Rendkívüli választás Luxemburgban
További Külföld cikkek
- A Húszik közölték, Jemenben folytathatnák tanulmányaikat a felfüggesztett amerikai diákok
- Politikai földrengés közeleg, és a lökéshullámokat mi is megérezhetjük
- A vártnál kevesebb új munkahely jött létre az Egyesült Államokban
- Rejtélyes csontvázakat találtak Hitler főhadiszállásánál
- Atomháborút robbanthat ki a mesterséges intelligencia
Elfogadta a luxemburgi kormányfő lemondását a Henrik nagyherceg csütörtökön. A gazdag miniállam feje délután találkozott Jean-Claude Junckerrel, aki a parlamentben már tegnap közölte, hogy 18 év után távozik a luxemburgi kormány éléről a félmilliós ország titkosszolgálatának törvénytelen lehallgatási akciói miatt. A Nógrád megye méreteivel vetekedő államban a tervezett jövő tavaszi megmérettetés helyett várhatóan idén októberben járulnak majd urnához a választók. Addig is azonban Juncker a hivatalában marad. „Alaptalanok azok a hírek, amelyek szerint ez volt a kormány utolsó napja. Nem maradhat az ország novemberig kormány nélkül" – idézte Junckert a Bloomberg.
A világ leggazdagabb országának kormányfője (az egy főre eső GDP csaknem hatszorosa a magyarországinak, mintegy százezer dollár), aki egyben a világ legrégebb óta hivatalban lévő, demokratikusan választott vezetője volt, azután döntött a távozás mellett, hogy az ország parlamenti vizsgálóbizottsága megállapította: az ország titkosszolgálatánál számos visszaélés történt, amelyekért Junckernek, mint a szolgálatot felügyelő kormányfőnek viselnie kell a politikai felelősséget.
A politikus a kétórás parlamenti felszólalásában közölte: nem állítja, hogy sosem hibázott, de személyes felelősséget nem érez a titkosszolgálatnál történtekért, hiszen nem tudott részletekbe menően minden akcióról. „A titkosszolgálat nem tartozott a prioritásaim közé" – jelezte távolságtartását Juncker, hozzátéve, hogy reméli, a jövőben sem lesz az országnak olyan kormányfője, amely a titkosszolgálatok felügyeletét tekinti legfőbb feladatának.
Beintett a luxemburgi munkáspárt
Junckernek valójában nem volt más választása, mint a távozás, miután a mögötte álló Keresztényszociális Néppárt (CSV) koalíciós partnere, a Luxemburgi Szocialista Munkáspárt (LSAP) vezetője jelezte: meg kell nyitni az utat az előrehozott választások előtt. Alex Bodry pártja az elmúlt évtizedekben stabil partnere volt az ország fő kormányerejét – egy négy éves másodhegedűs kormányzati ciklus kivételével – 70 éven át biztosító CSV-nek.
Az magát szociáldemokrataként meghatározó LSAP 1944 óta csupán háromszor – legutóbb 1999 és 2004 között – volt ellenzékben, amikor a CSV a Demokrata Pártot (DP) választotta partneréül. Juncker nem is tagadta, hogy sosem hitte volna, hogy épp a szocialisták kötnek útilaput a talpára.
Maastricht keresztapja
A luxemburgi kormányfői posztot 1995 óta betöltő Jean-Claude Juncker húsz éven át, 2009-ig az ország pénzügyminiszteri tárcáját is vezette. Emellett Luxemburg kormányfőjeként kétszer töltötte be az Európai Tanács soros elnöki tisztét is. Aktív szerepet vitt a maastrichti szerződés létrehozásában és az euro bevezetésében is.
Egyúttal ő volt az euróövezet tagországainak pénzügyminisztereit tömörítő csoport, az Eurogroup leghosszabb ideig regnáló feje: az ötvenkilenc éves politikus 2005-től idén januárig vezette a testületet.
Barroso vagy Rompuy utódja
„Igen!” – válaszolta röviden Juncker az Európai Parlament független képviselőjének kérdésére, miszerint ő lehetne 2014-től José Manuel Barroso utódja az Európai Bizottság élén, hogy elhagyta az Eurogroupot. Igaz, a füstölési tilalmakat gyakran megszegő láncdohányos Junckertől sosem volt idegen az irónia, így a Hans-Peter Martin felvetésére adott választ sem kell készpénznek venni.
Kérdés az is, hogy a poszt – amelyre az Európai Tanács többségi szavazása után az Európai Parlament adhatja áldását – nem került-e egyébként is elérhetetlen távolságba Junckertől a kormányfői szék elvesztéséhez vezető lehallgatási skandallum után.
A német Spiegel internetes kiadása szerint aligha ért véget a Mr. Eurónak nevezett Juncker karrierje, sem luxemburgi, sem európai szinten. A német lap szerint a legutóbbi felmérések alapján hazájában 72 százalékos népszerűségnek örvendő politikus akár az októberi választásokon is indulhat a CSV-vel – legalábbis ezt egyelőre senki sem zárta ki –, de az Európai Tanács élén – az EU afféle elnöki posztján – is helye lehet a luxemburgi mellett németül, franciául és angolul is beszélő Junckernek Herman Van Rompuy távozása után. A belga politikusnak jövő novemberben jár le a mandátuma.