Barack, így nem lesz szobrod!
További Külföld cikkek
-
Ezt a rendszert is vizsgálta a kormány, mielőtt meghozta a vásárlókat és a boltokat érintő döntést
- Az Európai Ügyészség is nyomoz az újvidéki pályaudvar tragédiájának ügyében
- Szijjártó Péter: Hamarosan megkezdi működését a trieszti kikötő magyar tulajdonú része
- Letette hivatali esküjét Kanada új miniszterelnöke
- Törökország megtalálta a jövő olaját

Bár Barack Obama az amerikai alkotmány követelményeinek megfelelve hivatalosan már vasárnap letette elnöki esküjét, a nép sem maradhat látványosság nélkül, így hétfőn nyilvánosan is esküt tesz. Ezzel megkezdi második, egyben az amerikai törvények szerint utolsó elnöki ciklusát is.
Rosszul kezdődött
A második elnöki ciklus sajátos feladat. Míg az elsőben az újraválasztás tartja kordában az elnököt, a másodikban elméletben már saját emlékművének építésére koncentrálhat. Újraválasztásakor írtuk, hogy két út van előtte. Vagy szembemegy akár saját bázisával is, és a republikánusok felé is nyitva egy új közmegegyezés felé tereli az országot, vagy kiteljesíti saját, az amerikai konszenzusnál balosabb eszméit. A választások óta történtek, személyi döntései – mint John Kerry külügyminiszteri és Chuck Hagel védelmi miniszteri jelölése –, illetve a decemberi newtowni mészárlás után fellángolt fegyvertartási vitában tett radikális lépései ez utóbbit valószínűsítik.
Mindez az első négy év döntéseinek bővített újratermelését feltételezi. És ez nem bíztató. Az Economist vezércikkének találó megfogalmazásában, ha az a kérdés, hogy hogyan emlékszik majd a történelem Obamára, csak remélni lehet, hogy az első négy événél kedvezőbben.
Amerikai elnök talán sosem foghatott neki a munkának olyan pozitív várakozások közepette, mint Obama, akit egyből egy Nobel-békedíjjal is kitüntettek - az indoklás szerint pont azért, mert reményt sugárzott. Ha azt vesszük, hogy az afganisztáni kivonulást is megelőlegezve két háborút is lezárt, a békedíjnak még alapja is lehetne. De egyrészt az iraki kivonulás után az Egyesült Államok nemcsak Irakban, hanem több szerencsétlen döntés nyomán a teljes Közel-Keleten elvesztette befolyását. Afganisztánban semmi sem utal arra, hogy nemzetközi jelenlét nélkül hosszú távon is fenntartható volna az a nagyvonalúan stabilnak és demokratikusnak nevezhető államrend, amit tíz év kemény munkájával kialakítottak. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy Obama alatt a pakisztáni terrorista célpontok elleni dróntámadások kongresszusi felhatalmazás nélkül, a CIA irányításával folytatott háborúvá fejlődtek.
Nem szerettek bele
Apropó, CIA. Emlékeznek még Obama egyik leghangzatosabb kampányígéretére, a guantanamói börtöntelep bezárására? Még egy napja se volt elnök, amikor már az íróasztalán várt aláírására az erről szóló előterjesztés. A telep azóta is áll, sőt, már az is eldőlt, hogy az ott fogva tartottak katonai bíróságok előtt, az amerikai jog szerint járónál kevesebb eszközzel védekezve felelhetnek bűneikért.
Obama másik grandiózus terve a megbékélés volt az iszlám világgal. De 2009-es, akkor történelminek ítélt beszéde visszhangtalan maradt, azóta pedig kormányának kimért és lassú reakciói az arab demokratizálódási mozgalmakra inkább szültek ellenszenvet. És közben még Izraelt is magára haragította.
De van miért dicsérni is, az iráni válságot vitathatatlanul jobban kezelte Bushnál, akiről úgy tűnt, erőszakos fellépésével ő maga a megoldás akadálya. Obama nyitott Teherán felé, de elutasítást kapott válaszul. Ezzel viszont bebizonyította, hogy nem az Egyesült Államokon múlik a helyzet rendezése, és az ilyen ügyekben mindig az Egyesült Államokkal szembe helyezkedő oroszokat és kínaiakat is maga mellé állítva minden korábbinál szigorúbb - és Iránban már komoly társadalmi feszültségeket gerjesztő - gazdasági szankciókat tudott kiharcolni.
