Kanada bezárja kairói nagykövetségét

Kanada ideiglenesen bezárja kairói nagykövetségét, mivel aggasztónak tartja az Egyiptomon eluralkodó erőszak miatt kialakult helyzetet. Rick Roth, a kanadai külügyminiszter szóvivője szerint veszélyes politikai törésvonalak fenyegetik Egyiptom stabilitását és hosszú távú gazdasági kilátásait. Kanada önmérsékletre szólította fel a szemben álló feleket, valamint arra, hogy vegyenek részt a politikai párbeszédben.

Egyiptomban napok óta tartanak a Mohamed Murszi egyiptomi elnök lemondását követelő, halálos áldozatokat követelő tömegtüntetések. A hadsereg ultimátumot intézett az ország politikai erőihez: ha a szemben álló felek nem állapodnak meg 48 órán belül – ebből kevesebb, mint egy nap van hátra – az egyiptomi nép követeléseinek teljesítéséről, a hadsereg megvalósítja „a jövőre vonatkozó saját menetrendjét".

A Tahrír téren kedden is több ezer tüntető gyűlt össze, hogy folytassa a tiltakozást Murszi hatalmon maradása ellen. Leváltották az elnök által kinevezett legfőbb ügyészt, és a külügyminiszter és legalább négy miniszter lemondása után az elnöki kabinet szóvivője és a kormányszóvivő is benyújtotta lemondását. Az egyiptomi hadsereg csapatai készen állnak, hogy szükség esetén beavatkozzanak.

Az egyiptomi ellenzék közben bejelentette, hogy Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) volt vezetője fogja képviselni a belpolitikai válság megoldását célzó tárgyalásokon. A Június 30. Front, a Mohamed Murszi államfő vezette iszlamistákkal szemben fellépő legfontosabb ellenzéki pártok és mozgalmak ernyőszervezete egy nyilatkozatban jelezte, hogy el-Baradei lesz a „hangja", és megbízzák egy forgatókönyv kidolgozásával a politikai átmenethez.

Londoni elemzők elsősorban azért aggódnak, mert szerintük kezd aggályossá válni a stratégiai fontosságú Szuezi-csatorna biztonsága. A Barclays energiapolitikai elemzőstábja szerint a globális tengeri kereskedelem 8 százaléka, a nyersolaj-forgalom 4,5 százaléka, a tengeren szállított cseppfolyósított földgáz 14 százaléka áramlik át a Szuezi-csatornán.

Noha az iszlamista Mohamed Murszi államfő lemondását követelő ellenzéki csoportok többsége helyeselte, hogy a hadsereg kész beavatkozni, ez jelentős visszalépés lenne az egyiptomi demokrácia szempontjából, vélte a New York Times.

A napilap rámutatott: ha most megtenné, a hadsereg – amely az elmúlt évtizedekben fontos szereplője volt az egyiptomi belpolitikának – minden politikai válság alkalmával jogot formálna a beavatkozásra. Márpedig borítékolhatók a kisebb-nagyobb belpolitikai válságok, „ha Egyiptom a valódi demokrácia felé vezető úton szeretne maradni".