A kommunista emlékeket is keresik a kínai turisták

„Európaiként gondolkodunk, miközben a kínaiak fejével kéne” - nyilatkozta Eduardo Santander, az Európai Utazási Bizottság (ETC) elnöke a Reuters-nek. Az európai szervezet a jövőre nézve Kínára koncentráló marketingstratégiát hirdetett meg. Tette ezt válaszul arra, hogy az európai turistaközönség egyre kevésbé engedheti meg magának, hogy leruccanjon víkendezni a mediterrán partokra.

Annál inkább megtehetik és (egyelőre) meg is teszik a kínaiak. A Kínai Turisztikai Akadémia becslése szerint 2020-ra évenként 200 millió kínai lépheti át az országhatárt a külföldi pihenés és szórakozás reményében. Európának azonban egyre inkább meg kell küzdenie a kínai turistatömegek kegyeiért, hiszen az utóbbi évek adatai szerint a szomszédos távol-keleti országok is megmozgatják a kínaiak fantáziáját.

Kínai szem-száj ingere

A kulcs a kulturális kötelékek hangsúlyozása. A legkedveltebb kínai úticélok között szerepel– a kötelező velencei gondolázás és Eiffel-torony fotózás mellett – a cambridge-i King's College egy fűzfája is. Ez az „aranyló fűzfa” ugyanis a fő motívuma a kínaiak nemzeti költőjének, Xu
Zhimo egy költeményének.

A The Economist egy korábbi cikkében ugyancsak feltérképezte a kínaiak meglepő preferenciáit. Ezen a listán szerepel Trier, Karl Marx szülővárosa is. A Karl Marx házat egyes források a kínaiak Mekkájaként is emlegetik. Ezt igazolja az évente ide látogató 100 ezer kínai és a vendégkönyv majdnem kizárólag kínai nyelvű bejegyzései is.

A Párizstól mintegy 60 km-re fekvő Montargis is népszerű úticél. Ez a városka volt a húszas évek alatt Teng Hsziao-ping, kínai kommunista politikus otthona, illetve állítólag itt született meg a kínai kommunista párt megalapításának gondolata a kínai diákok körében. A kisvárosban most is egy, „A hatalmasok útja” nevű kínai feliratozású sétány vezeti végig a turistákat a 20. század lángelméinek napi útvonalán: kedvenc éttermeiktől, a gumigyárig, ahol dolgoztak.

A filmek és tévésorozatok is nagy hatással vannak a kínai célközönségre. Dél-Franciaország levendulamezői például az igencsak giccses „Az álmok összekötnek” című, a helyszínen forgatott kínai minisorozatnak köszönhetik népszerűségüket. A bordeaux-i bortúrák látogatottságát pedig egy kínai romantikus film, az „Örök pillanat” növelte.

A kínaiak mentik meg Spanyolországot?

A válság sújtotta spanyol és görög gazdaság erősen rá van utalva most a turizmus fejlesztésére. Spanyolország már meg is kezdte turisztikai látványosságainak „kínaizálását”, hogy növelje vonzerejét. A nyelvi problémák leküzdése mellett a spanyol ízek finomítása és a kínai tévécsatornák előfizetése is feladata lesz a spanyol vendéglátóhelyeknek. Komoly eredmény viszont, hogy a vért nehezen tűrő
kínaiak számára már vérontás nélküli bikaviadalokat is rendeznek.

A szabadság is látványosság

Európa nincs egyedül a kínai kedvencek listáján. Ha a kínaiak „nyugati típusú” nyitottságra és szabadságra vágynak, elég csak a szomszédos Tajvant meglátogatniuk. Tajvan, ha nem is turisztikai látványosságai miatt, de egyre népszerűbb a kínaiak körében. A híres tajvani gasztronómia ízlelgetése helyett inkább késő estig fennmaradnak politikai vitaműsorokat nézni, illetve ámulva nézik az utcán látható óriásplakátokat és az esetenként felbukkanó tüntetőket.

Mit tehet hát Európa, hogy megtartsa elsőbbségét a kínai szívekben? Az ETC tanulmánya szerint a történelmi-kulturális emlékek mellett klasszikus zenével, tiszta levegővel és sok-sok napfénnyel járhatunk leginkább a kínai turisták kedvében. Mi, magyarok pedig ennek hatására akár elgondolkodhatunk a kommunista szoborpark újrafeliratozásán is...

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!