Nem hagyhat romokat
Az is igaz, hogy Obama hangsúlyozottan befelé forduló, magával jobban törődő Egyesült Államokat vizionált. Egyik kedvenc frázisa szerint otthon van szükség nemzetépítésre. Ebben is felemás mérleggel zárt, igaz, ez esetben okkal hivatkozhat a külső körülményekre. És azokat is figyelembe véve egyáltalán nem lebecsülendő eredmény, hogy egy évi öt százalékos ütemben zsugorodó, havi nyolcszázezer állást vesztő gazdaságot sikerült stabilizálnia. De ennek meg is volt az ára. Négy éve Bush elnökségét értékelve egyik sarokszámunk az az 1,2 billió (a kettes után 11 nullát kell elképzelni) dollár volt, amivel Bush gyarapította az államadósságot. Obama azóta hozzátett még 3 billiót (660 ezermilliárd forintot) az így már 16 billió dolláros adóssághoz. És bár gyakran emlegeti a kiadáscsökkentést, elnöksége eddigi legnagyobb sikere, az egészségbiztosítási reform is csak újabb állami juttatásokat garantált a kedvezményezett rétegeknek.
Ilyen előzmények után négy pontban foglalhatnánk össze, mit kéne elérnie a következő négy évben ahhoz, hogy a harmadik évezred első másfél évtizedére ne a Bush-Obama évekként és az Egyesült Államok globális vezető szerepének elvesztéseként emlékezzünk.
Az első és legfontosabb egyből az utolsó pontunkhoz kapcsolódik. Rendbe kell tennie az ország pénzügyeit, és ehhez nem elég, ha addig cseszegeti a kongresszust, amíg a republikánusok az adóemelés kérdésében is engedve hajlandók belemenni a probléma elodázásába, mint azt az év elején tették. Az Egyesült Államok ellátórendszerei már most is szinte fenntarthatatlanok, pedig csak most lesz igazi probléma a háború után született babyboom-generáció elöregedése. Nyugdíjukat, egyre drágább egészségügyi ellátásukat valamiből finanszírozni kell, és csak adóemelésekkel nem lehet. Még az Obama kezdeményezésére összeállt deficitcsökkentő bizottság is a jóléti kiadások megnyirbálását javasolta, amiről aztán az elnök nem is vett tudomást. Ha Obama ugyanebben az állapotában adja tovább az országot, aligha emlékszünk majd rá a gazdaság megmentőjeként.
A kiadáscsökkentés mellett a gazdaság további élénkítése is feladata, aminek az egyik eszköze az amerikai-európai szabadkereskedelmi övezet megalkotása lehetne, amire az Egyesült Államokban van is nyitottság. Ez ügyben Európa tűnik a problémásabbnak az amerikainál rugalmatlanabb versenyjogi és agrárpiaci szabályaival. Az Economist az egyik lehetséges akadálynak például az EU hisztérikus reakcióját tartja, amit a génkezelt amerikai növények vagy a hormonkezelt marhahús exportja váltana ki.
Esély a nagyságra
A másik eszköz az emigránsprobléma megoldása lehetne, ami társadalmi összefüggései miatt önmagában külön pontot érdemel. Az Egyesült Államokat a bevándorlók tették naggyá, most mégis milliószámra élnek illegalitásban, mindenféle jogi és szociális védelem nélkül olyan bevándorlók az országban, akik amúgy nemcsak lehetnének a gazdaság motorjai, de tényszerűen is azok. Elég csak Georgia példáját nézni, ahol a republikánus többség szigorú szabályokkal korlátozta az illegális bevándorlók foglalkoztatását. Ennek eredményeként rá is rohadt a termés a helyi farmerekre, akik nagyban függtek a délről érkező alkalmi munkásoktól.
