Adam mindig magának való volt

Szeretett focizni, gördeszkázni, videojátékokkal játszani. Adam Lanza, az iskolai ámokfutó első ránézésre olyan volt, mint bármelyik amerikai fiatal. Valójában azonban mindig kilógott a sorból, magának való volt, kicsit mintha visszamaradt volna a fejlődésben. Bátjya szerint személyiségzavara, enyhe autizmusa volt, egy másik családtagja szerint Adam egyértelműen nem volt jól.

A fiúról, aki 27 embert, nagyrészt gyerekeket és saját édesanyját is megölte, majd magával is végzett, egyelőre nagyon keveset tudni. Szomszédai, ismerősei szerint csendes, visszahúzódó gyerek volt. Családjával Kingstonból költöztek a Connecticut állambeli csendes kisvárosba, Newtownba. Szülei három évvel ezelőtt elváltak, Adam édesapja újraházasodott, új feleségével Newtowntól nem messze éltek.

Adamnak összesen öt testvére van, bátyja, Ryan négy évvel idősebb, az ámokfutónál később az ő jogosítványát is megtaláták. A fiú édesanyja, Nancy tanár, a helyi iskolában tanít. Adam reggel ebbe az iskolába ment be golyóálló mellényben, pisztolyokkal és puskákkal felszerelve. Vele együtt 26 halott maradt az ámokfutás után az iskolában, köztük 18 gyerek, tanárok, az iskola igazgatója és pszichológusa. Később a kórházban még két súlyosan sebesült gyerek halt meg.

„Adam visszahúzódó volt, de mindig kedves és udvarias” – mondta a fiú egyik ismerőse, aki nagyon sajnálja a családot és Nancyt, az ámokfutó édesanyját. „Szeretett gördeszkázni, videójátékokkal játszani, focizni” – jellemezte Adamot egy másik megszólaló.

„Felfoghatatlan, ami történt, sokkoló és érthetetlen, sohasem tudtam volna elképzelni, hogy Adam valaha is hasonlót tesz” – idézi a CNN Adam egyik osztálytársát. Szerinte Adam mindig egy kicsit különcnek, szinte zseninek tűnt. Az egyik helybéli, aki néhány házra lakik a Lanza családtól, és gyermeke Adammel együtt járt iskolába azt mondta, hogy a fiú régóta terheltnek látszott. Szerinte Adam többnyire magányosnak tűnt, de nem erőszakosnak, írja a Daily Mail.

Newtownt a lövöldözésig az egyik legbiztonságosabb amerikai városnak tartották. A tragédia nyomán fellángoltak a fegyverviselésről szóló törvények körüli viták.

Az autizmus nem vezet gyilkossághoz

„Határozottan állíthatjuk, hogy az autizmus nem vezet gyilkossághoz – mondta megkeresésünkre Prekop Csilla gyógypedagógus, a Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancia autizmus-munakcsoportjának vezetője. – Az autizmushoz társulhat bármilyen egyéb fejlődési zavar vagy akár betegség az influenzától a pszichiátriai betegségekig. Egy autista is kimerülhet, ő is lehet depressziós, nagyon szerencsétlennek tartom, hogy ezt a szót kapta fel a külföldi média.”

Mint Prekop elmondta, az autizmust ma spektrumállapotnak tekintik, egyre inkább abba az irányba halad a tudomány, hogy a rendellenesség több embert érint, mint gondolnánk, egyes kutatások szerint akár minden nyolcvanadik ember autista lehet. Az autizmus sokféle módon és mértékben jelentkezhet, vannak egészen extrém esetek és jól funkcionáló autisták, akik között elképesztően tehetséges emberek is akadnak.

A tünetek  is változatosak. Az autizmussal általában együtt jár a spontán kommunikáció és a kölcsönös tárcsas kapcsolatok fogyatékossága, a szándékok megértésének problémája. Az együtt gondolkodás képessége és az érzelmek felismerése nem működik úgy, mint másoknál. Az autistákra jellemző lehet valamilyen különös, sajátos érdeklődési kör, esetleg valamilyen rugalmatlanság, túlérzékenység bizonyos területen. A szakirodalom az autizmust olyan fejlődési rendellenességnak írja le, ami a viselkedés megtervezésében, kivitelezésében, illetve a fantázia képességében jelentkezik. Veleszületett rendellenességről van szó, amiről sem a szülő, sem a gyerek nem tehet. Akkor beszélhetünk autizmusról, ha az említett tünetek hároméves kor előtt jelentkeznek.

Az autizmushoz társulhat értelmi fogyatékosság vagy érzékszervi fogyatékosság is, előfordulhat az is, hogy az autista gyerek nem tud megtanulni beszélni. Az egyik híradás Asperger-szindrómát említett az elkövetővel kapcsolatban, ami az autizmushoz hasonló fejlődési rendellenesség, annyira, hogy a pszichiátriai betegségek diagnosztikai rendszerének legfrissebb verziójából, az amerikai DSM-V-ből jövőre ki is fog kerülni, éppen azért, mert az autizmus spektrumállapotba az Asperger-szindróma is belefér.

„Az autisták ingerfeldolgozása és figyelme sajátos, nem szokványos módon motiválható, többek közt ezért is fontos az állapot felismerése és szakszerű gondozása – mondta el a szakember. – Mindenekelőtt fontos a pontos diagnózis. Gyakran huszonévesekről derül ki, hogy egész gyerekkorukat úgy töltötték, hogy nem ismerték fel az autizmusukat. Pedig az autizmus olyan állapot, amit gyakorlatilag mindig figyelembe kell venni, akkor is, ha a szülő az autista gyerek nyaralását, iskoláját választja ki, vagy a hobbiját támogatja. A szakszerű gondozás lényege az autista személy megismerése és autizmusával való elfogadása, jó képességeinek minél hatékonyabb kamatoztatása, hiányosságainak lehetséges pótlása. Sajnos, ez igen rosszul áll Magyarországon.”

Prokop úgy véli, hogy itthon az autizmust túlságosan az egészségügy feladatának tekintik, pedig a velük való foglalkozásnak az oktatásban is meg kellene valósulnia – enyhébb autistáknál integráltan, problémásabb esetekben szegregáltan. Az előző oktatási törvény közölt is erről irányelveket, de ezek nem valósultak meg széles körben. „Most az új nevelési törvény kapcsán megint izgulunk emiatt” – mondta a gyógypedagógus, aki szerint a családsegítő szolgálatok és a felnőtt pszichiátria és a felnőttkori szociális ellátás is csak minimálisan vesz részt az autistagondozásban.