A Wikileaks-alapítóval is kapcsolatban állt a megfigyelési botrány forrása
További Külföld cikkek
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
- Leülnek vitázni az EP-listavezetők, de Deutsch Tamás biztosan nem lesz ott
- Az Európai Bizottság ujabb 68 millió euróval támogatja Gázát
- Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt
- Joe Biden nem akar még nagyobb zűrzavart, Amerikának be kell avatkoznia
Közvetett kapcsolatban állt az amerikai hírszerzés titkos telefonos és internetes adatgyűjtését leleplező Edward Snowdennel, állította az ABC ausztrál tévének Julian Assange, a Wikileaks alapítója. Ennél többet azonban nem árult el. Assange „hősnek" és „példaképnek" nevezte Snowdent, aki szerinte ugyanazt a harcot folytatja a kormányzati titkos politika ellen, mint a Wikileaks és mint a portálnak 700 ezer titkos iratot átjátszó Bradley Manning amerikai közlegény, aki hadbíróság előtt áll.
Snowden az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a brit kormány hasonló profilú kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) által végzett, kiterjedt anyaggyűjtési gyakorlatról tárt fel részleteket.
A 29 éves férfi a Guardiannek Hongkongban adott interjúban azt mondta, nem tudta jó lelkiismerettel eltűrni, hogy „az amerikai kormány lerombolja a magánélethez fűződő jogot, az internet szabadságát és a világ népeinek alapvető szabadságjogait az általa titokban kiépített masszív megfigyelő gépezettel”. A USA Today vezércikke úgy véli, Snowdennek sikerült elérnie, hogy vita induljon a kérdésről.
A britek elítélték a szivárogtatást
A brit kormány elítéli bármilyen titkos információ kiszivárogtatását, mivel ez megnehezíti Nagy-Britannia és szövetségesei biztonságának fenntartását, mondta parlamenti felszólalásában William Hague brit külügyminiszter. Hague szerint a GCHQ és az NSA, illetve annak elődszervezetei az 1940-es évek óta az egész világon egyedülálló kapcsolatrendszert alakított ki, és így több terrortámadást sikerült megakadályozniuk.
Elítélte a titkos információk átadását a sajtónak a kiszivárogtató munkáltatója, a Booz Allen Hamilton stratégiai és technológiai konzultációs nagyvállat is, melynek megrendelői szinte kizárólag amerikai kormányzati szervek. A cég hangsúlyozta, hogy a hawaii kirendeltségükön dolgozó Snowden kevesebb mint három hónapja állt az alkalmazásukban.
A francia szélsőjobboldali Nemzeti Frontot (FN) vezető Marine Le Pen viszont azt javasolta, hogy Franciaország adjon politikai menedékjogot Snowdennek, akinek kiszivárogtatását nagyon fontosnak nevezte.
Az EU aggódik
A június 14-én esedékes, az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti miniszteri szintű találkozón szó lesz az amerikai titkos adatgyűjtés miatt kirobbant botrányról, jelentette ki Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális területért felelős biztosa. A holland politikus rövid üzenetében egyértelművé tette, hogy aggasztják a PRISM-mel kapcsolatos állítások.
Nem sokkal korábban az alapjogi biztos, Viviane Reding szóvivője ugyancsak jelezte, a bizottságot aggasztja az amerikai hírszerző tevékenység lehetséges hatása az európai állampolgárok magánéletére, és igyekszik minél több részletet és információt megtudni az ügyről.
Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője a BBC szerint azt mondta, nem reagálhat az ügyre, mivel még folyik a vizsgálat. Snowden kiadatásának kérvényezését az amerikai igazságügyi minisztérium kezdeményezi.
A Hongkong és az Egyesült Államok között csaknem két évtizede van kiadatási egyezmény, viszont abban van egy kitétel, amely szerint a kiadatás megtagadható, ha azt a Kínai Népköztársaság védelmi, külügyi érdeke, vagy valamilyen fontos közérdek úgy kívánja.