Tekla
11 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Merkel az NDK-s KISZ agitproposa volt?

2013.05.13. 21:53

Találgatás kezdődött Németországban Angela Merkel pályafutásának rendszerváltás előtti korszakáról egy könyv nyomán, amely szerint a kancellár a keletnémet állampárt ifjúsági szervezetének (FDJ) titkára, vagyis "NDK-s KISZ-titkár volt". A találgatásban maga a kancellár is részt vesz.

"Csak az emlékeimre tudok hagyatkozni, és ha most valami más kerül napvilágra, akkor azt el kell fogadnom úgy, ahogy van" – válaszolta Angela Merkel a Bild hétfői beszámolója szerint a berlini Filmakadémia vasárnap esti rendezvényén a bulvárlap újságírójának arra a kérdésére, hogy valóban az agitációért és propagandáért felelős (agitprop) FDJ-alapszervezeti titkári tisztséget töltötte-e be a nyolcvanas évek elején munkahelyén, a keletnémet tudományos akadémia berlin-adlershofi fizikai kémiai kutatóintézetében (ZIPC).

Merkel soha nem titkolta, hogy FDJ-tag volt. A pártba – az SED-be, azaz a "keletnémet MSZMP-be" – ugyan nem lépett be, de igazodott a rendszerhez. "Nem voltam hős" – mondta egy 2005-ben megjelent életrajzi interjúkötetben, hozzátéve, természetes volt számára, hogy belép az FDJ-be, hiszen így tanulhatott, tudományos pályára léphetett és Nyugatra is utazhatott.

Nem is új az a felvetés, hogy Merkel talán agiptprop FDJ-titkár volt. Ezt azonban senki nem állította tényként, a legkevésbé Merkel. "Nem emlékszem, hogy bárkit is agitáltam volna. Kulturális megbízott voltam" – mondta a konzervatív politikus a 2005-ös kötetben.

A napokban viszont megjelent egy új könyv a kancellár NDK-s múltjáról – a Bild munkatársa, Ralf Georg Reuth és a Die Weltnél dolgozó Günter Lachmann tollából Angela Merkel első élete címmel –, amely elkötelezett reformkommunistaként állítja be a kancellárt, és megszólaltatja a ZIPC-nél működött FDJ-alapszervezet egykori vezetőjét, aki azt mondta, teljesen biztos, hogy Merkel volt az agitprop-titkár.

A Bild és a Die Welt munkatársa azt is feltárta, hogy Merkel már 1989 októberében csatlakozott a Der Demokratische Aufbruch (Demokratikus Kitörés – DA) nevű mozgalomhoz, amely akkor még nem a német egységért és a rendszerváltásért állt ki, hanem az NDK önállósága és a demokratikus szocializmus rendszerének kialakítása mellett.

"Mindig azt gondoltam, hogy 1989 decemberében léptem be a DA-ba, de (az új kötet szerzői) kinyomozták, hogy ez októberben történt. Ettől sokkal nyugodtabb a lelkem" – mondta Merkel a vasárnapi berlini rendezvényen, amelyen kedvenc filmjét, a Paul és Paula legendája című híres keletnémet alkotást vetítették. Eredetileg nem tervezték, hogy a kancellár múltjára is kitérnek a vetítést követő pódiumbeszélgetésen, de Merkel leintette az újságírói kérdés miatt tiltakozó műsorvezetőt, és jelezte, hogy szívesen válaszol a kérdésekre.

Hétfői sajtóbeszámolók szerint a kancellár hangsúlyozta: "Számomra az a legfontosabb, hogy soha nem titkoltam el semmit". Hozzátette: "Néhány dolgot talán nem mondtam el, de csak azért, mert senki sem kérdezte". Arról például még soha nem beszélt, hogy tagja volt a (kelet)német-szovjet baráti társaságnak és a keletnémet szakszervezeti szövetségnek (FDGB) – fejtette ki a kancellár.

Angela Merkel a DA képviseletében bekerült az utolsó keletnémet kormányba, amelyben a helyettes kormányszóvivői tisztséget látta el. A szervezet 1990 tavaszán beolvadt a Kereszténydemokrata Unióba (CDU), Merkel pedig családügyi miniszter lett az újraegyesítés utáni első össznémet kormányban, amelyet pártfogója, Helmuth Kohl vezetett. A következő, 1994-ben alakult Kohl-kormányban a környezetvédelmi tárcát kapta meg.

Az elvesztett 1998-as parlamenti választás után megszerezte a CDU főtitkári pozícióját, és a pártot megrengető adománybotrányban – amelyben a párt számos vezető alakja, köztük Kohl és Wolfgang Schäuble akkori pártelnök is besározódott – szembefordult Kohllal és a párt megújulását sürgette. A politikust 2000-ben a CDU elnökévé választották. Pártelnöksége ötödik évében győzelemre vezette a konzervatívokat, és azóta Németország kancellárja.