Elmérgesedett a magyar–román viszony

Minden más témát maga mögé utasított a román médiában az utóbbi napokban az elmérgesedett román-magyar konfliktus. A román televíziók folyamatosan ismétlik Füzes Oszkár nagykövet székely autonómiáról szóló nyilatkozatát, elemzői véleményekkel vannak tele a műsorok a két ország viszonyának alakulásáról. Füzes egy tévéműsorban arról beszélt, Magyarország támogatásáról biztosítja a székelyföldi autonómiatörekvéseket.

Az élet megy tovább

Válaszul Titus Corlatean román külügyminiszter szerdán berendelte Füzest, aki szerinte megsértette a diplomáciai szokásjogot. Még Füzes kiutasítása is felmerült, ha a nagykövet „nem tér vissza megbízatása keretei közé".

A nagykövet ennek ellenérenem dramatizálta túl a helyzetet. „Túléltük, az élet megy tovább” – mondta az erdélyi Új Magyar Szó online-nak a külügyminiszterrel való találkozó után. Szerinte a külügyben tartott megbeszélés is azt tükrözte, hogy nincs szó román-magyar diplomáciai incidensről és teljesen normális hangnemben beszéltek a két ország közötti nézetkülönbségekről.

Németh Zsolt külügyi államtitkár azt mondta, még csütörtökön eldől, milyen diplomáciai lépéseket tesz a magyar kormány. Készen állnak a további tárgyalásokra, ettől függetlenül szerinte a megoldás kulcsa a román fél kezében van.

Az államtitkár csütörtök este a Duna Tv Közbeszéd című műsorában azt mondta, a magyar kormánynak alkotmányos kötelessége támogatni az autonómiatörekvéseket, ha ezt a határon túli magyarok legitim szervezetei kérik. „A nagykövet a mandátumának megfelelően járt el" – mondta.

22 éve világos

Füzes nyilatkozata egybeesett a magyar kormány álláspontjával – mondta csütörtökön a Világgazdaság gazdasági kilátásairól szóló konferencián Martonyi János külügyminiszter is. Székelyföld autonómiájának témájában a magyar kormánynak 22 éve világos az álláspontja, ha egy közösség többsége valamilyen autonómiaformát igényel, és ezt demokratikus úton kifejezi, a többségnek figyelembe kell vennie ezt az igényt – mondta Martonyi.

A székelyzászló-ügyről azt mondta, Magyarország partner a helyzet rendezésében, de ebben a helyzetben Románia tud lépni, a zászlókitűzések miatti eljárásokat abba kellene hagynia. Délután telefonon tárgyalt a román külügyminiszterrel.

Csütörtök este a Külügyminisztérium közleményben jelezte, hogy Martonyi és román kollégája, Titus Corlatean délutáni telefonbeszélgetésekor egyetértett abban, hogy a feszültség csökkentése kölcsönös érdek, ezért az együttműködést „mindkét fél érzékenységének, a nemzeti közösségek természetes jogainak, valamint a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos európai elveknek, illetve normáknak" a figyelembevételével folytatják. Martonyi a korábbi terveknek megfelelően tavasszal Bukarestbe látogat, Németh Zsolt szerint a kétoldalú kapcsolatok áttekintésekor „a szabad szimbólumhasználattal" is foglalkozniuk kell majd.

Victor Ponta román miniszterelnök Románia belügyének nevezte a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. „Nincs amiért beleszóljon a magyar miniszterelnök, és nem vagyok kíváncsi a véleményére ebben a témában" – mondta arra a kérdésre, tervez-e miniszterelnöki szintű tisztázást a székely zászlóról kirobbant magyar-román vitában. Radu Stroe román belügyminiszter pedig "más államok zászlóinak Románia területén való kifüggesztésével" kapcsolatban helyezett kilátásba hatósági fellépést.

