A Benes-dekrétum miatt bukott Schwarzenberg
További Külföld cikkek
- Mégsem akar szenátor lenni Donald Trump fiának felesége
- Lezuhant egy kisrepülőgép egy brazíliai üdülővárosban
- Túlélhető az atomcsapás a saját magánbunkerünkben?
- Iszonyatos fegyverkezésbe kezdtek a görögök, Törökországot ez aggasztja
- Még két hónapot csúszik az űrben rekedt kozmonauták hazatérése, akik júniusban indultak egyhetes kirándulásra
Jelentősen befolyásolta a hétvégi cseh elnökválasztás végeredményét, hogy a kampányban felmerült a Benes-dekrétumok kérdése, e nélkül kisebb lett volna a különbség a két jelölt között - mondta Hamberger Judit, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa.
Kiemelte, az csak elvi feltevés lehet, hogy miként alakult volna az eredmény, ha nem került volna elő a dekrétumok ügye, ugyanis az annyira fontos, sorsdöntő kérdés, hogy minden hasonló alkalommal témaként szerepel.
Emlékeztetett arra, hogy már az elnökválasztás első fordulója is meglepően alakult, senki sem várta, hogy Milos Zeman, a Polgári Jogok Pártja-Zemanék (SPOZ) parlamenten kívüli párt jelöltje és Karel Schwarzenberg külügyminiszter jut tovább a második fordulóba. Ekkor úgy tűnhetett, hogy esetleg Schwarzenberg nyer – tette hozzá.
Később „bedobták” a Benes-dekrétumok ügyét, ami „felhevítette a kampányt”, nagy hangsúlyt kapott, és sejteni lehetett, hogy erősen befolyásolja majd a végeredményt – idézte fel. Megjegyezte, Václav Klaus jelenlegi államfő és családja ekkor Schwarzenberg ellen, a dekrétumok védelmében és Zeman mellett állt ki. (Schwarzenberg az első tévévitában bírálta a Benes-dekrétumokat.)
Hamberger Judit arról is beszélt: Václav Klaus „rájátszott” arra, hogy Schwarzenberg szerinte „nem igazi cseh”. Klaus egyik fő érve az volt, hogy a külügyminiszter inkább osztrák-német, és mindez a vele szemben igazi csehnek mondott Zeman malmára hajtotta a vizet – fűzte hozzá.
A Benes-dekrétumok
A második világháború után az akkori csehszlovák államfő, Edvard Benes nevéhez kötődő dekrétumok a kollektív bűnösség elve alapján megfosztották a szudétanémeteket a csehszlovák állampolgárságtól, elkobozták a földjüket, a vagyonukat és kitelepítették őket az országból. Mintegy hárommillió német kényszerült Csehszlovákia elhagyására.
Hasonló módon sújtották a Benes-dekrétumok a több mint félmilliós szlovákiai magyarságot is, akiknek kitelepítését a potsdami négyhatalmi konferencia hagyta jóvá.
A hétvégi választás eredményeként Milos Zeman korábbi szociáldemokrata kormányfő lesz a Cseh Köztársaság új elnöke. A csehországi első közvetlen államfőválasztás második fordulójában Zeman támogatottsága 54,8 százalékos, Schwarzenbergé pedig 45,2 százalékos volt. A választási győzelemhez a második fordulóban a szavazatok egyszerű többségének a megszerzése kellett.
Szakítva a csehszlovák, illetve a cseh hagyományokkal, ezúttal már nem a parlament, hanem közvetlenül a lakosság választotta meg Václav Klaus jelenlegi köztársasági elnök utódját. Klaus mandátuma március 7-én jár le. Az új köztársasági elnököt március 8-án iktatják be.