Mali lehet az új Afganisztán

Már a bombázással sikerült megfutamítani az iszlamista lázadókat Maliban, Diabalynál. A helyiek szerint a lázadók inkább a környező erdőkbe menekültek, minthogy harcba keveredjenek a francia és mali katonákkal, akik hétfőn be is vonultak a városba. A Guardian jelentése szerint a Bamakótól négyszáz kilométerre északra, az iszlamisták uralta sivatagos északi országrésztől viszont messze délebre lévő város környékét most kétszáz francia katona hat harci helikopter támogatásával fésüli át.

A hivatalos jelentések szerint a hadsereg visszafoglalta Diabalyt, Konnát és Douentzát is, de ezt független forrásból egyelőre lehetetlen megerősíteni. A városokba újságírókat még nem engednek, a telefonvonalak pedig nem működnek, így a helyiekkel sem lehet beszélni, írja a Guardian.

A tizenegy napja kezdődött, a múlt hét óta az ENSZ felhatalmazásával folyó mali intervenció fő célja a Mali egy részét gyakorlatilag uralma alá hajtó iszlamista fegyveresek visszaszorítása, de egyelőre csak azokért a városokért folyik a harc, amelyek ettől a területtől délebbre vannak. A francia és a mali csapatok helyzeti előnyben vannak, ők uralják a fontos folyamátkelőt a Niger mentén fekvő Markalában.

Mali az új Afganisztán

Az intervenciót azzal indokolták, hogy a szaharai arab országokkal határos Mali iszlamisták uralta, sivatagos északi része az al-Kaida és a terrorfranchise-hoz kapcsolódó szélsőségesek olyan bázisává válhat, mint egykor Afganisztán vagy Pakisztán volt. „Egykor az Egyesült Királyságot fenyegető terrortámadások háromnegyede kötődött [az afganisztáni-pakisztáni] térséghez, ma már kevesebb mint a felük” – mondta például David Cameron a brit parlament hétfői meghallgatásán, melynek témája a múlt heti algériai terrortámadás volt.

A BP gázkitermelő telepe elleni, 37 külföldi és egy algír túsz halálával végződött akció Cameron szerint igazolja, hogy Nagy-Britanniának és az EU-nak Afrikára kell fókuszálnia a terror elleni háborúban. A vizsgálat alapján annyi már tudható, hogy a támadást egy nemzetközi dzsihádista kommandó hajtotta végre, amit valószínűleg egy kanadai állampolgárságú, csak Csedadként ismert férfi vezetett. „Nem tudjuk megerősíteni az erről szóló híreket. Algíri nagykövetségünk és ottawai stábunk is dolgozik az értesülések hitelesítésén” – nyilatkozta erről John Baird kanadai külügyminiszter. A kiszabadult túszok közül többen említették, hogy egy angolul észak-amerikai akcentussal beszélő dzsihádista próbálta előcsalogatni őket rejtekhelyükről.

A rendkívül zaavros végű túszdráma a rendelkezésre álló információk szerint Maliban szerveződött. Bár a túszejtők azt állították, hogy akciójukat a francia intervenció provokálta ki, és követelni is a francia csapatok kivonását követelték, minden bizonnyal már vagy két hónapja készültek a rajtaütésre. Az algériai miniszterelnök, Abdelmalek Szelal szerint a dzsihádisták több száz kilométert utaztak Maliból Líbián át a líbiai határ melletti gáztelepig. A miniszterelnök szerint a céljuk is az volt, hogy Maliba hurcolják túszaikat. Az, hogy a csapatot egy kanadai vezette, és hogy a terroristák közt voltak egyiptomiak, nigeriek, mauritániaiak, tunéziaiak és maliak is, azt bizonyítja, hogy az iszlamisták uralta terület tényleg a nemzetközi dzsihadisták bázisa. Csedad, a feltételezések szerint kanadai terroristavezér, az algériai források szerint Mauritániába menekült.

Ugyanő a telep elleni algériai rohamot azzal indokolta, hogy a terroristák már túszaik meggyilkolásával és a telep felrobbantásával fenyegettek, ezért nem maradt idejük a következmények mérlegelésére. Hétfői parlamenti felszólalásában Cameron is inkább védte a korábban sokat bírált algériai akciót, mondván „meg kell értenünk, milyen nehézségekkel szembesült Algéria, amikor harminc terrorista ártatlanok meggyilkolásával fenyegetőzött egy isten háta mögötti és veszélyes ipari komplexumban”.

Az EU veheti át az USA szerepét

Cameron arról is beszélt, hogy ugyan Nagy-Britannia egyelőre csak tucatnyi szakértővel járul hozzá az EU mali missziójához, a jövőben intenzívebben kell együttműködni annak érdekében, hogy a Malihoz hasonló országok ne kerülhessenek hasonló helyzetbe, ne válhassanak a dzsihádisták bázisává. Ezért szerinte egyre többet kell fektetni a különleges erők képzésébe, a cyberbiztonságba, a hírszerzésbe és olyan távolról irányított drónokba, amilyenekkel az Egyesült Államok titkosszolgálata háborúzik Pakisztánban.

Erre a nemzetközi összefogásra most esély is mutatkozik. A mali intervenciót ugyan Franciaország vezeti, de már Nagy-Britannia, Dánia és Kanada is felajánlott logisztikai támogatást, az amerikaiak egy szállítógépe C-17-ese pedig már hétfőn megérkezett. Magyarország pedig harcoló alakulatot is felajánlott az akcióhoz, ami a tervek szerint elsősorban a környező afrikai országok által felajánlott katonákra épít. Az afrikai csapatok érkezése is halad, a Guardian tudósítása szerint hétfőn már ezer afrikai katona volt az országban, a hónap végére pedig teljes lesz a létszám.

A mali intervencióra adott ENSZ-felhatalmazás egy évre szól. „Úgy számolom, hogy a nyugati országok hosszú távra elkötelezték magukat. Rengeteg munkát kell végezni, amíg Mali elég stabil lesz ahhoz, hogy újra demokratizálódhasson” – nyilatkozta a Guardiannak Berny Sèbe, a Birminghami Egyetem Szahel-szakértője. Cameron brit miniszterelnök megnyilatkozásaiból is arra lehet következtetni, hogy a most indult akcióval tényleg Afrikára tolódhat a terror elleni háború fókusza. A parlamentben „nemzedékeken át tartó harcot" emlegetve arról beszélt, hogy a G8 soros elnökeként a terrorizmus elleni harc nemzetközi koordinálását tekinti fő feladatának.