Folytatódó etnikai zavargások Svédországban
További Külföld cikkek
- Erőszakos tüntetések törtek ki Kínában, miután rejtélyes körülmények között meghalt egy diák
- Az Egyesült Államok három korábbi elnöke is részt vett Jimmy Carter gyászszertartásán
- Donald Trump: Putyin elnök találkozni akar
- Liz Truss nekiment a brit kormányfőnek, jogi lépésekkel fenyegeti
- Nem tetszik az oroszoknak, hogy Donald Trump rátenné a kezét Grönlandra
Miközben a svédek többsége otthon vagy nyilvános kivetítők előtt szurkolt a vasárnap esti hazai világbajnokság döntőjében a hokiválogatottnak, Stockholm külvárosaiban polgárháborús állapotok uralkodtak. Aznap este száz autót gyújtottak fel, és a helyzet azóta inkább csak romlott.
Most már legalább kilenc külvárosi negyedben zajlanak összecsapások, a rendőrség idáig nyolc embert tartóztatott le.
Az előzmények
A múlt hétfőn a főváros bevándorlók lakta részében, Husby-ban, a rendőrök lelőttek egy 69 éves férfit. A férfi állítólag machetével támadt rájuk. Egyelőre még nem ismert a vizsgálat eredménye, de már az sem fogja lecsillapítani a kedélyeket.
A komolyabb zavargások vasárnap este törtek ki, a fiatalok maszkokban járják benzines palackokkal az utcákat, az autókra molotovkoktélokat dobálnak. A rendőröket és a helyszínre érkező tűzoltóautókat kőzápor fogadja, a tűzoltótömlőket ellopják, így a felgyújtott autók teljesen kiégnek. A rendőrök utcai harcokat folytatnak és kutyás egységekkel próbálják helyreállítani a rendet.
Marginalizált lakosság és az utca hősei
Husby 12000 lakosának több mint 80 %-a bevándorló, többségük Törökországból, a Közel-Keletről és Szomáliából érkezett. Itt, a hatvanas évek szociális lakásépítései során emelt magasházakban élők között a legnagyobb a munkanélküliség a fiatalok körében az országban: a középiskolások harmada nem fejezi be a tanulmányait. Rouzbeh Djalaie, egy helyi szervezet vezetője szerint a 16 és 19 év közöttiek ötöde nem dolgozik és nem is tanul.
Az utcai harcokban egészen fiatal, 12-13 éves gyerekek is intenzíven részt vesznek. A kerületben lakó tíz éves Kåvan Jahan Mahan, akit éjszaka másokhoz hasonlóan a robbanások hangja ébresztett fel, azt mondja „a legtöbb barátom felnéz az utcán lévő srácokra”. „Ilyet csak amerikai filmekben látsz” - teszi hozzá az élmény rendkívüliségéhez.
Mára virradóra újabb harminc autót gyújtottak fel. A zavargások nemhogy nem csillapodnak, de továbbterjednek olyan kerületekre is, ahol idáig nagyjából nyugalom volt. Kjell Lindgren rendőrtiszt szerint „az emberek más területeken is megragadják a lehetőséget, hogy a figyelem most elsősorban Husbyra irányul”. A jakobsbergi rendőrőrsöt is megtámadták, ahogy egy közeli bevásárlóközpontot is. „Attól tartok, hogy csak még rosszabb lesz. Lassan olyan lesz a helyzet, mint Franciaországban” - mondta az Aftonbladetnek egy helyi lakos, utalva a francia külvárosok súlyos társadalmi problémáira.
Politikai felelősségkeresés és bevándorlásellenes hangulat
Fredrik Reinfeldt miniszterelnök sajtótájékoztatóján azt mondta, Svédországot nem fogják megfélemlíteni a lázadók. „Fiatalok egy csoportja úgy gondolja, hogy erőszakkal megváltoztathatják a társadalmat. Világossá kell tennünk, hogy ez így nincs rendben. Nem uralkodhat rajtunk az erőszak.”
