Lukács
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Csecsen harcosok titkos háborúi

2013.05.04. 10:53
Amíg nem történik egy bostonihoz hasonló merénylet, a média hajlamos elfeledkezni róla, hogy a radikális iszlám melegágya nem csak a Közel-Kelet vagy Ázsia távolabbi része lehet, hanem az Észak-Kaukázusi lázongó köztársaságok is kitermelik a maguk szélsőséges iszlamista harcosait. A bostoni tragédia azonban újra felvetette a kérdéseket az al-Kaida szervező erejéről és az egyes dzsihádista szervezetek szerepéről a globális harcukban. Már Kelet-Európa sincs biztonságban?

Két évvel ezelőtt likvidálta Oszama bin Ladent, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet vezetőjét, a 2001 szeptember 11-i terrortámadások kitervelőjét az amerikai hadsereg egy különleges egysége, a szervezet pedig a több fronton is megindított terrorellenes háborúban meggyengült és szétesett, de a bostoni pokolgépes merénylet a radikális iszlamizmus egy új dimenzióját vetette fel.

Az elkövetők, az észak-kaukázusi származású Carnajev-testvérek a nyomozás eddigi állása szerint bár nem tartoztak formálisan semmilyen szélsőséges szervezethez, különösen az idősebb, a rendőrségi akcióban megölt Tamerlan az évek során egyre közelebb kerültek a radikális iszlámhoz, és ez lehetett a merénylet egyik motivációja is.

Az észak-kaukázusi iszlamista csoportok helyzete és szerepe a globális dzsihádban, azaz a hitetlenek elleni szent harcban kelet-európai szempontból különösen érdekes. Két évvel ezelőtt, Oszama bin Laden likvidálásával csaknem egy napon az eddigi legjelentősebb terrorelhárítási művelet volt Csehországban. A cseh hatóságok lelepleztek egy körülbelül tíz tagból álló, okirathamisítással és fegyverkereskedelemmel foglalkozó hálózatot, amely szorosan együttműködtt egy dagesztáni iszlamista csoporttal, és tagjai is részben az Észak-Kaukázusból kerültek ki.

Az észak-kaukázusi terrorszervezetek deklarált célja, hogy kaput nyissanak Kelet-Európára a dzsihádnak, mondta az Indexnek Gordon M. Hahn, az amerikai Center for Strategic and International Studies (CSIS) oroszországi iszlámmal foglalkozó kutatója.

Laza együttműködés

Ha a bostoni merénylők kötődtek az észak-kaukázusi iszlamista csoportokhoz, akkor az al-Kaidához is, mert ez a két szervezet elválaszthatatlan egymástól – fogalmazott Hahn, aki szerint a valódi kérdés az, hogy a Carnajev fivéreket betoborozták-e a dzsihádista mozgalmak, vagy a szervezettől függetlenül, puszta meggyőződésből követték el a robbantást. Ha ez utóbbi, az talán még nagyobb veszélyt jelent.

Oszama bin Laden halála után a karizmatikus vezető nélkül maradt terrorszervezet erejét és cselekvőképességét egyes sejtjeinek az aktivitása határozza meg, a bostonihoz hasonló merényletek ezért különösen fontosak a dzsihádistáknak. Az Észak-Kaukázusban működő Kaukázusi Emirátus (CE), amely egyrészt az önhatalmúlag kikiáltott, helyi iszlám állam neve, másrészt viszont egy terrorszervezet, formálisan soha nem tartozott az al-Kaidához, de Hahn szerint egyértelműen része a globális dzsihádnak.

Kapu Kelet-Európára

A 9/11-es terrortámadások óta az al-Kaida a korábbinál is decentralizáltabban működik, főként internetes fórumokon és közösségi oldalakon szervezve a dzsihádot és terjesztve az iszlamista propagandát.  Az  al-Kaida bizonyos szempontból olyan lett, mint ey ösztöndíj osztó szervezet, amely bizonyos projekteket támogat – mondta Hahn. „Az al-Kaida hasonló gondolkozású radikális dzsihádisták laza szövetsége, amely globális munkamegosztásban működik, és az egyes sejtek segítik egymást anyagilag, technikailag, és emberi erőforrásokkal is”.

