Vilmos
10 °C
22 °C

A szerb parlament elítélte a délvidéki vérengzést

2013.06.21. 18:53

A szerb parlament rendkívüli ülésén pénteken elfogadta a délvidéki magyarok ellen 1944-45-ben elkövetett vérengzéseket elítélő nyilatkozatot. A Szerb Rádió és Televízió honlapja szerint a nyilatkozat elfogadását 128 képviselő szavazta meg, ellene tízen szavaztak, heten pedig nem vettek részt a voksolásban.

A dokumentumot a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) 69 képviselője terjesztette elő. Elítélik benne a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett bűnöket, amelyekkel meghatározott személyeket nemzeti hovatartozásuk miatt életüktől, szabadságuktól, illetve más jogaiktól bírósági vagy közigazgatási döntés nélkül megfosztottak.

Az 1944-45-ös szerb megtorlásról 1990-ig nem lehetett beszélni Jugoszláviában, a vérengzéseket csak az elmúlt évtizedben kezdték feltárni. A Vajdasági Levéltárban két és fél éve kezdtek kutatást, az áldozatok adatait adatbázisba szervezik. Idén májusig ide mintegy 16 400 áldozat adata került be, közülük 5268 magyar, 9397 német, 8 magyar/német identitású, 263 szerb, 195 horvát, 85 csaknem tíz nemzetiségi kategóriába sorolható. A regionális levéltárakban 5832 áldozatot azonosítottak.

Délvidéki vérengzések

A második világháborúban Jugoszlávia német lerohanása után, 1941 áprilisában a Délvidék magyar fennhatóság alá került. 1942 január-februárjában Újvidéken és környékén a magyar honvéd- és csendőralakulatok által végrehajtott partizánvadász rajtaütésekben közel 3-4 ezer, főként szerb és zsidó nemzetiségű ember vesztette életét.

Az 1942-es "hideg napok" után két és fél évvel, az 1944 és 1945 közötti jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorlásában a becslések szerint 15-20 ezer délvidéki magyar vesztette életét. Az áldozatok pontos számát máig nem tudni pontosan, a témát hosszú ideje kutató Matuska Márton vajdasági történész szerint ez elérheti a 40 ezret is.