A miniszterelnök szerint az elmúlt években bővültek a lehetőségek a svéd főváros szegénynegyedében, most több a munkahely és javultak a bűnözési statisztikák is. Ezzel együtt, most további oktatási, és a fiatalok álláshoz jutását segítő szociális programokat helyezett kilátásba. „Amit láttam, azt sugallja, hogy amit idáig tettünk, nem elegendő.”
A miniszterelnök eközben sok bírálatot kap a probléma kezelése miatt. Az ellenzék azt is kifogásolja, hogy a legnehezebb órákban Reinfeldt az Eurovízión és a jéghoki-világbajnokság döntőjén vett részt. Ennél talán fontosabb, hogy a zavargások újólag felerősítették a svéd integrációs politika kritikáit. Miközben a baloldal a karhatalmat rasszizmussal és fatálisan elhibázott beavatkozásokkal vádolja, a jobboldal éppen a baloldalnak az egyéni felelősségvállalás fontosságát szerintük nem eléggé hangsúlyozó integrációs politikáját kárhoztatja.
„Ez annak a multikultuális politikának az egyértelmű következménye, amit Svédország a nyolcvanas évek óta folytat. A svéd hatóságok ellen irányuló etnikai alapú erőszakhoz hasonlót láthattunk máshol is Nyugat-Európában, és még több ilyenben lesz részünk, ha nem változtatunk ezen a politikán” - mondta az antimigrációs politikát hirdető radikális jobboldali Svéd Nemzeti Demokrata Párt vezetője. „Svédország minden más európai országnál többet próbált tenni az integrációért. Az adófizetők pénzéből milliárdokat fektettünk ebbe, mindent megpróbáltunk, amit a kutatók csak javasoltak – és így sem működik” - tette hozzá Marc Abramsson, a párt elnöke.
A radikális párton kívül is sokan várják azt a svéd közvéleményben, hogy azonnal növeljék a bevetett rendőri erőket, állítsák helyre a közbiztonságot és emeljék a büntetési tételeket.
Ostromhangulatban a helyi közösségek
Miközben a svéd rendőrség nemzetközi színtéren az egyik leghumánusabb erőszakszervezet hírében áll, civil szervezetek éppen az elhibázott és válogatás nélküli rendőrségi beavatkozást bírálják. Egy helyi ifjúsági csoport vezetője szerint az összecsapások a rendőrségi brutalitás következményei. A Megafonen ifjúsági szervezet vezetőjének állítása szerint a rendőrök a tinédzsereket majmoknak, patkányoknak és niggereknek hívták. Szerinte a tömeg pusztán a növekvő svédországi marginalizációra és szegregációra reagált.
„A rendőrség nem tud differenciálni, minket is üldözőbe vettek, miközben éppen azért mentünk ki, hogy hűtsük a kedélyeket” - mondta egy másik szervezet szociális munkása. „Ártatlanokat is üldözőbe vesznek, így sokan úgy érzik, hogy ostrom alatt tartják egész Husbyt”.
Kizárólagos rendfenntartói eszközök helyett a civilek mélyebb társadalmi válaszokat várnak. „Az autógyújtogatások ugyanúgy nem vezetnek sehová, mint ahogy a még nagyobb rendőri erők bevetése sem. Érdemi párbeszédre kell törekedni a helyiekkel és valódi erőfeszítéseket tenni” – hangsúlyozta egyikük.
Sokan ugyanakkor a helyi közösség reakciójának fontosságát emelik ki. A svéd kormányfő is a helyi lakosok és különösen a szülők segítségét kérte az állapotok normalizálásához. „Az ott élőknek vissza kell kapniuk a negyedüket” - mondta. Egy kerületi politikus tegnap este lement a gyújtogatások helyszínére és most ugyanezt kéri minél több, a kerületben élő felnőttől. A helyieknek egyértelműen el kell határolódniuk az erőszaktól. „Fontos, hogy felsorakozzunk, hogy megmutassuk, együtt erősek vagyunk” - mondta.