Bár a bostoni merénylet után a CE többször is hangsúlyozta, hogy az ő ellensége Oroszország, nem pedig az Egyesült Államok, a CE egyik toborzására használt weboldalán, az islamdin.com-on  korábban többször is közzé tették az al-Fahd fatwát, ami az amerikai hitetlenek elleni tömegpusztító fegyverek használatára szólít fel.

Az internetes hálózatok fontosságát, a CE növekvő jelenlétét a globális dzsihádban mutatja például egy belgiumi  merényletterv és az említett prágai terrorista-csoport, valamint több, Franciaországban, Svédországban, Dániában  letartóztatott észak-kaukázusi mudzsáhiden (  dzsihadista harcos). A 2010 őszén meghiúsult belgiumi robbantássorozatot az Ansar al-Mujahideen nevű honlapon szervezték csecsen, marokkói és más nemzetiségű iszlamisták Hollandiából, Németországból és Belgiumból.

A cseh terrorelhárítók 2011 áprilisában leplezték le a helyi radikális iszlamista szervezetet. A csoportnak egy csecsen, két-vagy három dagesztáni, két-három moldovai és két bulgáriai tagja volt, és főként fegyver- és robbanószer kereskedelemmel, hamisítás iratokkal, toborzással és pénzgyűjtéssel foglalkoztak. A hamisított dokumentumokkal Dagesztánban vásároltak fegyvereket, amelyeket aztán továbbadtak. A tagok kapcsolatban álltak az al-Kaida több sejtjével is, és néhányuk korábban részt vett afganisztáni és pakisztáni kiképző táborokban.

Úgy szakmailag, mint emberileg

Az al-Kaida és az észak-kaukázusi dzsihádisták már a kilencvenes évek óta jó kapcsolatot ápolnak egymással.  A CE  elődszervezete, az Icskériai Csecsen Köztársaság egyik alapító vezetője, Ibn  al-Khattab többször is találkozott Oszama  bin  Ladennel, akit személyes jóbarátjának nevezett. Az együttműködés a harcosok cseréjére is kiterjedt. A második csecsen háborúban, a kilencvenes évek közepén 500 külföldi mudzsáhiden  harcolt a csecsen katonákkal, részben ők voltak azok, akik elfoglalták Dagesztánt.

Az észak-kaukázusiak pedig aktívan segítettek az afganisztáni háborúban. Az al-Kaidának van olyan afganisztáni csoportja, ahol oroszul beszélnek és még a hírhedt guantanámói börtönbe is került az afganisztáni fronton foglyul ejtett csecsen harcos. Nem csak Afganisztánban segítették bajtársaikat a csecsen dzsihádisták. Egy Indiában tevékenykedő csecsen al-Kaida-sejt például James W. Metzger amerikai altengernagy ellen tervezett merényletet, amely azonban kitudódott.

A globális dzsihád szervezetei anyagilag is támogatják egymást. Az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) egyik részletes és leleplező jelentéséből kiderült, hogy az iszlamista harcosok támogatására létrehozott szaúd-arábiai központú Benevolence International Foundation (BIF) feltehetően több millió dollárral támogatta a csecsen mudzsáhideket, de orvosokat, gyógyszereket, speciális taposóakna-érzékekő bakancsokat és egy röntgen gépet is küldött nekik. A BIF-et az egész világon betiltották, miután fény derült tevékenységének fő profiljára.

A csecsen dzsihád előmozdítására több, az al-Kaida által támogatott weboldalt is létrehoztak, amelyeken egyrészt adományokat lehetett eljuttatni a CE-nek és elődszervezetének, másrészt kommunikálhattak egymással az egyes csoportok.  Az al-Kaidához kötödő Azzam Publications oldalain a csecsenek által fogva tartott orosz túszok megkínozását és kivégzését is bemutató videókat is meg lehetett vásárolni.