Négy éve Barack Obamát Lyndon Johnsonnal hasonlítottuk össze. Ha Obamának sikerülne megnyugtatóan rendezni a bevándorlás kérdését és legális jogi státuszt adna a bevándorlók millióinak, az csak a feketék egyenjogúságát garantáló johnsoni törvényekhez volna mérhető.
És ha ez eddig nem lett volna elég nehéz, a harmadik problémára talán nincs is megoldás. Azért nem kárhoztatnánk Obamát, hogy ő sem oldotta meg az arab-izraeli konfliktust. De külpolitikáján változtatnia kell, mert amit eddig csinált, az nyilvánvalóan nem működik. És nem az örökölt problémákra gondolunk, bár azért az elgondolkodtató, hogy Irakban már annyi befolyása sincs az amerikaiaknak, hogy Irán azon keresztül szállít fegyvert Szíriának.
Azt nem tudjuk, hogy erre mi a megoldás. Abban viszont biztosak vagyunk, hogy a világ vezető demokráciája a 21. században nem folytathat kétes jogi hátterű, felhatalmazás nélküli titkos háborút papíron szövetséges országokban, tényleges civil felügyelet nélkül. Az, hogy az amerikai külpolitikát leginkább meghatározó két miniszteri posztra két békepárti vietnami veteránt, a volt demokrata elnökjelölt John Kerryt és az amúgy republikánus Chuck Hagelt jelölte, akár reménykedésre is okot ad.
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Külföld
Ezt a rendszert is vizsgálta a kormány, mielőtt meghozta a vásárlókat és a boltokat érintő döntést
A szomszédban is kénytelenek voltak beavatkozni.
4 perce
- Külföld
Ferenc pápa hangüzenetet küldött a kórházból
Betegsége óta ez az első alkalom, hogy a nyilvánosság hallhatta a szentatya hangját.
március 7., 13:36
- Külföld
Szijjártó Péter: Az Európai Unió nem tudja kigazdálkodni Ukrajna támogatását
A külügyminiszter szerint a kontinens békéjének garantálásához Oroszországra is szükség van.
március 7., 15:28
- Címlapon
Úgy tűnik, Európa észlelte a veszélyt, és nem csinálná ki teljesen saját autóiparát
Ezzel ugyanakkor nem lettek kisebbek a járműipar előtt tornyosuló kihívások, csak egy kis időt nyertek.
2 órája
- Címlapon
Elszabadultak az indulatok, üvöltött a polgármester: Melyik az a kormány, amelyik átb*szta ezt a népet?
Videón Györfi Mihály szolnoki városvezető felszólalása.
6 órája
- Címlapon
Kollégaként jó ember volt, de súlyos titkokat őrzött a 90 évesen elhunyt Vitár Róbert
Fiatalon a Regnum Marianum katolikus közösségbe járt, így biztosan voltak vívódásai.
4 órája
- Címlapon
A NATO főtitkára lerántotta a leplet a Trump-vizit után: így áll most az ukrán csatlakozás
11 órája
- Mindeközben
„Anyám lehetne, és pont ez benne a jó!” – Máris új kiszemeltje van a Farm VIP-ben Pumped Gabónak?
5 órája
- Külföld
Részegen okozott balesetet egy felvidéki polgármester
Elveszítheti mandátumát az eset után.
március 7., 14:46
- Külföld
Donald Trump visszafoghatja Elon Musk ámokfutását
Megvan az első erre utaló jel is.
március 7., 13:35
- Külföld
Fico kettős játszmája: rájött, hogy börtönbe is kerülhet, és inkább másokat nyom víz alá
Tudtára adták, hogy nem tekintik szalonképes politikusnak.
március 7., 17:39
- Külföld
Albánia betiltotta a TikTokot, egy évig elérhetetlen lesz az alkalmazás
A döntéshez egy 2024 novemberében történt tragédia vezetett.
március 7., 17:43
- Külföld
Tesztelés közben felrobbant Elon Musk rakétája, több repülőteret is le kellett zárni
Volt azért sikerélményük is.
március 7., 12:47
- Mindeközben
Kiborultak Bálint Antóniától Farm VIP-csapattársai: „Toncsi ilyenkor átmegy önző pszichopatába”
6 órája
- Címlapon
Válasz Online: Matolcsy Ádám „Kovács Petra” fedőnéven irányíthatta magántőke-alapos birodalmát
A portál szerint több száz milliárd forintnyi MNB-vagyonnal „kreatívkodhatott”.
