: ez jár cserébe azért, hogy a sok külföldi árut korlátozás nélkül beengedjük. Persze ez nem csupán áldozat, hiszen a magyar termékek is korlátozás nélkül mehetnek az EU-ba.
Kb. 1000 milliárd euró lehet a költségvetési keret, a britek ennél vagy 200 milliárddal kisebbet, a bizottság 50 milliárddal nagyobbat akarna. A legutóbbi költségvetés 42 százaléka ment agrártámogatásokra, 35 százaléka pedig kohéziós támogatásra. A bizottság az új költségvetési tervben a korábbinal többet irányzott előre kutatás-fejlesztésre és oktatásra.
Még 2011 májusában, a magyar EU-elnökség idején.
Ez a legfrissebb info. De mit csinál Orbán Viktor? SMS-ben próbálunk utánajárni, hiszen a delegációk az újságíróktól szigorúan elválasztva, 5 emelettel felettünk, az úgynevezett piros zónában vannak.
Este 10-kor még Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök sem fejezte még be a négyszemközti megbeszélését Rompuyjal, a tanácsi elnökkel. Úgyhogy a rendes, közös csúcstalálkozó tovább csúszik.
A Junckernek szóló kérdés és válasz mögött az a történet, hogy ákkítólag létezik egy Berlinben kidolgozott titkos terv, arra az esetre, ha David Cameron mindenképpen vétózna. Eszerint a többi 26 tagállam most politikai megállapodást köthetne az új költségvetésről, és azt egy jövő év elején tartandó csúcson hivatalossá tennék, azzal a kitétellel, hogy a britek vétója ide vagy oda, a megállapodás szerint finanszírozzák az EU-t. Az euractiv.com szerint a terv a franciáknak is tetszik, bár jogilag elég necces az egész.
A csúcs előtt egy újságíró megkérdezte Jean Claude Junkcket luxemburgi miniszterelnököt, hogy "a briteket a fedélzeten lehet tartani?" Amire csak annyit mondott: "a britek tudnak úszni".
Többen is azt mondták közvetlenül a csúcs előtt, hogy az sem tragédia, ha csak jövőre sikerül dönteni. A tárgyalás helyszínére igyekvő Werner Faymann osztrák miniszterelnök is arról beszélt, hogy lehet, ma csak az álláspontokat egyeztetik, aztán januárban vagy februárban éllapodnak meg.
Az érdemi tárgyalás még el se kezdődött. Fél 9-kor indult volna, de annyira távoliak az álláspontok, hogy Rompuy most egy új tárgyalási alapon dolgozik. Az érdemi vita lehet, hogy csak este 11-kor kezdődik el.
David Cameron brit miniszterelnök fenyegetett eddig a leghangosabban vétóval. Olyan parlamenti felhatalmazással jött, ami előírja neki, hogy csak akkor bólinthat a közös költségvetésre, ha jelentősen csökken a keret a bizottsági javaslathoz képest. Miután megvolt az ő kihallgatása is Rompuynál, közleményt adott ki arról, hogy lát jó irányba tett lépéseket, de az eddig hallott javaslat kevés. Még kisebb költségvetést akar tehát.
Herman Van Rompuy tanácsi elnök és José Manuel Barroso bizottsági elnök csütörtökön egyenként is elbeszélgetett a csúcsra érkezett állam- és kormányfőkkel. Orbán Viktort negyed hatkor fogadták, a nagy tárgyalási menet utolsó harmadában. Legutoljára Angela Merkel német kancellár mehetett a kihallgatásra.
Arra a kérdésre, hogy milyen esélyt lát a megállapodásra, a miniszterelnök azt felelte: "Ha nem lenne esély, nem mennék be".
"Most, amikor be fogok lépni az épületbe, akkor a kohéziós alapokat illetően 18,3 milliárd eurón fogunk állni, és amikor legutóbb, hét évvel ezelőtt megállapodtunk, akkor 22,4-nél voltunk. Azért megyek be, hogy Magyarország pozícióit ebben a számrendszerben jelentősen javítsuk" - ezzel lépett be a Justus Lipsius nevű irodaházba Orbán Viktor csütörtökön, kora este.
Ez a cikk pedig már a csütörtök délelőtti készülődésről szól.
Ez a cikk összefolgalója a mai éjszakát megelőző vitáknak. Ki miért fenyegetett vétóval?
Győri Enikő EU-államtitkár a mai csúcsra készülve adta ezt az interjút az Indexnek. Azt mondja, a hatalmas vágás a magyar támogatáson elfogadhatatlan a magyar kormánynak. Beszél arról is, hogyan készült a magyar diplomácia erre az estére.
Tavaly nyáron jött elő az Európai Bizottság az EU 2014-2020 közti költségvetési tervével. Ma este kellene megegyezniük a tagállamok vezetőinek a pontos számokban. Az eredeti bizottsági javaslat alapján a legrosszabbul Magyarország járna, mintegy 30 százalékkal csökkennének a kohéziós támogatások a 2007-2013-as ciklushoz képest. Ez a cikk a bizottsági javaslatról, és az első magyar reakciókról szól.