Az alkotmánymódosítást is érintették az EU-csúcson

Az európai gazdaság, a szíriai helyzet és az EU-orosz viszony volt napirenden az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek csütörtök-pénteki tanácskozásán, összegezte a brüsszeli csúcstalálkozó témáit Herman Van Rompuy, a tagországi vezetők testületének, az Európa Tanácsnak az elnöke. Az értekezlet nyitó ülésén Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke felvetette a magyar alkotmánymódosítás kérdését is, amely azonban nem volt napirendi pont, és nem is bontakozott ki róla átfogó vita.

A Bizottság megvizsgálja a szöveget

A csúcsvezetőkkel lezajlott csütörtöki találkozóján Schulz kitért a magyar alkotmánymódosításra, amelyet úgy fogadott el hétfőn a magyar parlament, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanácsnak a kérések ellenére sem volt módja előzetesen véleményezni a szöveget.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, aki a nyitó ülésen véleményt nyilvánított ezzel kapcsolatban, a csütörtök éjszakai sajtótájékoztatón azt mondta, vannak aggodalmai a magyar alkotmánymódosítást illetően. A Bizottság megvizsgálja az elfogadott szöveget, hogy kiderüljön, maradéktalanul összeegyeztethető-e az az uniós joggal.

Angela Merkel német kancellár Magyarországgal kapcsolatban azt mondta újságíróknak, hogy teljes mértékben bízik az Európai Bizottságban mint „a szerződések őrében" és abban, hogy a brüsszeli testület mélyreható, igazságos vizsgálatot folytat majd az ügyben.

Uniós forrás szerint a nyitó ülésen – miután Schulz éles hangvételben szólt a magyar alaptörvény módosításáról – Orbán Viktor miniszterelnök kiállt a magyar jogszabályoknak az EU-joggal való összhangja mellett, és kifejtette, hogy a most alkotmányi szintre emelt jogi passzusok 95 százaléka átmeneti rendelkezések formájában eddig is érvényes volt. A forrás szerint a magyar miniszterelnök egyértelművé tette a csúcs résztvevőinek, hogy az alkotmánymódosítást illetően egyedül az Európai Bizottságtól fogad el értékelést, más tagállamtól nem.

Orbán a csúcstalálkozó előtt tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet arra, hogy a módosítási folyamat hosszú hetekig tartott, és közben sehonnan nem érkezett külföldi bírálat, csak közvetlenül a szavazás előtti napokban. Azt kérte, hogy a bírálók politikai motivációjú állítások helyett tényeket hozzanak fel arra, mennyiben sérti szerintük a magyar szabályozás az uniós jogot.

A szíriai fegyverembargóról még lesz szó

Van Rompuy a záró sajtótájékoztatón azt mondta, hogy szóba került a szíriai fegyverembargó fenntartásának vagy feloldásának a kérdése, amit a külügyminiszterek jövő heti informális találkozójukon, Dublinban megvitatnak majd a közös álláspont kialakítása érdekében.

Oroszországot az Európa Tanács elnöke stratégiai partnernek nevezte. Barroso arról beszélt, hogy nemcsak Oroszországnak van stratégiai jelentősége Európának, hanem Oroszországnak is kulcsérdekei fűződnek az unióhoz.

A gazdasági kérdésekről Barroso azt mondta, hogy a növekedés beindításához növelni kell a versenyképességet. Újságírói kérdésre amellett érvelt, hogy a növekedés és a reformok nem kizárják, hanem kiegészítik egymást. Mind Van Rompuy, mind Barroso kitért arra, hogy a munkanélküliség növekedése – főleg a fiatalok körében – komoly aggodalomra ad okot, és ez ellen tenni kell.