Háború helyett népszavazás dönthetne
További Külföld cikkek
- Elraboltak egy csecsemőt egy bécsi kórház szülészeti osztályáról
- Pattanásig feszült a hangulat a Külügyi Tanács brüsszeli ülése előtt
- Szijjártó Péter szerint szégyenletes, abszurd és elfogadhatatlan ez a döntés
- Oroszország azzal támadja az Egyesült Királyságot, hogy Ukrajna oldalán belépett a háborúba
- Vlagyimir Putyin belebukhat, ha meghozza ezt a súlyos döntést
A Falkland-szigetek lakosai vasárnap és hétfőn népszavazáson döntenek hovatartozásukról, azonban a minden jel szerint egyértelmű végeredmény ellenére sem várható, hogy ezzel automatikusan megoldódjon a több száz évre visszanyúló konfliktus Nagy-Britannia és Argentína között. A népszavazás mégis nagyon fontos hivatkozási alap lehet a továbbiakban.
A szavazólapon a következő kérdés szerepel majd: „Szeretné-e Ön, hogy a Falkland-szigetek továbbra is megtartsa politikai státusát, mint az Egyesült Királyság tengerentúli területe?”. A 2012 szeptemberében felvett népszavazási kérdőívek szerint a lakók 95 százaléka falklandinak, britnek, vagy Szent Heléna szigetéről, egy másik brit tengerentúli területről származónak vallotta magát, ezért nagy meglepetés nem várható.
A szigetek közel háromezer lakosa közül 1672-en jogosultak szavazásra. A szavazás azért tart két napig, mert a kisebb szigetekre helikopterrel kell eljuttatni a mozgóurnákat. A BBC helyi tudósítója szerint a Falkland-szigeteken egyértelmű a hangulat, mindenhol az „igen" szavazatra buzdító plakátok láthatók.
A David Cameron brit miniszterelnök által is szorgalmazott népszavazást Argentína törvénytelennek tartja, ezért az eredményét sem veszi figyelembe. Cristina Fernandez de Kirchner argentin elnök már jelezte, hogy szerinte a britek által betelepített lakosok véleménye nem mérvadó egy ehhez hasonló területi konfliktusban. Argentína kétoldalú tárgyalásokat akar kezdeni az általuk Malvin-szigeteknek nevezett terület hovatartozásának kérdéséről.
A konfliktus harminc évvel ezelőtt háborúba torkollt, amikor Argentína lerohanta a magának követelt Falkland-szigeteket, ezzel kezdődött a hetvennégy napig tartó Falkland-szigeteki háború, amelyben 255 brit, 649 argentin katona és három falklandi civil vesztette életét. A háború ugyan a britek győzelmével ért véget, de Falkland azóta is ütközőpont a két ország között. A háborúról bővebben itt olvashat>>>
Cristina Kirchner 2010-ben újította fel a vitát a szigetekről, de különösen tavaly, a falklandi háború harmincadik évfordulóján izzott fel újból a feszültség Nagy-Britannia és Argentína között. A felek a sajtóban feladott hirdetésekben viaskodtak egymással. Argentína a Guardian és az Independent brit lapokban követelte magának a Falkland-szigeteket.
Az argentin elnök a Cameronnak címzett hirdetésekben azt írta, hogy a XIX. századi gyarmatosítás durva példájaként erővel szakították el a Malvin-szigeteket országától. Kirchner „gyarmattartó hatalomnak” nevezte Nagy-Britanniát, amely szerinte akadályozza Argentína területi egységének helyreállítását. „El a kezekkel a Falkland-szigetektől” – reagált egész oldalas hirdetésben a Sun brit bulvármagazin a legnagyobb angol nyelvű argentin lapban, a The Buenos Aires Heraldban.
David Cameron pedig azt sem zárta ki, hogy országa katonai lépésekhez folyamodjon, ha a népszavazással sem sikerülne rendezni a konfliktust. Ezeket a kijelentéseket Buenos Airesben „katonai fenyegetésnek” minősítették.
Az argentin politikában jellemzően belpolitikai vagy gazdasági nehézségek idején kerül elő újból a szigetek hovatartozásának kérdése, és az ország most is nehéz gazdasági van, a Fitch hitelminősítő szerint csak egy lépésre az államcsődtől. A Falkland-szigetek alatt pedig akár 61 milliárd hordó nyersolajkészlet is lehet, miközben a halászatból is jelentős bevételek jutnak a szigetlakóknak. A Falkland-szigeteken az egy főre jutó jövedelem az egyik legmagasabb a nyugati féltekén.
Évszázados igények
A stratégiailag fontos helyen fekvő, de egyébként meglehetősen barátságtalan szigetek hovatartozása körüli vita évszázadokkal ezelőttre nyúlik vissza. A Falkland-szigeteken az első telepet 1764-ben a franciák hozták létre, ezt 1766-ban átadták a spanyoloknak. 1765-ben a britek is létrehozták saját telepüket, amit az amerikai függetlenségi háború idején adtak fel. Spanyolország 1811-ben vonult ki a szigetekről.
Amikor 1816-ban a későbbi Argentínát alkotó Rio de la Platai Egyesült Tartományok kikiáltották függetlenségüket, bejelentették igényüket a spanyolul Malvinnak nevezett szigetekre is. Telepet 1828-ban sikerült létrehozniuk. Ezt 1831-ben az Egyesült Államok bombázta szét, mert a sziget kormányzója, Luis Vernet lefoglalta fókavadászhajójukat. Ekkor érkeztek vissza a britek, akik 1833-ban kolonizálták újra a területet, azóta folyamatosan fenntartva szuverenitásukat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
