További Külföld cikkek
- Olaf Scholz a német szociáldemokraták kancellárjelöltje
- Szerbia az Európai Unió tagja akar lenni, de nem mond le keleti partnereiről
- Elszabadultak az indulatok, verekedés tört ki a szerb parlamentben
- Itt a hivatalos végeredménye a nagy meglepést hozó romániai elnökválasztás első fordulójának
- Drámai bejelentés: megállhat a vérontás a Közel-Keleten, zuhannak az olajárak
Az óceánok fenekére lefektetett optikai kábelek adatforgalmát is megfigyeli az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA), írja a The Washington Post.
A lap a weboldalán közzétette az NSA egy újabb titkos powerpoint-ábráját, amelyből kiderült, hogy az elektronikus hírszerzésre szakosodott szolgálat az Egyesült Államok területén kívül tartózkodó külföldiek adatforgalmát kétfajta módszerrel figyeli meg.
Az NSA egyrészt a PRISM fedőnevű programban titokban gyűjt be információkat amerikai webszolgáltatóktól. A másik program kódneve Upstream, ez az üvegszálas kábeleken átáramló adatfolyamot ellenőrzi.
A Post szerint „az FBI állami eszközökkel gyűjt információt magáncégektől, amit bármilyen vizsgálat nélkül az NSA-nek továbbít.″ Az ábrák szerint április 5-én 117 ezer „aktív megfigyelési célpont″ volt.
A PowerPoint-prezentációt Edward Snowden juttatta el a Guardianhez és a Washington Posthoz, itt jelentek meg az első híradások a programról június 6-án.
Az új diákról kiderül, hogy hogyan kezdődik el egy új célpont megfigyelése. Először egy NSA-felügyelő jóváhagyja a célponthoz köthető keresési kifejezéseket (szelektorokat). Az elemzők feladata, hogy alátámasszák: a célpont megfigyelése indokolt, és legalább 51 százalék biztonsággal nem Amerikában tartózkodó külföldi állampolgár.
A megfigyelést a Foreign Intelligence Surveillance Court (a külföldi kémtevékenység megfigyelésével foglalkozó bíróság) engedélyezi, egy általános, tehát nem egyes ügyekre lebontott felhatalmazással.
Az adatok az FBI adatlehallgatási részlegéhez jutnak (Data Intercept Technology Unit), vagy itt dolgozzák fel őket, vagy „kérés estén″ a CIA-hoz juttatják el őket.
Edward Snowden, az NSA-botrány kirobbantója közben kijelentette: semmilyen adatot nem szolgáltatott Kínának és Oroszországnak. Snowden elmondta: „Sosem adtam semmilyen információt egyik kormánynak sem, és semmihez nem fértek hozzá a laptopomon.″
A találgatás, mely szerint Kína hozzáférhetett Snowden laptopjához, először a New York Timesban jelent meg. Felmérések szerint az amerikaiak többsége a híresztelések ellenére pozitívan ítéli meg Snowdent.
Snowden nem bánt meg semmit, nagyon nyugodt, nem fél, örül a leleplezései által a hírszerzési tevékenységről nemzetközi méretekben kibontakozott vitának, és teljes mértékben elégedett azzal, hogy így cselekedett.
Snowden Glenn Greenwald újságírónak elmondta: Nem fél és nem bánt meg semmit. Greenwald a politikai menedékkérelem kérdéséről nem beszélt Snowdennel, így em tudja, hogy a 30 éves informatikus ezzel kapcsolatban mire készül.
Snowden értesülések szerint még mindig Moszkva Seremetyjevo repülőterének tranzitvárójában tartózkodik.