Szemkilövés a Taksim téren

Előbb a twittert és az ellenzéket okolta, később már terroristákat és külföldi csoportokat sejtett a Törökország-szerte ötödik napja tartó tüntetéssorozat mögött Recep Tayyip Erdogan. A török kormányfő – aki Marokkó után ma további észak-afrikai országokba látogatott – megüzente: a titkosszolgálat munkája nyomán "beszélni fognak a szervezetek vezetőivel", de nem részletezte, hogy milyen külföldi erők aknamunkájára gondolt.

"Nem engedjük, hogy a török tavasz télbe forduljon" – jelentette ki Erdogan, utalva arra, hogy az ország stabil gazdasági növekledési pályán áll, amit nem akadályozhatnak meg a zavargások.

Eközben az országossá terebélyesedett, az isztambuli Gezi Park eldózerolása ellen indult, mostanra általános kormányellenes tiltakozássá duzzadt megmozdulásoknak két halálos áldozata van. Mindkét tragédia tegnap történt: Isztambulban egy autó hajtott a tömegbe és gázolt halálra egy férfitt, Ankarában pedig fejlövés végzett egy 22 éves fiatalemberrel, aki az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) ifjúsági szárnyának tagja volt. Egyelőre nem tudni, hogy a lövés honnan érkezett. Isztambulban tegnap egy résztvevő pedig elvesztette fél szemét, miután egy műanyag lövedék érte.

Ellenzéki száraztörvény

Az parlament csaknem kétharmadát három választás óta – 2002-től – folyamatosan az Igazság és Fejlődés (AKP) konzervatív párt birtokolja. Erdogan szerint az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) ezért is használja ki a zavargásokat és szítja azokat. Kétségtelen, hogy a CHP nyíltan támogatja a tiltakozást: Antalya CHP-s polgármestere például megtiltotta, hogy a rendőrség vízágyúval felszerelt autói vizet vehessenek a város tűzoltóságának kútjairól. Az államfő által kinevezett kormányzó viszont felülírta a választott polgármester döntését és elrendelte, hogy a városi intézmények biztosítsanak vizet a járművekbe. A Hürriyet angol nyelvű kiadványa szerint ez újabb feszültséghez vezethet az ellenzéki irányítás alatt álló városokban.

Képlékeny alkotmány

Az ellentét egyébként is nagy, miután a török törvényhozás az AKP kezdeményezésére új alkotmány előkészítésén dolgozik. Az ellenzék szerint a világi állam helyett az iszlamizmusnak teret engedő párt elsődleges célja, a parlamentáris helyett a prezidenciális rendszer kiépítése. A kormányfő rovására az államfő jogkörét szélesítenék ki, hogy azután a megerősített elnöki székbe Erdogan ülhessen bele. (A kormányfő ugyanis az AKP belső szabályozása miatt három kormányfői ciklus után nem maradhatna miniszterelnök.) Vélhetően az egyébként politikai szövetségesének tekinthető jelenlegi államfő is ellenérzésekkel figyeli Erdogan lépéseit, ennek tudható be, hogy az utóbbi napokban Abdullah Gül sokkal békülékenyebb hangot ütött meg az ellenzék irányában, mint a kormányfő.

Megunják és hazamennek

Erdogan a napokban többször elmondta, hogy a tüntetők csupán randalírozók, akiknek nem szabad teret engedni. Pártja élvezi a választók felének támogatását, és egyáltalán nem tudja garantálni, "hogy a lakosságnak az a fele ne vonuljon utcára" a tüntetők ellenében.

Ugyanakkor Gül kijelentette: önmagában a fülkékben elért eredmény nem igazolja egy párt minden lépését, és nyugalomra intette mindkét oldalt. Hétfőn azt is elmondta, hogy a vezetés meghallotta és megértette a tüntetők üzenetét, és kész a szükséges lépések megételére. Igaz, azokat nem konkretizálta. A barikádokat emelő ankarai és isztambuli fiatalok Erdogan távozását követelik. A kormányfő viszont Rabatból azt üzente, hogy a helyzet napokon belül visszazökken a normális kerékvégésba.

A tőzsdét azonban egyelőre nem nyugtatták meg a kormányfő szavai. Az isztambuli BIST 10,5 százalékkal esett, és 16 hónapos mélypontra került a török líra a dollárral szemben. A kilencvenes évek második felében a kormányalakítás körüli bizonytalanság rendkívül gyors tőkekivonást okozott, ami 2000-re súlyos gazdasági válsághoz vezetett.

Washingtoni kritika

Az amerikai külügyminiszter a héten már aggodalmát fejezte ki a rendőri erőszakkal kapcsolatban, amely nyomán többszázan megsérültek, csaknem kétezer embert előállítottak országszerte. John Kerry – hangsúlyozva, hogy Törökország fontos partnere a térségben, és lényegi szerepet játszik a szíriai rendezésben is – elmondta, bízik a körülmények objektív kivizsgálásában. Ismét óvta attól az amerikai állampolgárokat, hogy a tüntetések helyszínére menjenek.

"Akik mérsékltere intenek először nézzenek magukba" – mondta ugyanakkor Erdogan, jelezve, hogy egyelőre kitart keményvonalas álláspontja mellett. Szerinte az a tény, hogy 160 rendőr is megsebesült, azt mutatja, hogy a rendőrség nem lépett fel túlzó erőkkel.

Ezzel szemben a kormányfő helyettese elismerte, hogy a Gezi Park védelmezőinek fellépése jogos volt. Bülent Arinc egy találkozót is felajánlott a tüntetések szervezőivel. Ankarai sajtótájékoztatóján azonban hozzátette: nem érzi úgy, hogy bocsánatot kellene kérnie a kormánynak azért a randalírozásért és azokért a rongálásokért, amelyeket a tüntetők okoztak.