A szatmári nyilatkozat

Február elején az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 2013-ra meghirdette a Székelyföldi Autonómia évét. A szervezet - mely fennállásának tizedik évfordulóját is ünnepelte - elfogadta a szatmári nyilatkozatot, melynek célja egy minél nagyobb autonómiával bíró Székelyföld megteremtése.
Az erdélyi Háromszék beszámolója szerint a nyilatkozat arról szól, hogy a magyar civil szervezeteknek, tudományos műhelyeknek és egyházaknak egyenrangú partnerré kell válniuk a politikával. Az erdélyi magyarságnak teljes körű kulturális autonómiát, a tömbmagyarságnak - mint például Székelyföld és Partium - területi autonómiát kell garantálni. A résztvevők követelik a független magyar sajtót, az önálló magyar nyelvű oktatást és az egyházak tulajdonának visszaszolgáltatását is.

A nyilatkozat felkeltette a román média érdeklődését, főleg, mert eddigre a zászlóügyek miatt is kiemelt figyelem jutott a kérdésnek.

Rongynak nevezett zászló

Január elején körlevelet írt Hargita megye prefektusa, mely szerint több mint ezer euróval büntethetik Romániában azokat a székelyföldi önkormányzatokat, amelyek törvénytelenül függesztik ki a magyar zászlót, derült ki Hargita megye prefektusának körleveléből.

A levél szerint más államok lobogóját csak a törvényben megszabott feltételek mellett tűzhetik ki, így a magyart is csak a románnal együtt lehet kihelyezni, hivatalos látogatás alkalmával vagy amikor nemzetközi konferenciát szerveznek a településen. A magyar zászlót nem lehet állandó jelleggel kitűzni. Csütörtökön be is váltották a fenyegetést. A címeres magyar zászló használata miatt négyezer lejes (266 ezer forint) bírságot szabott ki csütörtökön a székelyföldi Csíkmadaras polgármesterére Jean-Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa. A prefektus személyesen járt a csíkmadarasi községházán a Székelyhon portál szerint.

A botrány következő állomása szintén egy televízióműsorhoz kötődött - január 29-án az Antena 3 műsorában, melynek vendége Tamás Sándor, kovásznai tanácselnök volt, a műsorvezetők többek között rongynak nevezték a székely zászlót, és nevetségesnek az autonómiatörekvéseket.

Szimbolikus agresszió

Németh Zsolt szerint zászlóháború dúl a Székelyföldön, melyben szimbolikus agressziónak vagyunk a tanúi. Tiltakozásul több magyar önkormányzat kitűzte a székely zászlót - ezen a héten például Budafokon. Az ünnepségen részt vett többek között Németh Zsolt, és a Tisztességes Választásokért Alapítvány képviseletében Pozsgay Imre is - utóbbi szervezet ajándékozza a zászlókat az önkormányzatoknak.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szerint az olyan nemzeti kisebbségi jelképek, mint a székely zászló, nem sértik sem a román állam érdekeit, sem a román lakosságét, senkit nem ér hátrány amiatt, hogy ezeket a jelképeket a „jóérzés határain belül" használják Románia egyik régiójában.

Meghallják Washingtonban

Fontos és jó dolog, hogy a magyar kormány és képviselői támogatják az erdélyi magyar közösség, a székelység óhajait – mondta Tamás Sándor, aki szerint „amit nem hallanak Bukarestben, azt meghallják Brüsszelben vagy Washingtonban”.

Ha máshol nem is, a futballpályán mindenképpen találkozik március 22-én Magyarország és Románia. Ekkor rendezik Budapesten azt a világbajnoki selejtezőt, melyet a FIFA döntése szerint zárt kapuk mögött kell tartani a magyar szurkolók egy részének antiszemita megnyilvánulásai miatt a tavaly augusztusi, Izrael elleni barátságos meccsen. A FIFA döntése ellen tiltakozva a Jobbik utcai demonstrációt hirdetett meg a meccs idejére - ebben a hangulatban pedig ez a találkozó sem ígérkezik feltétlenül békésnek.