Eredménytelenek a tárgyalások az iráni atomprogramról

Ismét eredménytelenül zárult szombaton Almatiban a hatok és Teherán képviselőinek újabb tárgyalási fordulója az iráni atomprogramról. A volt kazahsztáni fővárosban az ENSZ Biztonsági Tanácsának 5 állandó tagja (Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína), valamint Németország megbízottai Catherine Ashtonnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a vezetésével tárgyaltak Teherán képviselőivel arról: Irán léptessen életbe olyan bizalomnövelő intézkedéseket, amelyek meggyőznék a nemzetközi közvéleményt, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál.

Ashton szerint a kétnapos intenzív tárgyalási forduló után is nagyon távol áll egymástól a felek álláspontja a lényeget illetően. Hozzáfűzte, hogy a megbízottak most majd a küldő országaik fővárosaiban elemezhetik a kazahsztani tárgyalási fordulót, de nem nyilatkozott újabb tárgyalási forduló lehetőségéről, amit az AP amerikai hírügynökség annak jeleként értékelt, hogy lényeges maradt a felek álláspontja közötti különbség.

Az 5+1-ek tárgyalócsoportjához tartozó Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságírókkal azt közölte, hogy a találkozón nem sikerült kölcsönös megértést elérni, és a következő tárgyalási forduló helyszínét és időpontját sem határozták még meg. Bejelentette, hogy Catherine Ashton fog kapcsolatba lépni az iráni féllel annak érdekében, hogy meghatározzák, mi lenne az optimális a tárgyalási folyamat folytatásához.

A nagyhatalmak – amelyek egy évtizede próbálkoznak az iszlám köztársaság urándúsítási programjának korlátozásával, megakadályozandó, hogy a teheráni vezetés atomfegyverre tegyen szert – februárban új ajánlatot tettek Iránnak. Ebben nem követelték az urán 20 százalékosra dúsításának teljes leállítását, csak a felfüggesztését. Emellett a már meglévő 20 százalékos dúsítottságú uránkészletek korlátozását és a fordói föld alatti urándúsító leállítását kérték. Cserébe azt ígérték, hogy enyhítenek az aranykereskedelemre és az olajipari ágazatra vonatkozó szankciókon, amelyek a legérzékenyebben érintik az atomprogramja miatt széles körű nemzetközi büntetőintézkedésekkel sújtott Irán gazdaságát.

Szaíd Dzsalíli, a teheráni nemzetbiztonsági tanács titkára, az iráni tárgyalóküldöttség vezetője úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások eredménye a hatoktól függ. Úgy magyarázta, hogy Almatiban a tárgyalások "fundamentális részévé" vált két kérdés: annak elismerése, hogy Iránnak joga van az urándúsításhoz, valamint megállapodás arról, hogy megszűnnek azok a tevékenységek, amelyek az iráni néppel szembeni ellenséges viszony jeleit mutatják.