Konrád, Tivadar
4 °C
22 °C

A Wikileaks-alapítóval is kapcsolatban állt a megfigyelési botrány forrása

2013.06.10. 21:37

Közvetett kapcsolatban állt az amerikai hírszerzés titkos telefonos és internetes adatgyűjtését leleplező Edward Snowdennel, állította az ABC ausztrál tévének Julian Assange, a Wikileaks alapítója. Ennél többet azonban nem árult el. Assange „hősnek" és „példaképnek" nevezte Snowdent, aki szerinte ugyanazt a harcot folytatja a kormányzati titkos politika ellen, mint a Wikileaks és mint a portálnak 700 ezer titkos iratot átjátszó Bradley Manning amerikai közlegény, aki hadbíróság előtt áll.

Snowden az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a brit kormány hasonló profilú kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) által végzett, kiterjedt anyaggyűjtési gyakorlatról tárt fel részleteket.

A 29 éves férfi a Guardiannek Hongkongban adott interjúban azt mondta, nem tudta jó lelkiismerettel eltűrni, hogy „az amerikai kormány lerombolja a magánélethez fűződő jogot, az internet szabadságát és a világ népeinek alapvető szabadságjogait az általa titokban kiépített masszív megfigyelő gépezettel”. A USA Today vezércikke úgy véli, Snowdennek sikerült elérnie, hogy vita induljon a kérdésről.

A britek elítélték a szivárogtatást

A brit kormány elítéli bármilyen titkos információ kiszivárogtatását, mivel ez megnehezíti Nagy-Britannia és szövetségesei biztonságának fenntartását, mondta parlamenti felszólalásában William Hague brit külügyminiszter. Hague szerint a GCHQ és az NSA, illetve annak elődszervezetei az 1940-es évek óta az egész világon egyedülálló kapcsolatrendszert alakított ki, és így több terrortámadást sikerült megakadályozniuk.

Elítélte a titkos információk átadását a sajtónak a kiszivárogtató munkáltatója, a Booz Allen Hamilton stratégiai és technológiai konzultációs nagyvállat is, melynek megrendelői szinte kizárólag amerikai kormányzati szervek. A cég hangsúlyozta, hogy a hawaii kirendeltségükön dolgozó Snowden kevesebb mint három hónapja állt az alkalmazásukban.

A francia szélsőjobboldali Nemzeti Frontot (FN) vezető Marine Le Pen viszont azt javasolta, hogy Franciaország adjon politikai menedékjogot Snowdennek, akinek kiszivárogtatását nagyon fontosnak nevezte.

Az EU aggódik

A június 14-én esedékes, az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti miniszteri szintű találkozón szó lesz az amerikai titkos adatgyűjtés miatt kirobbant botrányról, jelentette ki Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális területért felelős biztosa. A holland politikus rövid üzenetében egyértelművé tette, hogy aggasztják a PRISM-mel kapcsolatos állítások.

Nem sokkal korábban az alapjogi biztos, Viviane Reding szóvivője ugyancsak jelezte, a bizottságot aggasztja az amerikai hírszerző tevékenység lehetséges hatása az európai állampolgárok magánéletére, és igyekszik minél több részletet és információt megtudni az ügyről.

Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője a BBC szerint azt mondta, nem reagálhat az ügyre, mivel még folyik a vizsgálat. Snowden kiadatásának kérvényezését az amerikai igazságügyi minisztérium kezdeményezi.

A Hongkong és az Egyesült Államok között csaknem két évtizede van kiadatási egyezmény, viszont abban van egy kitétel, amely szerint a kiadatás megtagadható, ha azt a Kínai Népköztársaság védelmi, külügyi érdeke, vagy valamilyen fontos közérdek úgy kívánja.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!