5 órája
- Címlapon
„Szegényebbek lettünk egy fogalommal. A Vitárral” – rengeteg poént tulajdonítanak a sportlegendának
A legendás sportriporter számos aranyköpését előre eltervezte.
3 órája
- Mindeközben
Még csak 7 hónapos, de dús hajkoronája miatt már most hatalmas feltűnést kelt ez a kislány
7 órája
- Címlapon
Első látásra beleszerettünk az Asus új gépébe – aztán megismertük
Az élet értelmét is könnyebb megmagyarázni, mint azt, miért létezik a tajvaniak új masinája. Teszten a ROG Flow Z13.
1 órája
- Mindeközben
Sydney van den Boschék házfelújítási projektje nem úgy alakult, ahogy tervezték: „Beni már kiszállt, azt mondta, csináljak, amit akarok”
8 órája
- Címlapon
Kiszivárgott az Európai Unió terve, rendkívüli katonai lépések jöhetnek Oroszországgal szemben
Brüsszel szerint Moszkva egzisztenciális fenyegetést jelent.
4 órája
- Mindeközben
Egy férfi azt állítja, egyszerre terhes tőle egy anya-lánya páros, íme bizarr szerelmi háromszögük története
10 órája
- Címlapon
Törökország megtalálta a jövő olaját
Náluk van a világ második legnagyobb ritkaföldfém készlete.
1 órája
- Külföld
Miért kapott Oscar-díjat a palesztin–izraeli dokumentumfilm?
A Nincs más föld című film egy közösség nem szűnő küzdelmét mutatja a kilakoltatással szemben.
március 7., 17:41
- Külföld
Donald Trump április elejéig elhalasztja a mexikói termékek megvámolását
Mexikó elnöke iránti tiszteletből teszi.
március 7., 06:16
- Külföld
Ursula von der Leyen szerint ha Donald Trump az erő pozíciójából akar békét elérni, az csak az unióval sikerülhet
Európa történelmet írt az Európai Bizottság elnöke szerint.
március 7., 08:48
- Külföld
Egyáltalán nem biztos, hogy gazdaságosan ki lehet termelni az ukrán ritkaföldfémeket
A szakértő elmondta, hogy utoljára a szovjetek végeztek felszíni kutatásokat.
március 7., 08:19
- Külföld
Világháborús bomba miatt megbénultak a Párizs és London közti vonatjáratok
A francia közlekedési miniszter szerint délután is csak korlátozottan indulhat újra a forgalom.
március 7., 11:29
- Külföld
Orbán Viktor: Erre nem vagyunk felkészülve
Úgy fogják lebonyolítani, mint a nemzeti konzultációkat szokták.
március 7., 06:33
- Címlapon
Olcsóbb lesz a gázolaj, a benzin viszont drágul
Érdemes szétnézni a kutakon március idusán.
46 perce
- Külföld
Példát statuálnak az oroszok a Renault gyárával, figyelmeztetés lehet a többieknek
Oroszország reagál a szankciókra.
március 7., 12:10
- Mindeközben
Alig vállal új szerepet A Fehér Lótusz óta Jason Isaacs: „A sorozat elrontott engem”
tegnap, 22:02
- Külföld
Puccskísérlet miatt német szélsőjobboldaliak kaptak börtönbüntetést
El akarták rabolni az egyik minisztert is.
március 7., 13:32
- Külföld
Lőfegyverrel akart feljutni egy repülőre egy kamasz Ausztráliában
A járatot törölték.
március 7., 15:36
- Címlapon
Az Európai Ügyészség is nyomoz az újvidéki pályaudvar tragédiájának ügyében
A testület a lehetséges visszaélések miatt vizsgálódik.
17 perce
- Külföld
Hét év után újra előkerült az elrabolt fiú
A gyermeket védőnői őrizetbe helyezték.
március 7., 07:32